Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Autres langues disponibles: FR EN DE

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

A Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán a felsőoktatási törvény miatt

Brüsszel, 2017. december 7.

A mai napon az Európai Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán amiatt, hogy a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért helyre kell állítani annak az uniós szabályozással való összhangját.

A Bizottság a keresetet azzal az indokolással indította, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog (a Kereskedelmi Világszervezet [WTO] keretében létrejött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény [GATS]) szerinti jogi kötelezettségeivel.

A Bizottság 2017 áprilisában indította meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Mivel Magyarország a felszólító levélre, az indokolással ellátott véleményre, valamint a kiegészítő indokolással ellátott véleményre adott válaszában fenntartotta álláspontját, és a felsőoktatási törvényt nem hozta összhangba az uniós joggal, a Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Magyarországgal szemben.

Háttér-információk

2017. április 4-én a magyar Országgyűlés törvényt fogadott el a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény módosításáról. A törvény új követelményeket vezetett be a külföldi felsőoktatási intézmények nevére, a Magyarország és a külföldi felsőoktatási intézmények Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli származási országa közötti kétoldalú egyezmény szükségességére és arra vonatkozóan, hogy az intézményeknek a származási országban is kell felsőoktatási szolgáltatásokat nyújtaniuk, valamint további követelményeket tartalmaz a felsőoktatási szolgáltatások magyarországi regisztrálását és engedélyezését illetően.

A Bizottság április 12-én megbeszélést tartott a Magyarországgal kapcsolatos jogi kérdésekről. A Bizottság április 26-án úgy határozott, hogy jogi lépéseket tesz, és felszólító levelet küld a magyar kormánynak a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban. A magyar hatóságok május 25-én válaszoltak.

A Bizottság július 13-án újabb lépést tett a kötelezettségszegési eljárásban, és indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, amelyben felkérte az országot, hogy jogszabályait hozza összhangba az uniós joggal. Magyarország augusztus 14-én válaszolt a Bizottságnak.

Ezután a Bizottság október 4-én kiegészítő indokolással ellátott véleményt adott ki, amelyben további részletekkel szolgált arról, hogy a Bizottságnak mik az aggályai azzal kapcsolatban, hogy a felsőoktatási törvény nem egyeztethető össze az Uniónak a GATS szerint fennálló kötelezettségeivel. Magyarország október 18-i válaszában tudomásul vette a magyarázatot, de fenntartotta azon korábbi álláspontját, hogy a módosítások nem sértik az uniós jogot.

Magyarország november 11-én arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a felsőoktatási törvény szerinti új követelmények teljesítésére vonatkozó határidőt egy évvel meghosszabbította. A külföldi felsőoktatási intézményeknek az új követelményeket tehát 2019. január 1-jéig kell teljesíteniük.

A magyar hatóságok válaszainak értékelése után a Bizottság fenntartja véleményét, amely szerint a módosított törvény sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát (az EUMSZ 56. cikke), a letelepedés szabadságát (az EUMSZ 49. cikke), a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet (16. cikk), a tudományos szabadsághoz való jogot, az oktatáshoz való jogot és a vállalkozás szabadságát, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít (a Charta 13., 14. és 16. cikke), valamint nem egyeztethető össze az Unió nemzetközi kereskedelmi jog (a Kereskedelmi Világszervezet [WTO] keretében létrejött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény [GATS]) szerinti jogi kötelezettségeivel.

Az Európai Unió Bírósága következetesen azt a véleményt képviseli, hogy a főként magántőkéből finanszírozott oktatási intézmények által kínált képzések a Szerződés értelmében gazdasági tevékenységnek minősülnek. A főként magántőkéből finanszírozott oktatási tevékenységek és képzések a 2006/123/EK irányelv hatálya alá is tartoznak, függetlenül attól, hogy a képzéseket kínáló létesítmény nyereségszerzési célú tevékenységet folytat-e vagy sem, illetve attól, hogy a finanszírozást főként a tanulók vagy szüleik biztosítják-e.

A Bizottság továbbra is minden, a Szerződések értelmében rendelkezésére álló eszközt felhasznál az EU közös értékeinek fenntartása és a magyar hatóságokkal, a többi tagállammal és az Európai Parlamenttel folytatott széles körű politikai párbeszéd folytatása érdekében.

További információk

- a 2017. decemberi kötelezettségszegési eljárási csomag főbb határozatairól lásd:MEMO/17/4767

- általános információk a kötelezettségszegési eljárásokról: MEMO/12/12,

- az uniós kötelezettségszegési eljárásról.

IP/17/5004

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar