Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

rescEU: új európai rendszer a természeti katasztrófák kezelésére

Brüsszel, 2017. november 23.

Az Európai Bizottság ma bejelentette azon ambiciózus terveit, amelyek célja, hogy Európa jobban tudja kezelni a természeti katasztrófákat.

A javaslat Juncker elnök védelmet nyújtó Európáról szóló programjának központi elemét képezi. A kezdeményezés az egyre összetettebb és gyakoribb természeti katasztrófák miatt született, amelyek az elmúlt években számos európai országot súlyosan érintettek. A javaslat egyik fő eleme a rescEU létrehozása, amely a polgári védelmi kapacitások – például tűzoltó repülőgépekből, speciális szivattyúkból, városi kutató-mentő kapacitásokból, valamint tábori kórházból és sürgősségi orvosi csoportokból álló – európai szintű tartaléka. E tartalékot, amely kiegészíti majd a nemzeti erőforrásokat, az Európai Bizottság kezeli annak érdekében, hogy az olyan katasztrófák, mint például az árvizek, erdőtüzek, földrengések és járványok által sújtott országokat támogassa. Egyedül 2017-ben 200 ember veszítette életét Európában természeti katasztrófák eredményeként, és több mint egymillió hektárnyi erdő vált tűz martalékává.

Jean-Claude Juncker elnök a következőket mondta: „Európa nem nézheti tétlenül, hogy tagállamainkat természeti katasztrófák sújtják és segítségre szorulnak. Egyetlen európai ország sem immunis a természeti katasztrófákra, amelyek sajnos mindennapjaink részévé váltak. Amikor bekövetkezik a katasztrófa, a részvétnyilvánítás nem elég, az Európai Uniónak ennél többet kell nyújtania. Európát a szolidaritás jellemzi, gyorsabban és felkészültebben kell cselekednünk,segítve a leginkább érintett tagállamainkat.”

„Az elmúlt nyáron és a legutóbbi néhány évben bekövetkezett tragédiák rámutatnak arra, hogy a jelenlegi katasztrófareagálási rendszerünk mostani, önkéntes formája kimerítette lehetőségeit. Az előttünk álló kihívások változtak, változnunk kell hát nekünk is. A szolidaritás és a megosztott felelősségi területek kérdéséről van szó minden szinten. Ezt várják el tőlünk Európa polgárai, ezért most az európai kormányokhoz és az Európai Parlamenthez fordulok, hogy fogadják el e javaslatot,” jelentette ki Christos Stylianides, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztos.

A Bizottság javaslata két egymást kiegészítő cselekvési irányvonalra összpontosít, azaz i. az európai szintű erősebb kollektív válaszadásra, valamint ii. a megelőzési és felkészültségi kapacitások javítására:

  1. Az európai veszélyhelyzet-reagálási kapacitás megerősítése: rescEU

- Létrejön az uniós polgári védelmi reagáláshoz bevethető eszközök tartaléka, amely segítséget nyújt a tagállamoknak a katasztrófareagálás terén abban az esetben, amikor a nemzeti kapacitások túlterheltek. A rescEU olyan eszközöket ölel fel, például tűzoltó repülőgépeket és vízszivattyúkat, amelyek kiegészítik a nemzeti kapacitásokat. A rescEU valamennyi költségeit és kapacitásait teljes mértékben az EU finanszírozza, a Bizottság pedig megtartja az ezen eszközök üzemelésellenőrzését, valamint dönt azok bevetéséről.

- Ezzel párhuzamosan a Bizottság támogatja majd a tagállamok nemzeti kapacitásainak bővítését meglévő erőforrásaik átalakítási, javítási, valamint szállítási és operatív költségeinek finanszírozása révén – míg jelenleg csak a szállítási költségeket fedezi. Az eszközök a vészhelyzet-reagálási források az európai polgári védelmi eszköztár megosztott erőforrásaivá válnának, és a katasztrófa bekövetkeztekor bevetésre készen állnának.

  1. Katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelmi felkészültség fokozása

- A mai javaslat alapján a tagállamokat felkérik, hogy osszák meg nemzeti megelőzési és felkészültségi stratégiáikat annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságokat közösen azonosíthassuk és kezelhessük.

- A javaslat megerősíti a megelőzéssel és felkészültséggel foglalkozó meglévő uniós szakpolitika közötti együttműködést és koherenciát. Ez magában foglalja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégiát, az európai strukturális és beruházási alapokat, a Szolidaritási Alapot, a környezetvédelmi jogszabályokat (pl. árvízvédelmi tervek és az ökorendszeren alapuló megoldások), a kutatást és innovációt, valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelését célzó politikákat.

Végezetül, a javaslat egyszerűsíti az adminisztratív eljárásokat annak érdekében, hogy csökkentsék az életmentő segítségnyújtásban bekövetkező késedelmeket.

Háttér-információk

Az uniós polgári védelmi mechanizmus egy önkéntes alapú rendszer, amelyen keresztül az EU koordinálja a résztvevő tagállamok önkéntes hozzájárulásait a segítséget kérő ország számára. A támogatási felajánlásokat a brüsszeli székhelyű Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ koordinálja. Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok és más jelenségek próbára tették a tagállamok azon képességét, hogy segítséget nyújtsanak egymásnak, különösen akkor, amikor egyszerre több tagállam volt kénytelen megküzdeni ugyanolyan típusú a katasztrófával. Azokban az esetekben, amikor korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre eszközök, az EU nem rendelkezik saját tartalék kapacitással ahhoz, hogy támogassa a túlterhelt tagállamokat.

2017-ben nagyon sokfajta katasztrófa következett be. Összességében 2017-ben több mint 200 ember veszítette életét Európában természeti katasztrófák eredményeként. A természeti katasztrófák azonban súlyos gazdasági következményekkel is járnak. 1980 óta az uniós tagállamok a szélsőséges időjárási és éghajlati események miatt – az emberéleteken kívül – több mint 360 milliárd EUR veszteséget szenvedtek. Egyedül Portugáliában közel 600 millió eurót tesz ki az a közvetlen gazdasági kár, amit a június és szeptember között bekövetkezett erdőtüzek okoztak. Ez az ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,34 %-át jelenti.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus 2001-es létrehozása óta több mint 400 katasztrófahelyzetet követett nyomon, és több mint 250 segítségkérést fogadott. Az uniós polgári védelmi mechanizmus ember által okozott és természeti katasztrófákra reagálva aktiválható, de támogatja a katasztrófevédelmi felkészültséget és a megelőzést is.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus magában foglal minden uniós tagállamot, valamint számos más résztvevő harmadik országot is, nevezetesen Izlandot, Norvégiát, Szerbiát, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Montenegrót és Törökországot. Az európai szolidaritás jegyében a rescEU kiterjed majd ezekre e résztvevő országokra is.

További információk

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az uniós katasztrófavédelem megerősítése: rescEU, szolidaritás felelősségtudattal

Kérdések és válaszok Az uniós katasztrófavédelem megerősítése

Tájékoztató: Az uniós polgári védelmi reagálás megerősítése

Tájékoztató: Európai Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ

IP/17/4731

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar