Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az elsivatagosodás új világatlasza szerint példátlan nyomás nehezedik bolygónk természeti erőforrásaira

Brüsszel, 2018. június 21.

A Közös Kutatóközpont, az Európai Bizottság tudományos és tudásközpontja ma teszi közzé az elsivatagosodás világatlaszának új kiadását, amely eszközt ad a döntéshozók kezébe, hogy helyi szinten megfelelőbb választ találjanak a talajvesztés és a talajromlás problémájára.

Az Atlasz az első átfogó, kutatási eredményeken alapuló értékelés a globális szintű talajromlásról, amelyből egyértelműen látszik, hogy a helyzet sürgős korrekciós intézkedésekért kiált. 

Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért, valamint a Közös Kutatóközpontért (JRC) felelős biztos kifejtette: „Az elmúlt húsz évben, az elsivatagosodás világatlaszának legutóbbi kiadása óta drámai mértékben megnőtt a földre és talajra nehezedő nyomás. Annak érdekében, hogy megőrizzük bolygónkat a jövő nemzedékek számára, sürgősen változtatnunk kell azon, ahogyan ezekkel az értékes erőforrásokkal gazdálkodunk. Az Atlasz ezen új és jóval korszerűbb kiadása átfogó és könnyen érthető körképet kínál a világ döntéshozóinak a talajromlás helyzetéről, okairól és lehetséges orvoslási módjairól, hogy intelligens döntéseket hozhassanak az elsivatagosodással szembeni, a leromlott talajviszonyok visszaállítására irányuló fellépésről.” 

Karmenu Vella, az Európai Bizottság környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős biztosa hozzátette: „Az elsivatagosodás világatlasza segíteni fog nekünk az elsivatagosodás és talajromlás egyre növekvő problémájának megértésében, és abban, hogy hogyan lehet megoldani ezt a kérdést. Az Atlasz az EU-t az elsivatagosodástól egyre nagyobb mértékben sújtott területként tünteti fel, és kiemeli a talajvédelem, valamint a fenntartható föld- és vízhasználat jelentőségét az olyan szakpolitikai területeken, mint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az energiaágazat és az éghajlat-politika. Ezt a megközelítést javasolja az EU a talajvédelemről szóló tematikus stratégiában, és ez a legnagyobb esélyünk arra, hogy megvalósítsuk a talajromlás semlegesítését, összhangban a 2030-ra elérendő, fenntartható fejlesztési célokkal.” 

Az Atlasz konkrét példákkal szolgál arra, az emberi tevékenység hogyan okozza egyes fajok kihalását, fenyegeti az élelmezésbiztonságot, gyorsítja fel az éghajlatváltozást és kényszeríti az embereket életterük elhagyására. 

A kiadvány főbb megállapításai szerint a népesség növekedése és a fogyasztási minták változása példátlan nyomást fejt ki bolygónk természeti erőforrásaira.

  • Bolygónk földterületeinek több mint 75%-a már károsodott, és 2050-re a talajromlás által érintett földterületek aránya meghaladhatja a 90%-ot.

  • Évente az Európai Unió területe felének (4,18 millió km²) megfelelő összterületet érinti a talajromlás jelensége, ami a legsúlyosabban Afrikában és Ázsiában jelentkezik.

  • Az Európai Unióban a talajromlás gazdasági költségének nagyságrendje évente több tízmilliárd EUR-ra tehető.

  • Becslések szerint a talajromlás és az éghajlatváltozás 2050-re mintegy 10%-kal csökkenti a globális terméshozamot. Ez a probléma Indiát, Kínát és Szubszaharai-Afrikát érinti a legsúlyosabban, ahol a talajromlás miatt a terméshozam a felére csökkenhet.

  • Az erdőirtások felgyorsulása következtében még nehezebbé válik az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése.

  • Becslések szerint 2050-re a szűkös talajerőforrásokhoz kapcsolódó problémák miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma elérheti a 700 milliót. Ez a szám az évszázad végére elérheti a 10 milliárdot. 

Jóllehet a talajromlás globális szintű probléma, mindig helyben találhatók az okai és a lehetséges megoldásai is. Helyi szinten nagyobb elkötelezettségre és hatékonyabb együttműködésre van szükség a talaj degradációjának és a biodiverzitás csökkenésének megállításához. 

A mezőgazdasági területek további növekedését – amely a talajromlás egyik elsődleges oka – korlátozhatja a meglévő mezőgazdasági területek hozamának növelése, a növényi alapú táplálkozásra való átállás, az állati fehérjefogyasztás fenntartható forrásokból való kielégítése, valamint az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése. 

Az Atlasz egyértelmű áttekintést ad a világszerte előforduló talajromlás mögöttes okairól. Tényadatok, előrejelzések és globális adathalmazok sokaságát kínálja, melyek segítségével azonosíthatók mindazok a fontos biofizikai és társadalmi-gazdasági folyamatok, amelyek egymagukban vagy együttesen a fenntarthatatlan talajhasználathoz és a talajromláshoz vezethetnek. 

Háttér-információk 

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődési menetrendje keretében a világ vezetői kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig „leküzdik az elsivatagosodást, helyreállítják a degradálódott talajt – ezen belül a sivatagosodás, aszály és árvizek által sújtott területeket –, valamint törekednek a talajromlás nélküli világ megvalósítására”. A globális szintű elsivatagosodással az elsivatagodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény foglalkozik, a talajromlás problémaköre viszont az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye, valamint a Biológiai Sokféleség Egyezmény hatálya alá tartozik. A talajromlás és az elsivatagosodás jelentős mértéke a talajromlás semlegesítésére irányuló 15.3. sz. fenntartható fejlesztési cél elfogadásához vezetett. 

Az Európai Unióban az elsivatagosodás az Unió területének 8%-át érinti, főleg Dél-, Kelet- és Közép-Európában. Az összesen körülbelül 14 millió hektárt kitevő érintett régiókra jellemző, hogy könnyen elsivatagosodnak. Az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény kapcsán tizenhárom tagállam nyilatkozott úgy, hogy érintett az elsivatagosodásban: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország. Az EU teljes mértékben elkötelezett a talaj védelme és a fenntartható földhasználat mellett és ezt szem előtt tartva dolgozza ki az energiaágazatra, mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra, éghajlat-politikára, kutatásra és egyéb területekre vonatkozó javaslatait. 

A ma megjelent Atlasz új kiadása az uniós tudósok által használt új adatfeldolgozási módszerek segítségével készült, nagy teljesítményű számítógépek ezreire, és 1,8 petabájtnyi műholdas adatra támaszkodva. Ez az adatmennyiség 2,7 millió CD-ROM-lemeznek, illetve több mint 6 évnyi, heti hétszer 24 órás teljes, nagy felbontású videófelvételnek felel meg. Az Atlasz első két kiadása 1992-ben, a Rio de Janeiróban megrendezett ENSZ Emberi Környezet Konferencia előtt, majd öt évvel később, 1998-ban néhány kiegészítő esettanulmánnyal kibővítve jelent meg. 

További információk

Az elsivatagosodás új világatlasza 

A Közös Kutatóközpont tájékoztatója

 

IP/18/4202

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar