Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Szociális csúcstalálkozó a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről: az EU szociális dimenziójának megerősítése

Brüsszel, 2017. november 16.

Jean-Claude Juncker elnök és Stefan Löfven svéd miniszterelnök november 17-én közösen fogadják az uniós vezetőket a szociális csúcstalálkozó alkalmával, amely az utóbbi 20 év első ilyen uniós eseménye lesz.

A svédországi Göteborgban tartott szociális csúcstalálkozó alkalmával egy asztalhoz ülnek az uniós intézmények elnökei, az uniós állam-, illetve kormányfők, a szociális partnerek és más fontos érdekelt felek, hogy nyílt vitát folytassanak arról, miként lehet elősegíteni a tisztességes munkafeltételeket és a növekedést.

A szociális csúcstalálkozó alkalmával az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közösen kihirdetik a szociális jogok európai pillérét, amelyet Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2015. évi értékelő beszédében jelentett be először, és a Bizottság 2017 áprilisában terjesztett elő. A szociális jogok európai pillérének kihirdetése hangsúlyozza az uniós vezetők közös kötelezettségvállalását aziránt, hogy kiállnak a pillérben foglalt 20 elv és jog mellett, és előmozdítják azok megvalósulását.

A munkaebéd alkalmával az uniós vezetők az oktatás és a kultúra jövőjéről is tárgyalni fognak. Épp két nappal ezelőtt, az Európai Bizottság felvázolta elképzelését arról, hogy 2025-ig hogyan teremthetjük meg az európai oktatási térséget.

Az esemény előtt Juncker elnök az alábbiakat nyilatkozta: „Európa lassan lezárja a gazdasági válság éveken át tartó fejezetét, de még nem sikerült leküzdenie a nemzedékek óta legnagyobb szociális válságot. Az ifjúsági munkanélküliség, az egyenlőtlenség és a munka világának átalakulása mind-mind olyan kihívások, amelyekkel mindannyian szembesülünk. Göteborgban egyedülálló lehetőségünk kínálkozik arra, hogy közös megoldásokat keressünk. Ez történelmi jelentőségű pillanat lesz – a szociális jogok európai pillérének kihirdetésével kifejezzük közös elkötelezettségünket az egyenlőség, a tisztességes bánásmódhoz való jog és a lehetőségek védelmezése és fenntartása iránt, amelyek mellett mindannyian kiállunk, és amelyekhez az összes polgárnak joga van. Ezen első lépést pedig számos továbbinak kell követnie ebben az irányban."

Stefan Löfven svéd miniszterelnök hozzátette: „A szociális csúcstalálkozó arról szól, hogy tényleges javulásokat idézzünk elő az emberek mindennapi életében. Arról szól, hogy miként biztosítjuk az emberek munkaerőpiacra való belépésének lehetőségét, miként biztosítunk számukra tisztességes munkahelyeket és munkakörülményeket valamennyi tagállamban, és miként segítjük elő számukra a jövőbeni új állásokra való átállást. A szociális csúcstalálkozóval egyértelműen elkötelezzük magunkat amellett, hogy polgáraink érdekeit az uniós menetrend középpontjába állítsuk.”

A szociális csúcstalálkozónak az lesz a fő témája, hogy az új lehetőségeket hogyan tudjuk legoptimálisabban kiaknázni, és hogyan tudjuk kezelni a munkaerőpiacokat és a jóléti modelleket érő jelenlegi és jövőbeni közös kihívásokat. Az egyes országok szempontjait és tapasztalatait figyelembe vevő megbeszélések hozzájárulnak az európaiak ígéretesebb jövőjének formálásához. A fenti megbeszéléseket három párhuzamos ülés köré szervezzük az alábbi témákban: „a munkaerőpiacra való belépés”, „tisztességes foglalkozatás és munkafeltételek” és „munkahelyváltás: az átmenet támogatása”. A fenti üléseket az interneten is közvetítjük, így az emberek Európa-szerte bekapcsolódhatnak az eszmecserékbe.

A csúcstalálkozó kulcsfontosságú mérföldkövet képez az Európai Bizottság fehér könyvével elindított, Európa jövőjéről szóló szélesebb körű eszmecserében és Juncker elnök egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására irányuló ütemtervében. Egyedülálló és időszerű lehetőséget kínál a legfontosabb érdekelt feleknek arra, hogy előrevigyék az EU és a tagállamok szociális dimenzióját.

Háttér-információk

A munka világa gyorsan változik: a globalizáció, a digitális forradalom, a munkavégzés keretfeltételeinek átalakulása és a demográfiai folyamatok új lehetőségeket teremtenek, egyúttal viszont új kihívások elé is állítanak bennünket. 70 millió európai polgár nem rendelkezik alapvető írás-olvasási, számolási és digitális készségekkel, a munkáltatók 40%-a pedig arról számol be, hogy nem találnak a növekedéshez és az innovációhoz szükséges készségekkel rendelkező embereket. Ma az emberek teljes karrierük során mintegy 10-szer változtatnak állást, és egyre többen dolgoznak nem szabványos munkaszerződés alapján. És jóllehet az európai népesség az elkövetkező években gyarapodni fog, a munkaképes korú népesség csökken: a jelenlegi tendenciák alapján 2060-ra 38 millióval lesz kevesebb a munkaképes korú európaiak száma. Ma négy munkavállaló tart el egy nyugdíjast: 2060-ban ennek az aránya kettő az egyhez lesz.

A gazdasági válság ugyanakkor mély nyomokat hagyott társadalmainkon. Ezek az Európában sokfelé tapasztalható tartós munkanélküliségtől a magán- és az állami szektor magas szintű adósságállományáig terjednek. Az összes szinten végrehajtott, határozott intézkedéseknek köszönhetően az európai gazdaság mára ismét stabilabb alapokon áll. Ugyanakkor továbbra is jelentős szociális egyenlőtlenségek mutatkoznak, és számos megoldandó nehézséggel kell számolni: például a szabványos és nem szabványos munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalók szociális védelmének mértékében mutatkozó eltérésekkel, a nemek közötti bérkülönbséggel, valamint a fogyatékossággal élő személyek és más kiszolgáltatott csoportok árukhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférésével. Kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a nyílt piacokkal és társadalmakkal, az innovációval és a technológiai átállásokkal járó előnyök és nehézségek egyenletesen oszlanak-e el.

Az uniós menetrendben központi szerepet kap az Európa jövőjéről szóló vita, valamint az az igény, hogy az EU és a tagállamok jobban megfeleljenek a polgárok elvárásainak és minden európai számára érzékelhető eredményeket érjenek el. A 2016. szeptember 16-i pozsonyi ülést és a 2017. február 3-i vallettai ülést követően a 2017. március 25-i római ülésen elfogadott nyilatkozatukban az uniós vezetők az alábbiakra tettek ígéretet: „Az elkövetkező tíz évben olyan Uniót kívánunk építeni, amely biztonságos és védett, amelyet jólét, versenyképesség, fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás jellemez, és amely képes és hajlandó a globalizáció alakítására és arra, hogy vezető szerepet vállaljon a világban. Olyan Uniót szeretnénk, melyben a polgárok számára a kulturális és társadalmi fejlődés, valamint a gazdasági növekedés egyre bővülő lehetőségei állnak rendelkezésre.

Az Európai Bizottság a vitához való hozzájárulásaként 2017. március 1-jén bemutatta az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet, majd ezt követően 2017. április 26-án az Európa szociális dimenziójával foglalkozó vitaanyagot, 2017. április 26-án pedig a szociális jogok európai pillérét. A Bizottság az elmúlt években több javaslatot terjesztett elő ezen a területen.

A svéd kormány aktívan bekapcsolódik az Európa jövőjéről folytatott párbeszédbe, és politikai megbízatásának kezdetétől fogva kiemelt szerepet biztosít politikai napirendjén a tisztességes munkakörülményeknek, az inkluzív növekedésnek, az esélyegyenlőségnek és a jól működő szociális párbeszédnek.

További információk

A tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozó weboldala

Tájékoztatók:

A szociális jogok európai pillérét ismertető weboldal

A szociális jogok európai pillérének hivatalos szövege

 

 

Melléklet

Az „Európa jövőjéről” szóló, szociális kérdésekkel foglalkozó, ma közzétett Eurobarométer felmérés szerint 10 európai polgárból több, mint 8 úgy érzi, hogy a szabad piacgazdaságnak a szociális védelem magas szintjével kell együtt járnia.

 

1. kép

 

2. kép

 

A munkanélküliség és a társadalmi egyenlőtlenségek fontos kihívást jelentenek:

 

3. kép

 

A válaszadók nagy többsége (66%, ami hat százalékkal meghaladja az előző évi arányt) gondolja úgy, hogy az EU perspektívát kínál az európai fiatalok számára a jövőre nézve.

 

4. kép

 

Végül pedig, a válaszadók több, mint fele (52%) szerint a hasonló életszínvonal megteremtése alapvető fontosságú Európa jövőjére nézve:

 

5. kép

IP/17/4643

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar