Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az európai szemeszter őszi csomagja: fenntartható és inkluzív növekedésre törekedve

Brüsszel, 2017. november 22.

A Bizottság meghatározza az Unió következő évre vonatkozó gazdasági és szociális prioritásait, szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg az euróövezet számára, valamint lezárja az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslatainak értékelési folyamatát.

A gazdaság-, költségvetés- és szociálpolitikai koordináció 2018. évi európai szemeszterének kezdetén az euróövezetben és az EU egészében egyaránt élénk a gazdasági tevékenység, tetőznek a foglalkoztatási ráták, az egyre csökkenő munkanélküliség pedig már csaknem visszaállt a válság előtti szintre. Ehhez az erőteljes növekedési hullámhoz valamennyi tagállam hozzájárul, így most annak biztosítását kell prioritásnak tekinteni, hogy a kedvező tendencia fennmaradjon, és társadalmunk valamennyi tagját előnyös helyzetbe juttassa. A felelősségteljes költségvetési politikák érvényesítése mellett a strukturális reformok további végrehajtása során olyan feltételek megteremtésére kell törekedni, amelyek tovább élénkítik a beruházást és fokozzák a reálbér-növekedést, ezáltal előmozdítva a belső keresletet. A ma előterjesztett csomag a Bizottság 2017. őszi gazdasági előrejelzésén alapul, és a Juncker elnöknek az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében felvázolt prioritások köré épül. Egyúttal a közelmúltbeli göteborgi szociális csúcstalálkozón kihirdetett „szociális jogok európai pillérét” is tükrözi.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az elmúlt évek során megvalósult számos reform ellenére az európai gazdasági és monetáris unió (GMU) kiépítése még nem fejeződött be. Éppen ezért a mostani kedvező időszakot kihasználva még inkább meg kell erősítenünk gazdasági és monetáris uniónkat, gazdaságainkat pedig ellenállóbbá és inkluzívabbá kell tennünk. A jövő hónapban előterjesztjük a GMU további megerősítésére irányuló javaslatainkat. A GMU struktúrájának megszilárdítása ugyanakkor nem helyettesíti a nemzeti szintű hatékony és eredményes költségvetési, gazdaság- és szociálpolitikákat. Ezek biztosítása az európai szemeszter fő küldetése. A mai napon közzétesszük a költségvetésiterv-javaslatokról szóló véleményeket, és felkérjük a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek potenciálisan nem megfelelő tagállamokat, hogy tegyék meg a költségvetési pályájuk kiigazításához szükséges intézkedéseket.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos üdvözölte a ma született megállapodást, és kijelentette: „Mindössze néhány nappal a szociális csúcstalálkozót és a szociális jogok európai pillérének kihirdetését követően ma bemutatjuk az európai szemesztert, amely átülteti a pillért a gyakorlatba, és ezzel elindítja a jobb munka- és életkörülmények felé mutató, a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli megújított konvergenciafolyamatot."

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos hozzátette: „Az euróövezeti gazdaság az elmúlt tíz évben tapasztalt leggyorsabb ütemben bővül, és az átlagos GDP-arányos euróövezeti költségvetési hiány a 2010-es 6%-ról jövőre várhatóan 1% alá süllyed. Mindazonáltal több tagállamban még mindig magas az államadósság, ami visszaveti a jövőbe való beruházásra vonatkozó képességet. Ezeknek az országoknak a most kínálkozó lehetőséget megragadva meg kell erősíteniük – strukturális értelemben is – államháztartásukat, a tágabb költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamoknak pedig polgáraik érdekeit szolgálva fokozottan kell támogatniuk a beruházásokat.”

A gazdaság bővülése számottevően gyorsul, és az euróövezeti gazdaság jó úton halad afelé, hogy növekedése idén az elmúlt évtized távlatában rekordmértékű legyen. A kiváló teljesítmény mozgatórugói közé tartozik a töretlen magánfogyasztás, a világszerte megfigyelhető stabil növekedés és a munkanélküliségi ráták visszaesése. A gazdaság valamennyi tagállamban bővül, és a tagállami munkaerőpiacokon is javulás mutatkozik, ám a bérek csupán lassan emelkednek. A beruházási kedv szintén élénkül, ahogy ismét kedvezőbbek a finanszírozási feltételek, és a bizonytalanság enyhülése nyomán jóval optimistább a gazdasági hangulat. Az euróövezeti országok államháztartási helyzete jelentősen javult. Mivel az egyes tagállamok a gazdasági ciklus különböző szakaszaiban vannak, a ma kiadott iránymutatás hangsúlyozza a gazdaság bővülésének támogatása és az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása közötti helyes egyensúly megteremtésének szükségességét, különösen a magas adósságszintek mérséklésén keresztül.

2018. évi éves növekedési jelentés

A korábbi iránymutatásra építve, valamint figyelembe véve, hogy a tagállamok a gazdasági ciklus eltérő szakaszaiban vannak, az éves növekedési jelentés felszólítja a tagállamokat arra, hogy a beruházások ösztönzése révén támogassák a gazdaság bővülését, és fokozzák a termelékenységet és a hosszú távú növekedést. A Bizottság emellett további strukturális reformokat javasol egy stabilabb, inkluzívabb, termelékenyebb és ellenállóbb európai gazdaság kiépítése érdekében. A költségvetési politikáknak megfelelő egyensúlyt kell teremteniük az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása és a gazdaság bővülésének támogatása között. A magas adósságszintek csökkentését és a költségvetési tartalékok újraépítését a továbbiakban is kiemelt feladatként kell kezelni. Az adóügyi kiskapuk bezárása, az államháztartás összetételének minőségi javítása, illetve a célzottabb kiadási politika egyaránt hozzájárulhat az ez irányú erőfeszítések sikeréhez. A társadalmi méltányosság változatlanul általános érvényű prioritás, és a szociális jogok európai pillérében rögzített elvek és jogok mostantól az európai szemeszterben is érvényesülni fognak.

A riasztási mechanizmus keretében készült 2018. évi jelentés

Az európai szemeszter szerves részét képező riasztási mechanizmus keretében készült jelentés célja az, hogy megelőzze, illetve kezelje a tagállami gazdaságok zavartalan működését hátráltató egyensúlytalanságokat mind az euróövezetben, mind az Unió egészében. A jelentésben foglalt elemzések alapján a Bizottság 12 ország esetében indítványozta részletes vizsgálat elvégzését 2018-ban. Ugyanazokról az országokról van szó, amelyekről a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás előző körében is az derült ki, hogy egyensúlyhiánnyal küzdenek (Bulgária, Ciprus, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia). A Bizottság a 2018 februárjában esedékes országjelentések részeként hozza majd nyilvánosságra a részletes vizsgálatok eredményeit.

A közös foglalkoztatási jelentés tervezete

Az idei közös foglalkoztatási jelentés tervezete első ízben alkalmazza a gyakorlatban a szociális eredménytáblát, amely a szociális jogok európai pillérének végrehajtását szolgáló eszköztár egyik eleme. A szociális eredménytábla 14 kiemelt mutató alapján ad áttekintést a tagállamok teljesítményéről. A közös foglalkoztatási jelentés ezen túlmenően bemutatja a nemzeti szakpolitikai reformokat a pillér keretében meghatározott célkitűzések tükrében.

A közös foglalkoztatási jelentés szerint a munkaerőpiaci helyzet folyamatosan javul: a jelenlegi Bizottság hivatalba lépése óta mintegy 8 millió új munkahely jött létre. A munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken, és 2017 szeptemberében 7,5%-ra (az euróövezetben 8,9%-ra) mérséklődött, ami a 2008 óta mért legalacsonyabb szint. Ugyanakkor a bérek növekedése nem követi a munkaerőpiac élénkülését. A rendelkezésre álló jövedelem több tagállamban még mindig elmarad a válság előtti szinttől.

A foglalkoztatási iránymutatásokra vonatkozó javaslat

A foglalkoztatási iránymutatások közös prioritásokat és célokat határoznak meg a nemzeti foglalkoztatáspolitikák számára, és az országspecifikus ajánlások alapját is képezik. Az idei javaslat szövege a szociális jogok európai pilléréhez illeszkedik, és Európa versenyképességének javítására, vonzóbb beruházási környezet kialakítására, minőségi munkahelyek létrehozására, valamint a társadalmi kohézió megerősítésére irányul.

Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás

A Bizottság alapvetően semleges költségvetési irányvonal követését és kiegyensúlyozottszakpolitikai eszközrendszer alkalmazását javasolja az euróövezet egészére nézve. Ez hozzájárulna a beruházások ösztönzéséhez, valamint az államháztartás minőségének és összetételének javításához. A Bizottság – prioritásaival összhangban – arra is felkéri a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az agresszív adótervezés elleni küzdelmet célzó intézkedések végrehajtása terén.

Az ajánlás továbbá olyan szakpolitikák érvényesítését szorgalmazza, amelyek támogatják a fenntartható és inkluzív növekedést, és előmozdítják az ellenálló képességet, az egyensúly helyreállítását és a konvergenciát. Előnyben kell részesíteni azokat a reformokat, amelyek növelik a termelékenységet, javítják az intézményi és üzleti környezetet, ösztönzik a beruházásokat, támogatják a minőségi munkahelyek létrehozását, és csökkentik az egyenlőtlenségeket. A Bizottság érdemi eredmények felmutatására sürgeti a tagállamokat az egységes piac kiteljesítése terén, különös tekintettel a szolgáltatások piacára. A folyófizetésimérleg-hiánnyal vagy nagy külső adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak a termelékenység javítására kell törekedniük, míg a folyófizetésimérleg-többlettel rendelkezőknek a bérnövekedés elősegítésére, valamint a beruházás és a belső kereslet élénkítésére kell összpontosítaniuk.

A Bizottság határozottan szorgalmazza az esélyegyenlőséget és a munkahelyek hozzáférhetőbbé tételét, a tisztességes munkafeltételeket, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást előmozdító reformok végrehajtását. Ezen túlmenően felszólítja az euróövezeti tagállamokat a munka adóterhének enyhítésére, mindenekelőtt az alacsony jövedelmű munkavállalók és a második keresők tekintetében.

Az ajánlás értelmében folytatni kell a bankunió kiteljesítésére irányuló munkát a kockázatcsökkentés és a kockázatmegosztás területén, és az erre irányuló erőfeszítések részeként létre kell hozni egy európai betétbiztosítási rendszert, valamint működőképessé kell tenni az Egységes Szanálási Alap közös védőhálóját. A pénzügyi intézmények európai felügyeletét a kockázatok felhalmozódásának elkerülése érdekében meg kell erősíteni. A nemteljesítő hitelek arányát gyorsabb ütemben kell csökkenteni, az uniós tőkepiacokat pedig integráltabbá kell tenni és tovább kell fejleszteni a forráshoz jutás megkönnyítése érdekében, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára.

Végül a Bizottság gyors előrelépést sürget a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése terén, az Unió belső piacának maradéktalan tiszteletben tartása mellett, az euróövezeten kívüli tagállamokkal szemben nyitott és számukra is átlátható módon.

Az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslataira vonatkozó vélemények

A Bizottság mindemellett elvégezte az euróövezeti tagállamok 2018. évi költségvetésiterv-javaslatainak értékelését is annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. Az elfogadott 18 vélemény Görögország kivételével valamennyi euróövezeti tagállamot lefedi.

A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozó tizenhat országot illetően:

Hat ország (Németország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Finnország és Hollandia) költségvetésiterv-javaslata megfelel a Paktum 2018-ra vonatkozó rendelkezéseinek.

Öt ország (Észtország, Írország, Ciprus, Málta és Szlovákia) költségvetésiterv-javaslata nagyjából megfelel a Paktum 2018-ra vonatkozó rendelkezéseinek. Ezen országok tervei bizonyos fokú eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési céljuktól, illetve az annak teljesítéséhez vezető kiigazítási pályától.

Öt ország (Belgium, Olaszország, Ausztria, Portugália és Szlovénia) költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Paktum 2018-ra vonatkozó rendelkezéseinek. Ezen országok költségvetésiterv-javaslata jelentős eltérést eredményezhet a középtávú költségvetési céljukhoz vezető kiigazítási pályától. Belgium és Olaszország esetében a Bizottság az adósságcsökkentési referenciaértéknek való meg nem felelésre is számít.

Olaszország tekintetében aggodalomra ad okot a változatlanul magas államadósság. Dombrovskis alelnök és Moscovici biztos levélben értesítette az olasz hatóságokat arról, hogy a Bizottság 2018 tavaszán felül kívánja vizsgálni Olaszország adósságcsökkentési kritériumnak való megfelelését.

A jelenleg még a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozó (azaz túlzotthiány-eljárás alatt álló) két országot illetően:

Franciaország – amely a túlzott hiány időben történő és jelentős mértékű kiigazítása esetén 2018-tól átkerülhet a prevenciós ágba – költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Paktum 2018-ra vonatkozó rendelkezéseinek, mivel a Bizottság 2017. őszi gazdasági előrejelzése szerint 2018-ban várhatóan jelentős mértékben el fog térni a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, és nem fogja teljesíteni az adósságcsökkentési referenciaértéket.

Spanyolország költségvetésiterv-javaslata nagyjából megfelel a Paktum 2018-ra vonatkozó rendelkezéseinek, mivel a Bizottság 2017. őszi gazdasági előrejelzése azt vetíti előre, hogy az államháztartási hiány 2018-ban kisebb lesz a Szerződésben a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéknél, bár az államháztartási hiány célértéke valószínűleg nem fog teljesülni, a költségvetési kiigazítás pedig jelentősen elmarad az ajánlott szinttől.

A Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében további lépéseket is tett.

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

A Bizottság az Egyesült Királyság vonatkozásában a túlzotthiány-eljárás megszüntetését javasolja. A Bizottság előrejelzése alátámasztja, hogy az Egyesült Királyság a 2016–2017-es pénzügyi év során kellő időben és tartósan kiigazította túlzott hiányát.

ROMÁNIA

A Bizottság megállapította, hogy a Tanács júniusi ajánlása nyomán Románia nem tett hatékony intézkedéseket, és javasolja a Tanácsnak egy Romániának szóló felülvizsgált ajánlás elfogadását a középtávú költségvetési célhoz vehető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében. A Tanács 2017 júniusában a jelentős eltérési eljárás keretében azt az ajánlást fogalmazta meg Románia számára, hogy a GDP 0,5%-ának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre. Az azóta bekövetkezett fejlemények fényében, valamint mert Románia a jelentős eltérés korrekciója érdekében nem tett hatékony intézkedéseket, a Bizottság most egy felülvizsgált ajánlás elfogadását javasolja, amely értelmében az országnak legalább a GDP 0,8%-át kitevő éves strukturális kiigazítást kellene végrehajtania 2018-ban.

Következő lépések

A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy vitassa meg a csomagot és hagyja jóvá a ma előterjesztett iránymutatásokat, emellett várakozással tekint az Európai Parlamenttel az uniós, illetve az euróövezeti szakpolitikai prioritásokról folytatandó gyümölcsöző eszmecsere elé.

További információk

2018. évi éves növekedési jelentés

A riasztási mechanizmus keretében készült 2018. évi jelentés

Az euróövezetre vonatkozó 2018. évi ajánlás

A 2018. évi közös foglalkoztatási jelentés tervezete

A foglalkoztatási iránymutatások módosítására irányuló javaslat

Az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslatairól szóló közlemény

Kövesse Valdis Dombrovskis alelnök bejegyzéseit a Twitteren: @VDombrovskis

Kövesse Pierre Moscovici biztos bejegyzéseit a Twitteren: @pierremoscovici

Kövesse a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság bejegyzéseit a Twitteren: @ecfin

IP/17/4681

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar