Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE ES IT PT EL PL BG RO

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

A Bizottság jelentésben elemzi, hogy az uniós kohéziós politika miként segítheti az alacsony jövedelmű és csekély gazdasági növekedésű régiókat

Brüsszel, 2017. április 11.

A mai napon közzétett, a gazdasági növekedés, illetve a jólét tekintetében lemaradó régiókról szóló jelentésben a Bizottság egyértelműen kijelöli az utat a regionális növekedési stratégiák uniós források segítségével történő támogatására.

A jelentés megvizsgálja, hogy mi segíti elő és mi akadályozza e régiók versenyképességét, és azok miért nem érték még el az EU esetében elvárt szintű gazdasági növekedést és jövedelmet. Ennél is fontosabb, hogy a jelentés azonosítja a szóban forgó régiók beruházási szükségleteit – konkrétan a humán tőke, az innováció, az intézmények minősége, a hozzáférhetőség javítása tekintetében –, valamint az EU kohéziós politikájának keretében rendelkezésre álló azon eszközöket, amelyek segíthetik e régiókat a jövőben.

Corina Crețu, a regionális politikáért felelős uniós biztos kijelentette: „A kohéziós politikának a fejlesztést akadályozó minden problémára van válasza. A célzott regionális fejlesztési stratégiák vonzóbbá tehetik e régiókat az ott lakók, a munkavállalók és a vállalkozások számára, ha megteremtjük a sikeres beruházások előfeltételeit. És ez az amit teszünk: segítjük a régiókat szükségleteik és versenyképességük kulcselemeinek azonosításában, és biztosítjuk számukra a szakpolitikai döntéshozatal javítására szolgáló eszközöket.”

A Bizottság alaposan tanulmányozta nyolc tagállam 47 régióját, és besorolta azokat „csekély növekedésű régiókként” – ahol a bruttó hazai termék az uniós átlag legfeljebb 90 %-a, azonban huzamosabb ideje semmilyen gazdasági növekedés nem tapasztalható – vagy „alacsony jövedelmű régiókként – ahol az egy főre jutó GDP növekszik, de továbbra is az uniós átlag 50 %-a alatt van. Az említett régiókban 83 millió lakos, vagyis az EU lakosságának egyhatoda él. Az első csoport főként Dél-Európában található, a második pedig keleten összpontosul.

Az alacsony jövedelmű régiók gazdasága az innovációba, a humán tőkébe és az összekapcsoltságba irányuló beruházások hatékony kombinációjával lendíthető fel.

Az intelligens szakosodási stratégiák elősegíthetik az innovációs kapacitás javítását a regionális versenyképességi indexben gyenge eredményt elérő régiókban, ahol nincs hatékony együttműködés a tudományos és a helyi üzleti szféra között.

Ösztönözni kell a humán tőkébe és a munkaerő készségeinek szakképzés és élethosszig tartó tanulás révén történő javításába irányuló beruházásokat, amelyek a kohéziós politika forrásaiból támogathatók. Ennek révén elkerülhető a készségek értékének csökkenése, valamint az oktatási kínálat és a munkaerő-piaci kereslet közötti eltérés.

Emellett ahhoz, hogy egy régió vonzóbbá váljon a fiatal tehetségek és a vállalkozások számára, jobb összeköttetéseket kell létesíteni a régió városai, valamint azok peremkerületei és a vidéki térségek között. Ez a legfontosabb gazdasági pólusokból származó további externáliákat generál, ami az egész régió számára hasznos. Sok alacsony jövedelmű régió küzd infrastrukturális hiányosságokkal, ezért kiemelten kell kezelni a fő közlekedési hálózatokba irányuló beruházásokat.

A csekély növekedésű régiók az intézményi kapacitás erősítése és a szerkezeti reformok révén fejlődhetnek.

A jelentés további bizonyítékokkal támasztja alá, hogy csak a megbízhatóan működő közigazgatási szervek által átláthatóan, elszámoltathatóan és hatékonyan, befektetésbarát környezetben végrehajtott fejlesztési politikák hozhatnak teljes körű eredményeket.

Ez különösen igaz azokban a csekély növekedésű régiókban, amelyek kevés tanújelét adják az intézményi kapacitás javításának, nem képesek igazán hatékonyan élni a kohéziós politika keretében megvalósuló intézkedésekkel, és ennek következtében lassabban növekednek és érzékenyebbek a gazdasági válság hatásaira.

Az uniós, nemzeti és regionális kiadások hatásának növelése érdekében le kell bontani a beruházásokat akadályozó horizontális és ágazati akadályokat. A sikeres kohéziós politikai beruházások előfeltételei komoly ösztönzést adhatnak ahhoz, hogy megszüntessék a jelentésben megállapított, beruházásokat akadályozó legfontosabb tényezőket.

Kiemelten kell kezelni az üzleti környezet rugalmasabbá tételét, az induló innovatív vállalkozások létrehozásával és a kkv-k működtetésével kapcsolatos bürokrácia, valamint idő- és költségvonzatok csökkentését, a közigazgatási szervek és szolgáltatások hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelését, valamint a közbeszerzések digitális eljárásokkal történő korszerűsítését.

Háttér

A Bizottság 2015 júniusában kezdeményezte azon tényezők vizsgálatát, amelyek visszafogják a növekedést és a beruházásokat az alacsony jövedelmű és csekély növekedésű uniós régiókban. A ma közzétett jelentés – a fenti kezdeményezéssel összhangban – elemzi a befektetési szükségleteket, a gazdasági növekedést meghatározó tényezőket, valamint a makrogazdasági keretet és a szerkezeti reformok szükségességét ezekben a régiókban.

A kezdeményezés és a mostani jelentés részét képezi a Bizottság azon általánosabb kötelezettségvállalásának, amely szerint célzott segítséget nyújt a régióknak ahhoz, hogy azok jobban kezeljék és ruházzák be a kohéziós politika forrásait (lásd: MEMO 15/4654), valamint előmozdítja a felelősségvállalást, a koordinációt és a prioritások megállapítását a regionális befektetési és fejlesztési stratégiákban.

További információk

Versenyképesség a csekély növekedésű és alacsony jövedelmű régiókban – a lemaradó régiókról szóló jelentés

Kérdések és válaszok a jelentésről

IP/17/893

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar