Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

EU-költségvetés: A 16 milliárd eurós űrprogram célja az EU vezető szerepének megerősítése a világűr területén 2020 után

Brüsszel, 2018. június 6.

A 2021–2027-es időszakra szóló következő hosszú távú EU-költségvetés keretében a Bizottság 16 millió euró elkülönítését javasolja annak elősegítésére, hogy az EU megtartsa és megerősítse vezető helyét a világűr területén.

A világűrhöz kapcsolódó technológia, adatok és szolgáltatások mára nélkülözhetetlenné váltak az európaiak mindennapjaiban, miközben ahhoz is szükségesek, hogy Európa érvényesítse stratégiai érdekeit. A nagy léptékű beruházásoknak köszönhetően az EU komoly előnyre tett szert a világűr-technológia területén, és az európai űripar versenyképesség szempontjából a legjobbak között van a világon. Azonban számos új kihívással kell szembenézni, és több új szereplő is megjelent világszerte. Az EU új űrprogramja többet szán a világűrrel kapcsolatos tevékenységre, elősegíti az új igényekhez és technológiákhoz való alkalmazkodást, és megerősíti Európa önálló hozzáférését a világűrhöz.

Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Az EU által a világűrre fordított összegekből eddig is világszínvonalú eredmények születtek az európai polgárok és vállalkozások javára. Már ma is az EU GDP-jének több mint 10%-a kötődik a világűrrel kapcsolatos szolgáltatásokhoz, és az EU nagyberuházásaival olyan mértékű haladást sikerült elérni, amelyre egyetlen tagállam sem lett volna önállóan képes. De fokoznunk kell erőfeszítéseinket. A világűrből érkező adatok vezető szerephez segíthetik vállalkozásainkat a dolgok internete és az automatizált járművezetés terén, és lehetővé teszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának pontosabb nyomon követését, ami minden eddiginél eredményesebbé teszi az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépéseinket.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hozzátette: „A világűr fontos Európának. Az EU világűrrel kapcsolatos tevékenységének értéke társadalmunk, gazdaságunk és biztonságunk szempontjából figyelemre méltó. Terveink egyértelműek: fenntartani és korszerűsíteni a meglévő Galileo- és Kopernikusz-infrastruktúrát, bővíteni a világűrből érkező adatok felhasználását, elérni, hogy az induló innovatív magánvállalkozások Európában is szerepet vállaljanak a világűr hasznosításában, és növelni az európai polgárok biztonságát. Törekvéseinket és elképzeléseinket ma konkrét programba foglaltuk, hogy Európa megtartsa globális vezető helyét a világűr területén, és felkészültebben nézhessen szembe az űrágazatban zajló mélyreható változásokkal.”

A Bizottság a világűrrel kapcsolatos összes már folyamatban lévő és új tevékenységet egyetlen programba javasolja szervezni. Az új űrprogram fenntartja a meglévő infrastruktúrát és szolgáltatásokat, de több új elemet is tartalmaz:

  • Támogatja egy erős, innovatív űrágazat létrehozását: Az EU javítani fogja a világűr területén működő induló vállalkozások kockázatfinanszírozáshoz jutását, ezzel egyidejűleg pedig a Bizottság megvizsgálja egy célzott tőkeinstrumentum létrehozásának lehetőségét az InvestEU program keretei között. Az új űrprogram innovációs partnerségeket hoz létre az innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére és megvásárlására, megkönnyíti az induló vállalkozások hozzáférését a vizsgáló- és a feldolgozólétesítményekhez, továbbá előmozdítja a tanúsítást és a szabványosítást. A program a Horizont Európa programmal együtt fog megvalósulni, ami garancia a világűrrel kapcsolatos kutatás és innováció összhangjára.

  • Fenntartja az EU autonóm, megbízható és költséghatékony hozzáférését a világűrhöz: Európa stratégiai autonómiája különösen fontos a kritikus infrastruktúra, a technológia, a biztonság és a katonai védelem szempontjából. Mivel az EU a legnagyobb intézményi ügyfél, a Bizottság egységes keretbe kívánja szervezni a felbocsátási szolgáltatások iránti európai uniós igényeket, finanszírozást biztosít, támogatja az innovatív technológiák, például az újrafelhasználható hordozórakéták alkalmazását, és segíti a földi infrastruktúra szükséges átalakításait.

  • Egységesíti és egyszerűsíti az irányítási rendszert: Az EU biztosítani fogja, hogy a költségvetés növeléséhez hatékony döntéshozatal társuljon, és ennek köszönhetően az EU által a világűr területén folytatott tevékenység az ütemtervek és a költségvetések szabta keretek között maradjon. A program átfogó igazgatását továbbra is a Bizottság végzi. Az EU űrprogramjának műszaki és operatív végrehajtásában fontos partner marad a kormányközi alapon működő, pótolhatatlan szakértelemmel rendelkező Európai Űrügynökség (ESA). Az Európai GNSS Ügynökség, amelynek elnevezése „Az EU Űrprogramügynökségére” változik, egyre nagyobb mértékben támogatja majd az EU világűrrel kapcsolatos tevékenységének hasznosítását és piaci jelenlétét, és a program valamennyi alkotóeleme tekintetében nagyobb szerepet kap a biztonság garantálásában.

A Bizottság a 2021–2027-es időszakra szánt 16 milliárd eurós költségvetést a következőképpen javasolja felosztani:

  • 9,7 milliárd euró az EU globális és regionális műholdas navigációs rendszere, a Galileo és az EGNOS számára: Ez az összeg az üzemeltetéssel és az infrastruktúrával kapcsolatos további beruházásokat finanszírozza a műholdrendszer fenntartása és kiegészítése céljából, pontosabb jelszolgáltatást tesz lehetővé, és támogatja a műholdas navigációs szolgáltatások piaci jelenlétét az autonóm és összekapcsolt autók, a dolgok internete, az okostelefonok és a közlekedésszervezés javára.

  • 5,8 milliárd euró az EU Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz számára: Ez az összeg az EU autonómiájának és vezető szerepének megtartását szolgálja a jó minőségű környezetmonitoring, a veszélyhelyzet-kezelés, valamint a határbiztonság és a tengerhajózás biztonságának támogatása területén. A Kopernikusz új feladatai, köztük a szén-dioxid-monitoring segítségével az EU technológiai vezető szerepre tör az éghajlatváltozás elleni küzdelem területén, összhangban a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeivel. A Kopernikusz adat- és információ-hozzáférési szolgáltatások (DIAS) nagyban megkönnyítik majd a kkv-knak és az induló vállalkozásoknak a Kopernikusz-adatok hasznosítását és az innovatív alkalmazások fejlesztését.

  • 500 millió euró új biztonsági alkotóelemek kialakítására: Az új űrprogram növelni fogja a világűrbeli összeütközéseket megakadályozni hivatott, egyúttal az űrobjektumok földi visszatérését is nyomon követő világűr-megfigyelés hatékonyságát és autonómiáját. A program e része foglalkozik a naptevékenység, valamint a kisbolygók és az üstökösök következtében a kritikus infrastruktúrára leselkedő veszélyek elhárításával is, egy új, az állami műholdas kommunikáció területén létrehozandó Govsatcom elnevezésű komponens pedig a titkosított műholdas távközlés eszközével olyan megbízható, biztonságos és költséghatékony szolgáltatást biztosít a tagállamok számára, amely egyebek mellett a határőrizet, a diplomáciai közösségek, a polgári védelem vagy a humanitárius beavatkozások területén lesz igénybe vehető.

A következő lépések

Az EU hosszú távú költségvetéséről és az ahhoz kapcsolódó ágazati javaslatokról való gyors megállapodás elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU ráfordításai mihamarabb konkrét eredményeket hozzanak. A jelenlegi 2014–2020-as költségvetési időszak elején tapasztaltakhoz hasonló késedelmek azt jelentenék, hogy az EU-nak a világűrrel kapcsolatos kezdeményezései (a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz) keretében tervezett beruházások veszélybe kerülnének, és késedelmet szenvedne az új szolgáltatások bevezetése. Az űrprogramok beruházásai több évtizedre szólnak, és rendkívül kockázatosak, ezért a programirányítás területén a döntéseket jó előre elő kell készíteni.

Ha 2019-ben sikerül megállapodni a következő hosszú távú költségvetésről, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, valamint az űrprogramok kiszámíthatósága és folyamatossága, ami mindenkinek érdeke.

Háttér-információk

A világűrhöz kapcsolódó technológia, adatok és szolgáltatások mára nélkülözhetetlenné váltak az európaiak mindennapjaiban, és alapvető szerepet játszanak számos stratégiai érdek védelmében. Az EU nagyberuházásaival olyan mértékű haladást sikerült elérni, amelyre önállóan egyetlen tagállam sem lett volna képes.

A ma előterjesztett javaslat a 2016. októberi európai űrstratégiára és a Jean-Claude Juncker elnök által az Unió helyzetéről elmondott 2017. évi beszédben bemutatott iparpolitikai stratégiára épül. Mindkét kezdeményezés egy olyan intelligens, innovatív és fenntartható ipar stratégiai jövőképét vázolja fel, amely választ ad a fokozódó globális versenyből és a mélyreható technológiai változásokból fakadó kihívásokra.

A mai javaslat célja, hogy az Unió továbbra is vezető szerepet töltsön be világviszonylatban a világűr területén való fellépésben. Biztosítja, hogy az EU világűrrel kapcsolatos tevékenysége a jövőben is hozzájusson a szükséges költségvetéshez, ösztönzi a tudományos és a műszaki haladást, és előmozdítja a versenyképességet és az innovációs készséget az európai űriparban, különösen pedig a kis- és középvállalkozások, az induló vállalkozások és az innovatív vállalkozások körében. Emellett az EU fellépését is támogatja olyan területeken, mint a nagy teljesítményű számítástechnika, az éghajlatváltozás vagy a biztonság.

 

További információk

Az EU új űrprogramja: Kérdések és válaszok

Jogi szövegek és tájékoztatók:

  • Rendeletjavaslat

  • Hatásvizsgálat

  • Vezetői összefoglaló

  • Tájékoztató: Űrpolitika és űrtevékenységek 2020 után

Az európai űrstratégia

Az EU majdani költségvetéséről itt találhatók további információk.

 

 

 

 

IP/18/4022

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar