Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

A keleti partnerség 2017. évi csúcstalálkozója: együtt erősebbek vagyunk

Brüsszel, 2017. november 24.

Ma zajlott Brüsszelben a keleti partnerség 5. csúcstalálkozója. A csúcstalálkozón együtt ünnepelhettük az EU és hat keleti partnere közötti kapcsolatokban az elmúlt két évben elért eredményeket, valamint előre tekinthettünk azon 2020-ig elérendő 20 célkitűzés megvalósítására, amelyek kézzelfogható előnyökkel járnak majd a polgárok számára.

Az állam-, illetve kormányfők szintjén tartott csúcstalálkozón az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által képviselt európai uniós intézmények, az Európai Unió 28 tagállama, és a hat keleti partner, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna találkozott. Csatlakozott hozzájuk Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke, Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos, valamint Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos.

A csúcstalálkozó résztvevői közös nyilatkozatról állapodtak meg. A csúcstalálkozó kapcsán számos megállapodással kapcsolatban sikerült előrelépést tenni, ideértve az Európai Unió és Örményország közötti új kétoldalú megállapodást; a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodást Örményországgal; valamint az EU TEN-T transzeurópai közlekedési hálózatának kiterjesztését a keleti partnerekre.

„A keleti partnerség főként és elsősorban emberek partnersége. Fő célja, hogy javítsuk az életminőséget a partnerség összes országában, és közelebb hozzuk egymáshoz ezen országok társadalmait. Arról szól, hogy kiállunk azon értékek, elvek és törekvések mellett, amelyeket az Európai Unióban és a keleti szomszédságban élő emberek közösen magukénak vallanak.” – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. „A mai csúcstalálkozón megállapodtunk 20 olyan konkrét fellépésről, amelyeket 2020-ig fogunk végrehajtani. A keleti partnerségen keresztül az Európai Unió 10 000 munkahely létrehozást és 20 000 ember képzését segítette, és több mint 100 000 kölcsönt nyújtott vállalkozások részére. Javítottunk a jogi szolgáltatásokhoz való ingyenes hozzáférésen, beruháztunk a közlekedési összeköttetésekbe, elősegítettük a nemek közötti egyenlőséget, és több ezer diáknak segítettünk abban, hogy Európa és a keleti partnerség régiója között mozoghasson. Ha 2020-ra és az azt követő időszakra tekintünk, most van itt az ideje, hogy még többet tegyünk. Jó irányba tartunk, maradjunk ezen a pályán.”

Junker elnöknek a közös sajtókonferencián tett teljes nyilatkozata elérhető online.

A keleti partnerség kézzelfogható előnyökkel jár a polgárok számára: 20 tennivaló 2020-ig

A polgárok mindennapi életének jobbra fordítása a keleti partnerség központi elemét képezi. A legutóbbi 2015-ös rigai csúcstalálkozó óta négy prioritási terület képezi az együttműködés alapját:

  1. Erősebb gazdaság: gazdasági fejlődés és jobb piaci lehetőségek;
  2. Erősebb kormányzás: az intézmények és a jó kormányzás erősítése;
  3. Erősebb összeköttetések: a hálózati összekapcsoltság javítása, különösen a közlekedés és az energia, valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén;
  4. Erősebb társadalom: a mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok erősítése.

E prioritások alapján az Európai Unió, a tagállamai és a partnerországok ma húsz olyan tennivalóról állapodtak meg, amelyek világos munkatervet határoznak meg a jövőre nézve, és amelyeket 2020-ig kell megvalósítani. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

  • Szélesebb megkeresés és célzott támogatás különösen az alulról szerveződő társadalmi szervezetek irányában;
  • A vállalkozások támogatása és helyi valutában nyújtott kölcsönök, a legfontosabb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel partnerségben;
  • A partnerországok kapacitásainak javítása, hogy ki tudják használni az EU részéről és az egymás között nyíló kereskedelmi lehetőségeket;
  • Reformokra vonatkozó kötelezettségvállalások és célzott beruházások az energiahatékonyság területén;
  • Jobb és biztonságosabb közlekedési kapcsolatok kialakítása 2030-ig hosszabb távú beruházások útján, amelyek hozzájárulnak a partnerországoknak az EU-val való, illetve az egymás közti összekapcsolásához;
  • Digitális csomag, amely konkrét lépéseket tesz a roaming-díjak harmonizálása és a partnerországok közötti roaming-díjak csökkentése, az nemzeti széles sávú stratégiák kiterjesztésével az internethez való könnyebb és olcsóbb hozzáférés, valamint a digitális iparágakban való munkahelyteremtés támogatása irányába;
  • Alapvetően új támogatási csomag az ifjúság és az oktatás számára;
  • Átfogó új kommunikációs megközelítés a keleti partnerség számára nyújtott támogatásokról, valamint a stratégiai kommunikáció fokozásáról.

A csúcstalálkozón jóváhagyták a keleti partnerség felülvizsgált multilaterális intézményi felépítését is, amely erősebb politikai iránymutatást és fokozottan eredményorientált megközelítést biztosít az együttműködésünk számára.

A keleti partnerség: egy eredményeket felmutató partnerség

A keleti partnerség legutóbbi, 2015-ben Rigában megrendezett csúcstalálkozója óta jelentős előrelépések történtek az EU és a hat partnerország kapcsolataiban. A Grúziával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával megkötött, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségeket is magukban foglaló társulási megállapodások teljes mértékben hatályba léptek, új lehetőségeket nyitva meg a szorosabb együttműködés számára a kulcsfontosságú kihívások kezelése, valamint a gazdasági integráció és a kereskedelem terén. A három társult partnerország és az EU közötti kereskedelem jelentősen nőtt. E megállapodások végrehajtása a nemrégiben naprakésszé tett társulási menetrendek alapján történik majd. Számos, jelentős erőfeszítést igénylő reform végrehajtását követően megkezdődhetett a grúz és ukrán biometrikus útlevéllel rendelkezők vízummentes beutazása a schengeni térségbe, ami a Moldovai Köztársaság esetében már 2014 óta működik.

Az Örményországhoz, Azerbajdzsánhoz és Belaruszhoz fűződő kapcsolatokban is haladás történt. A mai napon az Európai Unió és Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodást írt alá. Ez az új megállapodás lehetővé teszi az Európai Unió és Örményország számára, hogy szorosabban együttműködjenek az előttünk álló kihívások kezelésében, valamint hogy a lehető legjobban kihasználják az előttük megnyíló lehetőségeket. Jól haladtak az Azerbajdzsánnal kötendő új keretmegállapodásról folytatott tárgyalások is, míg a Belaruszhoz fűződő kapcsolatokat az újonnan létrehozott koordinációs csoport mozdította előre. A három országgal a jövőben meghatározandó partnerségi prioritásaink új stratégiai keretet adnak a támogatásunkhoz. Örményországgal már megállapodtunk a partnerségi prioritásokról, Azerbajdzsánnal és Belarusszal pedig folyamatban vannak a partnerségi prioritásokról szóló egyeztetések.

Az EU és Örményország szintén ma parafálta a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodást. Ez javítja majd mindkét fél légitársaságainak a piaci hozzáférését, jobb összeköttetéseket biztosít, amelyek nagyobb választási lehetőségeket, jobb szolgáltatást és alacsonyabb jegyárakat eredményeznek az utasok számára. Az Európai Bizottság európai légiközlekedési stratégiájának részét képező megállapodás közös keretszabályozást is kialakít, például a repülésbiztonság és a légi közlekedés védelme terén. További információk itt érhetők el.

A közlekedési összeköttetések terén az EU és a partnerországok megállapodtak az EU TEN-T transzeurópai közlekedési hálózata törzshálózatának a keleti partnerség országaira való kibővítését mutató indikatív térképről, amely alapul szolgál a közlekedési összeköttetések javításához és a közös infrastrukturális prioritások meghatározásához. E célból magas szintű egyetértéseket írtak alá a csúcstalálkozóval párhuzamosan.

A keleti partnerséget a széles körű társadalom alakítja

A csúcstalálkozóra készülve számos kapcsolódó eseményre került sor a civil társadalom, a média, az üzleti élet, a parlamentek és más érdekelt felek bevonásával. Ezek az események jól mutatják, hogy a keleti partnerség túlmutat a kormányközi kapcsolatokon, és kiterjed a szélesebb ételemben vett társadalomra is. A 2017. évi csúcstalálkozót megelőzően szervezett, kapcsolódó rendezvények közül a következők voltak a legfontosabbak:

Lásd: A keleti partnerség médiakonferenciájának tájékoztatója

Lásd: Tájékoztató a keleti partnerség e-partnerségéről

Lásd: Tájékoztató a keleti partnerség civil társadalmáról

Lásd: Tájékoztató a keleti partnerség üzleti fórumáról

Lásd: Tájékoztatók a vállalkozásoknak nyújtott uniós támogatásokról Azerbajdzsánban, Belaruszban, Grúziában, a Moldovai Köztársaságban, Örményországban és Ukrajnában.

 

További információk:

A keleti partnerség 5. csúcstalálkozójának honlapja

A keleti partnerség 5. csúcstalálkozójának együttes nyilatkozata

Tájékoztató a keleti partnerség 2020-ig megvalósítandó 20 célkitűzéséről

Keleti partnerség – Középpontban a legfontosabb prioritások és az elérendő eredmények (közös szolgálati munkadokumentum)

Tájékoztató a keleti partnerség körüli tévhitekről

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének a keleti partnerség 5. csúcstalálkozóját követően megrendezett sajtókonferencián elhangzott észrevételei

Sajtóközlemény: Az Európai Unió és Örményország által aláírt új megállapodás kézzelfogható előnyöket ígér a polgárok számára

Tájékoztató: Az EU és Örményország közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás

Tájékoztató: légiközlekedési megállapodás Örményországgal

Tények és adatok az EU kapcsolatairól: Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával,

a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával

Az Európai Unió küldöttségének honlapja: Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldovai Köztársaság és Ukrajna

 

 

 

logo

IP/17/4845

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar