Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az európai strukturális és beruházási alapok már 278 milliárd eurót fecskendeztek az Unió reálgazdaságába

Brüsszel, 2017. december 13.

A ma közzétett új jelentés azokról az eredményekről szól, amelyek az öt uniós pénzügyi alap működését a finanszírozási időszak kezdete óta fémjelzik. A 2014–2020-as időszakra szóló programok végrehajtása immár gőzerővel folyik.

2017. októberéig az európai strukturális és beruházási (esb) alapok 2014–2020 évi költségvetésének csaknem felét irányozták elő konkrét projektekre. 2016 végéig az alapokból közel 793 500 vállalkozás jutott támogatáshoz, és ezzel mintegy 154 000 új munkahely jött létre.

Álláskeresési vagy készségfejlesztési támogatásban eddig 7,8 millió személy részesült. 23,5 millió hektárnyi mezőgazdasági földterületen javult a biológiai sokféleség helyzete. 2016 végéig összesen 2 millió projektet választottak ki uniós finanszírozásra, ami 1 millióval több, mint az előző évben.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Az esb-alapok döntő szerepet játszanak az egységes piac megerősítésében. Segítik gazdasági növekedésünket, és előmozdítják a munkahelyteremtést és az innovációt Európában. A strukturális alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap ötvözése esélyt ad kockázatosabb, de ígéretesebb projektek finanszírozására is. Csak bátorítani tudom a projektgazdákat, hogy fontolják meg ezt a lehetőséget.”

Corina Crețu, az EU regionális politikájáért felelős biztos a következőket mondta: „Az EU által finanszírozott projektek száma mindössze egy év alatt megkétszereződött, ami azt mutatja, hogy a végrehajtás üteme a lehető legoptimálisabb. Az esb-alapok teljes kapacitáson működnek, és a következő évtizedben dagasztani fogják az európai gazdaság vitorláit.”

A jelentésből kiderül, hogy a megvalósulás küszöbén álló, uniós finanszírozású digitális, társadalmi befogadási és környezetvédelmi projekteken kívül a 2014–2020-as támogatási időszakban bevezetett újítások is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Az új feltételek jobb befektetési környezetet teremtettek

A sikeres beruházások új előfeltételeinek (a továbbiakban: előzetes feltételrendszer) 2017. Márciusi első értékelése azt mutatta, hogy ezek az új feltételek erőteljes ösztönzést jelentenek a reformok számára, mégpedig az ágazatok széles körében, például az energiahatékonysági vagy közbeszerzési jogszabályoknak való megfelelés, illetve az innovációt, a közlekedést vagy a digitális technológiákat célzó beruházások tervezése terén.

A tervek szerint a 2020 utáni pénzügyi időszak tekintetében tovább kell erősíteni az uniós források és a tagállami strukturális reformok támogatása közötti kapcsolatot, amint ezt a Bizottság az uniós pénzügyek jövőjéről szóló vitaanyagában, valamint az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló javaslataiban a múlt héten ismertette.

Kevesebb bürokrácia a kedvezményezettek számára

A jelentés megemlíti, hogy a tagállamok egyre bátrabban élnek a 2014–2020-as kohéziós politikai keret egyszerűsítési lehetőségeivel: az alapok kezelésére online eljárások állnak rendelkezésre („e-cohesion”), a vállalkozások esetében egyszerűbb pályázati eljárások alkalmazhatók („egységes belépési pontok”), a kedvezményezettek pedig az uniós visszatérítések igénylésének ugyancsak egyszerűbb módjait használhatják.

Az egyszerűsítés egyben a jövőbeli kohéziós politikai architektúra átgondolásának központi eleme, amelyet a Bizottság által felállított, egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű csoport értékes hozzájárulásai egészítenek ki.

A rendelkezésre álló források intelligensebb felhasználása intenzívebb magánfinanszírozást eredményezett

Összhangban a beruházási terv több beruházás mozgósítására irányuló célkitűzésével, a 2014–2020 közötti időszakra szóló keret a pénzügyi eszközök szélesebb körű felhasználásának támogatására jött létre. 2016 végéig az európai strukturális és beruházási alapok programjai keretében 13,3 milliárd eurót különítettek el ilyen eszközökre, elsősorban a kkv-k támogatására, a kutatásra és az innovációra, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozóan.

Az esb-alapok jelenleg több mint 76 000 vállalkozást támogatnak pénzügyi eszközökkel. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében eddig támogatásra kiválasztott kkv-projektek 11,5 milliárd eurós áttételes magánfinanszírozást képviselnek az összesen 42 milliárd eurós célösszegből. 

További információk:

Tájékoztató – Működésben az európai strukturális és beruházási alapok

Az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásáról szóló 2017-es stratégiai jelentés

A kohéziós alap nyíltadat-platformja

 

IP/17/5201

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar