Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

EU–Kína csúcstalálkozó: a stratégiai globális partnerség elmélyítése

Beijing, 2018. július 16.

A Pekingben ma tartott, az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság közötti 20. csúcstalálkozó kiemelte, hogy a partnerség állampolgáraink, szomszédos régióink, illetve a tágabban vett nemzetközi közösség szempontjából is egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A csúcstalálkozón az Európai Uniót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, a Kínai Népköztársaságot pedig Li Ko-csiang, kínai miniszterelnök képviselte. A csúcstalálkozón részt vett továbbá Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke, Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos, valamint Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős biztos is. Tusk elnök és Juncker elnök a Kínai Népköztársaság elnökével, Hszi Csin-pinggel is találkozott.

„Mindig is szilárdan hittem az EU és Kína közötti partnerség kínálta lehetőségekben. A mai világban pedig e partnerség fontosabb, mint valaha. Együttműködésünk egyszerűen magától értetődő”nyilatkozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. „Európa Kína legnagyobb, Kína pedig az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere. Nincs nap, hogy árukereskedelmünk értéke ne haladná meg a 1,5 milliárd eurót. Jól tudjuk azonban, hogy ennél sokkal többre is képesek vagyunk. Ezért olyan fontos, hogy ma előrelépést tettünk az átfogó beruházási megállapodás kapcsán a piacra jutásra vonatkozó ajánlatok egymással történő megosztása jóvoltából, és hogy a földrajzi árujelzőkről szóló megállapodás tekintetében is sikerült eredményeket elérnünk. Mindez annak ékes bizonyítéka, hogy újabb lehetőségeket akarunk teremteni a kínai és az európai polgárok számára.

Juncker elnöknek a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón elhangzott teljes nyilatkozata elérhető az interneten.

Az Európai Unió és Kína által a csúcstalálkozón elfogadott együttes nyilatkozat jól szemlélteti, hogy az EU-t és Kínát milyen széles területeket átfogó és mély kapcsolatok kötik össze, és hogy egy ilyen jellegű partnerség milyen kedvező hozadékokkal járhat, különösen az olyan globális és regionális kihívások kezelése terén, mint amilyen például az éghajlatváltozás, a mindkét felet érintő biztonsági fenyegetések, a multilateralizmus előmozdítása, valamint a nyitott és méltányos kereskedelem előmozdítása. A csúcstalálkozóra a június 1-jén Brüsszelben megtartott magas szintű – Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/az Európai Bizottság alelnöke és Wang Yi, kínai államtanácsos által társelnökölt – stratégiai párbeszédet, valamint a június 25-én Pekingben megrendezett – Jyrki Katainen alelnök és Liu He, kínai miniszterelnök-helyettes által társelnökölt – magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszédet követően került sor.

A 20. csúcstalálkozó arról tesz tanúbizonyságot, hogy az Európai Unió és Kína milyen szerteágazó módon erősíti meg konkrét intézkedések révén a közöttük fennálló, már most is kiterjedt kapcsolatokat. Az együttes nyilatkozat mellett számos további konkrét eredmény is született a csúcstalálkozón, így például:

 

Együttműködés bolygónk fenntarthatóbb környezetéért

Az éghajlatváltozásról és a tiszta energiáról szóló vezetői nyilatkozatban az Európai Unió és Kína elkötelezte magát amellett, hogy fokozza az együttműködést az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátással működő gazdaságok kialakítása, valamint az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodás végrehajtása tekintetében. Ennek keretében az EU és Kína fokozni fogja politikai, műszaki, gazdasági és tudományos együttműködését az éghajlatváltozás és a tiszta energiák terén.

Juncker elnök a következő szavakkal méltatta a kötelezettségvállalást: „Nyomatékosítottuk, hogy az éghajlatváltozás ellen közösen és eltökélten fellépünk, és hogy ebben a küzdelemben vezető szerepet vállalunk a globális színtéren. Ezzel nem csupán a multilateralizmus melletti elkötelezettségünket bizonyítjuk, hanem azt is elismerjük, hogy az éghajlatváltozás olyan globális kihívás, amely Földünk minden egyes országára hatással van. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ölbe tett kézzel üljünk. Eljött az ideje a határozott fellépésnek.”

Ezenkívül Katainen alelnök és Li Ganjie, a Kínai Népköztársaság ökológiáért és környezetvédelemért felelős minisztere aláírta a kibocsátáskereskedelmi együttműködés megerősítéséről szóló egyetértési megállapodást is, amely elismeri a kibocsátáskereskedelemnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság előmozdításában rejlő komoly potenciálját, és tovább erősíti a világ két legnagyobb kibocsátáskereskedelmi rendszere közötti együttműködést.

A 2017. évi EU-Kína „kék év” sikerére építve az EU és Kína emellett egy, az óceánokra vonatkozó partnerségi megállapodást is aláírt. A világ legnagyobb óceángazdaságai közül így kettő együtt fog működni az óceánpolitika nemzetközi irányításának javítása érdekében, többek között a jogellenes halászat elleni küzdelem, valamint a tengergazdaságban rejlő, tiszta technológiák felhasználásán alapuló potenciális üzleti és kutatási lehetőségek feltárása terén. A partnerség egyértelmű kötelezettségvállalásokat tartalmaz a tenger környezetszennyezés elleni védelmére (ideértve a műanyaghulladék-szennyezést is), az éghajlatváltozás Párizsi Megállapodással összhangban történő kezelésére, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend – és különösen a 14. sz. cél – végrehajtására vonatkozóan. Az óceánpolitikai partnerség aláírása az első a maga nemében, és utat nyit az EU és más kulcsfontosságú óceánpolitikai szereplők közötti jövőbeni partnerségek előtt.

Ezenkívül Katainen alelnök és He Lifeng, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnöke a körforgásos gazdaságra vonatkozó együttműködésről szóló egyetértési megállapodást is aláírta, amely megállapodás keretet teremt a körforgásos gazdaságra való áttérés támogatását szolgáló – a magas szintű politikai párbeszédet is magában foglaló – együttműködéshez. Az együttműködés a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területekkel összefüggő stratégiákra, jogszabályokra, szakpolitikákra és kutatási tevékenységekre egyaránt ki fog terjedni. Olyan irányítási rendszerekkel és szakpolitikai eszközökkel fog foglalkozni, mint például a környezettudatos tervezés, az ökocímkézés, a kiterjesztett gyártói felelősség, a „zöld” ellátási láncok, valamint a körforgásos gazdaság finanszírozása. A kulcsfontosságú területeken, így az ipari parkok, vegyi anyagok, műanyagok és hulladékok kapcsán mindkét fél megosztja egymással bevált gyakorlatait.

A csúcstalálkozó alkalmával az EU nemzetközi városi együttműködési programjához kapcsolódóan – Corina Creţu biztos jelenlétében – több kínai és európai város is aláírt együttes nyilatkozatot, nevezetesen: Kunming és Granada (Spanyolország), Hajkou és Nizza (Franciaország), Jentaj és Róma (Olaszország), Liucsou és Barnsley (Egyesült Királyság), valamint Vejnan és Reggio Emilia (Olaszország). E partnerségek megteremtik a hátteret a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos uniós integrált megközelítést tükröző helyi cselekvési tervek vizsgálata és kialakítása terén folytatott együttműködéshez, mégpedig oly módon, hogy közben társadalmi, gazdasági, demográfiai és környezeti problémákat is kezelnek.

 

A nyitott és méltányos kereskedelem szabályokon alapuló nemzetközi rendszerének középpontba állítása

„Minden eddiginél szilárdabb meggyőződésem, hogy a globalizáció és a kölcsönös függőség korszakában a multilateralizmus elve alapján kell eljárnunk. Elvárjuk, hogy valamennyi partnerünk tiszteletben tartsa a nemzetközi szabályokat és kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel azokra, amelyeket a Kereskedelmi Világszervezet keretében tettek,”jelentette ki Jean-Claude Juncker azon a pekingi üzleti kerekasztal-megbeszélésen elhangzott vitaindító beszédében, amely lehetőséget kínált az uniós és kínai vezetők számára az üzleti világ képviselőivel való eszmecserére. „Amellett, hogy a jelenlegi WTO-szabályok valóban nem teszik lehetővé a tisztességtelen gyakorlatok lehető leghatékonyabb módon való kezelését, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenünk: mindannyiunknak fenn kell tartanunk a multilaterális rendszert, és belülről kell javítanunk azt.” Juncker elnök beszéde teljes terjedelmében elérhető az interneten. Cecilia Malmström biztos szintén felszólalt az eseményen.

A csúcstalálkozón az EU és Kína megerősítette, hogy szilárdan támogatják a szabályokon alapuló, átlátható, megkülönböztetésmentes, nyitott és inkluzív multilaterális kereskedelmi rendszert, amelynek középpontjában a WTO áll, és elkötelezettek a jelenlegi WTO-szabályok betartása mellett. Elkötelezték magukat amellett is, hogy együttműködnek a WTO reformja érdekében, hogy az képes legyen megfelelni az új kihívásoknak, valamint e célból a WTO reformjával foglalkozó közös munkacsoportot hoztak létre, miniszterhelyettesi szintű elnökléssel.

Jó előrelépést értek el a beruházási megállapodásról jelenleg folyó tárgyalások terén. E megállapodás elsődleges prioritás, és az egyik legfontosabb előmozdítója annak, hogy nyitott, kiszámítható, méltányos és átlátható üzleti környezetet hozzunk létre és tartsunk fenn az európai és kínai beruházók számára. Az EU és Kína eljuttatták egymáshoz piacra jutásra vonatkozó ajánlataikat, a tárgyalások új szakaszát nyitva meg, amely során felgyorsítható az ajánlatokkal és a tárgyalások egyéb fontos kérdéseivel kapcsolatos munka. Az Európai Beruházási Bank Csoporthoz tartozó Európai Beruházási Alap (EBA) és a kínai Selyemút Alap (SRF) egyetértési megállapodást írt alá azzal a céllal, hogy megerősítsék a nemrég létrehozott Kína–EU Társbefektetési Alap (CECIF) keretében megvalósuló első közös beruházást. Az alap az Európai Unió és Kína közötti beruházási együttműködés elősegítésére, valamint az „Egy övezet, egy út” kínai kezdeményezés és az európai beruházási terv közötti szinergiák kialakítására irányul.

Az acél tekintetében mindkét fél megállapodott abban, hogy megerősítik az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum keretében folytatott együttműködésüket, továbbá – a 2016-os hangcsoui és a 2017-es hamburgi csúcstalálkozó határozataival, valamint a 2017-es miniszteri határozatokkal összhangban – elkötelezték magukat az elfogadott politikai ajánlások végrehajtásának célja mellett.

Az EU és Kína abban is megállapodott, hogy – amennyiben lehetőség van rá – október vége előtt lezárják a jellegzetes élelmiszer- és italtermékekkel – az úgynevezett földrajzi árujelzőkkel – kapcsolatos együttműködésről, valamint e termékek hamisítás elleni védelméről szóló megállapodásra irányuló tárgyalásokat. Az érintett területre vonatkozó megállapodás magas szintű védelmet biztosítana mindkét fél földrajzi árujelzői számára, melyek mind az EU, mind Kína esetében fontos hagyományokat és értékes forrásokat képviselnek.

Az élelmiszer-biztonság terén az EU és Kína megállapodott arról, hogy előmozdítják a legmagasabb szintű élelmiszer-biztonsági normák érvényesülését, és készen állnak a regionalizáció elvének figyelembevételére, valamint elkötelezték magukat az élelmiszeripari termékek piacra jutásának bővítése mellett.

Továbbá az EU és Kína aláírta a szellemitulajdon-jogok tekintetében az EU és Kína között folytatott vámügyi együttműködésre vonatkozó cselekvési tervet (2018–2020), hogy megerősítsék e jogok vámhatósági érvényesítését a két fél közötti kereskedelem során jelentkező hamisítás és kalóztevékenységek elleni küzdelem érdekében. A cselekvési terv az előállítás megszüntetése és a terjesztési hálózatok felszámolása céljából elősegíti a vám- és az egyéb bűnüldöző szervek és hatóságok közötti együttműködést is.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és Kína Vámügyi Főigazgatósága stratégiai igazgatási együttműködési megállapodást és cselekvési tervet (2018–2020) írt alá a vámcsalás elleni küzdelem terén, különösen az átrakodással kapcsolatos csalás, a tiltott hulladékkereskedelem és az alulértékeléssel elkövetett csalás tekintetében folytatott együttműködés megerősítéséről.

Az EU–Kína Hálózatfejlesztési Platform harmadik ülésén, amelyre a csúcstalálkozó alkalmával került sor az EU részéről Violeta Bulc biztos elnöklésével, a két fél megerősítette elkötelezettségét a szakpolitikai prioritásaikon, a fenntarthatóságon, a piaci szabályokon és a nemzetközi koordináción alapuló közlekedési összeköttetések mellett.

Az eszmecserék a következőkre összpontosítottak:

  • a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) keretén és az „Egy övezet, egy út” kínai kezdeményezésen alapuló szakpolitikai koordináció, az EU és Kína közötti érintett harmadik országok bevonásával;
  • együttműködés a közlekedés dekarbonizációja és digitalizációja terén, többek között olyan nemzetközi fórumokon, mint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO);
  • együttműködés a fenntarthatósági kritériumokon, az átláthatóságon és az egyenlő versenyfeltételeken alapuló beruházási projektek terén, az EU és Kína közötti közlekedésre irányuló beruházások elősegítése érdekében.

Az elnökök találkozójának közösen elfogadott jegyzőkönyve elérhető az interneten, az EU-Kína Hálózatfejlesztési Platform keretében bemutatott európai közlekedési projektek felsorolásával együtt.

 

Az embereket összekötő partnerség

Az Európai Unió és Kína a stratégiai partnerségben központi szerepet biztosít polgáraik számára. Tartalmas megbeszélések folytak a kül- és biztonságpolitikai együttműködésről, valamint a két fél szomszédságát jellemző helyzetről. A csúcstalálkozón az uniós és a kínai vezetők a következő kérdéseket vitatták meg: a Koreai-félszigetre vonatkozó békés megoldás támogatásának lehetőségei; az átfogó közös cselekvési terv – az iráni nukleáris megállapodás– végrehajtásának folyamatos, teljes körű és tényleges végrehajtása melletti elkötelezettségük; az afganisztáni békefolyamattal kapcsolatos közös, összehangolt munka; valamint a kelet-ukrajnai helyzet és a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása. Egyéb – többek között a Közel-Keletet, Líbiát és Afrikát érintő – kül- és biztonságpolitikai kihívásokat is tárgyaltak, akárcsak elkötelezettségüket a multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett, amelynek középpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezete áll.

Már számos sikeres tevékenység valósult meg a 2018-as EU–Kína turisztikai év keretében, amelynek célja a kevésbé ismert úti célok népszerűsítése, az utazási és turisztikai élmények javítása, valamint a gazdasági együttműködést élénkítő lehetőségek biztosítása. A csúcstalálkozón a vezetők elkötelezték magukat az ezzel kapcsolatos tevékenységek továbbvitele, a turisztikai együttműködés és az emberek közötti kapcsolatok elősegítése mellett.

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok védelme és előmozdítása elválaszthatatlan az Európai Unió és globális partnerségei lényegétől, a vezetők az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoztak, egy héttel azt követően, hogy sor került az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd legutóbbi megbeszélésére.

Mindkét fél megerősítette, hogy folytatják az EU–Kína mobilitási és migrációs párbeszéd ütemterv második szakaszát érintő párhuzamos tárgyalásaikat, melyek egy vízumkönnyítési megállapodásra és az irreguláris migráció kezelése érdekében folytatott együttműködésről szóló megállapodásra irányulnak.

Az EU és Kína arról is megállapodott, hogy új párbeszédeket indítanak a kábítószerekkel kapcsolatos kérdésekről és a humanitárius segítségnyújtásról.

_

További információk

Az EU–Kína csúcstalálkozó honlapja

Tájékoztató az EU és Kína közötti kapcsolatokról

A 20. EU–Kína csúcstalálkozót követő közös nyilatkozat

Juncker elnök nyilatkozata a 20. EU–Kína csúcstalálkozót követő sajtókonferencián

Jean-Claude Juncker elnök vitaindító beszéde az EU–Kína üzleti kerekasztal-megbeszélésen

Az Európai Unió kínai küldöttségének honlapja

 

IP/18/4521

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar