Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Európa jövője: az európai oktatási térség kialakítása 2025-re

Strasbourg, 2017. november 14.

Javában folyik az Európa jövőjéről szóló vita: az Európai Bizottság ma például közzéteszi elképzelését arról, miként tudjuk 2025-re létrehozni az európai oktatási térséget.

A megfogalmazott javaslatok felkerülnek az uniós vezetők 2017. november 17-én, Göteborgban tartandó találkozójának napirendjére, amelyen az oktatás és a kultúra jövőjét fogják megvitatni. Mivel az oktatás és a kultúra a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és a társadalmi igazságosság mozgatórugói, valamint az európai identitás teljes sokszínűségében való megélésének eszközei, a Bizottság úgy véli, hogy valamennyi tagállam közös érdeke, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a bennük rejlő lehetőségeket.

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök így nyilatkozott: „Közös erőfeszítéssel egész Európa képes lesz arra, hogy maga alakítsa jövőjét, eredményesebben küzdjön meg a kihívásokkal, és ellenállóbbá váljon. Európa egyik legnagyobb vívmánya, hogy a munkavállalók és a polgárok szabad mozgását biztosító térség létrehozásával hidakat épített a kontinens különböző területei között. A mobilitás azonban még mindig akadályokba ütközik az oktatás területén. 2025-re olyan Európában szeretnénk élni, ahol a tanulást és a kutatást nemcsak, hogy nem akadályozzák határok, de ahol megszokottá vált egy ideig másik tagállamban tanulni vagy dolgozni.

Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos kijelentette: „Európa jövőjét szem előtt tartva nagyratörő közös menetrendet kell kidolgoznunk arra vonatkozóan, hogy a kultúrát és a tanulást miként tudjuk az egység szolgálatába állítani. Az oktatás kulcsfontosságú, mivel általa tudjuk elsajátítani az ahhoz szükséges készségeket, hogy egyre összetettebb társadalmaink aktív tagjaivá válhassunk. Az oktatás révén tudunk alkalmazkodni gyorsan változó világunkhoz, európai identitást kialakítani, megérteni más kultúrákat, valamint szert tenni azokra az új készségekre, amelyekre egy mobil, multikulturális és egyre inkább digitális társadalomban szükségünk van.

A 2017 márciusában, Rómában tartott ülésükön Európa vezetői elkötelezték magukat egy olyan Unió létrehozása mellett, „ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát”. A Bizottság úgy véli, hogy az oktatás és a kultúra fontos szerepet játszhatnak a munkaerő elöregedésével, a folyamatos digitalizációval, a jövőben szükséges készségekkel, valamint azzal összefüggő kihívások kezelésében, hogy korunkban népszerűsíteni kell a kritikus gondolkodást és a médiaműveltséget, mivel online terjednek az „alternatív tények” és a félretájékoztatás, továbbá szükség van az összetartozás érzésének erősítésére a populizmussal és az idegengyűlölettel szemben.

Az európai oktatási térségnek a következőket kell magában foglalnia:

  • a mobilitás megvalósítása mindenki számára: az Erasmus+ program és az Európai Szolidaritási Testület pozitív tapasztalataira építve és a résztvevők számát növelve, valamint az uniós diákigazolvány létrehozása révén, amely új, felhasználóbarát megoldást kínálna a hallgatók tanulmányi adataira vonatkozó információk tárolására;
  • az oklevelek kölcsönös elismerése:a bolognai folyamatra építve egy új, úgynevezett „Sorbonne-folyamat” elindításával, a felsőoktatási diplomák és iskolai bizonyítványok kölcsönös elismerésének előkészítése érdekében;
  • fokozottabb együttműködés a tantervek kidolgozása terén: ajánlások megfogalmazása annak biztosítása érdekében, hogy az oktatási rendszerek átadják valamennyi tudáselemet, készséget és kompetenciát, amely a mai világban lényegesnek tekinthető;
  • a nyelvtanulás színvonalának javítása: új referenciaérték meghatározása révén, amely 2025-re azt irányozza elő, hogy a felső középfokú oktatás végére valamennyi európai fiatal az anyanyelve(i) mellett két másik nyelvet ismerjen alaposan;
  • az egész életen át tartó tanulás előmozdítása: konvergenciára törekedve és a tanulásban egész életük során részt vevő emberek számát növelve annak érdekében, hogy arányuk 2025-re elérje a 25%-ot;
  • az innováció és a digitális oktatás általános érvényesítése: az innovatív és digitális képzés ösztönzése és új digitális oktatási cselekvési terv kidolgozása révén;
  • a tanárok támogatása: az Erasmus+ programban és az eTwinning hálózatban részt vevő tanárok számának megsokszorozása, valamint a pedagógusok és az oktatási intézményvezetők szakmai fejlesztéséhez nyújtott szakpolitikai iránymutatás révén;
  • az európai egyetemek hálózatának létrehozása annak érdekében, hogy a világszínvonalú európai egyetemek zökkenőmentesen működhessenek együtt határokon átnyúló projektekben, valamint az Európai és transznacionális kormányzás iskolája (School of European and Transnational Governance) megalapításának támogatása;
  • befektetés az oktatásba: az oktatási szakpolitika javítását célzó strukturális reformoknak az európai szemeszter keretében való támogatása, az uniós finanszírozás és az uniós beruházási eszközök oktatási célú felhasználása, valamint referenciaérték előírása révén, miszerint a tagállamoknak a GDP 5%-át kell oktatásra fordítaniuk.
  • a kulturális örökség megőrzése, valamint az európai identitás és kultúra megélésének erősítése: a kulturális örökség európai évére (2018) építve az európai kulturális menetrend elkészítése, valamint a közös értékekre, az inkluzív oktatásra és az oktatás európai dimenziójára vonatkozó tanácsi ajánlás kidolgozása révén;
  • a Euronews európai dimenziójának megerősítése, amelyet 1993-ban több európai közszolgálati műsorszóró azzal a céllal hozott létre, hogy legyen egy olyan európai csatorna, amely páneurópai perspektívájú, független, minőségi információkat tesz elérhetővé.

Háttér-információk

Az oktatási és a kulturális politikáért az elsődleges felelősség nemzeti, regionális és helyi szinten is a tagállamokat terheli. Az Európai Unió azonban hosszú évek óta fontos kiegészítő szerepet játszik ezen a téren. Ez különösen igaz a határokon átnyúló tevékenységek esetében. Például az Erasmus program 30 éves működése (és az Erasmus+ program 2014 óta tartó működése) során 9 millió ember számára tette lehetővé, hogy egy másik országban folytasson tanulmányokat, vegyen részt képzésben, oktasson vagy végezzen önkéntes munkát.

Az elmúlt évtized során az Európai Unió emellett egy sor „puha” szakpolitikai eszközt is kidolgozott annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a nemzeti oktatási szakpolitikák kialakításában. 2000 óta a tagállamok az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés keretrendszerében működnek együtt, amely közös célkitűzéseket és referenciaértékeket határoz meg.

2010-ben az EU az Európa 2020 stratégia keretében két oktatási célt tűzött ki maga elé, amelyek tekintetében már valós eredményeket sikerült elérni. A korai iskolaelhagyás aránya a 2010-es 13,9%-ról 2016-ban 10,7%-ra csökkent, a cél pedig az, hogy 2020-ra már csak 10% legyen. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 2010-ben mért 34%-ról 2016-ra 39,1%-ra emelkedett, és a cél az, hogy 2020-ra elérje a 40%-ot.

A Bizottság úgy véli, eljött az ideje annak, hogy ezen alapokra építve még ambiciózusabb célokat tűzzünk ki.

Európa jövőjét szem előtt tartva, e reform előmozdítása és a vita élénkítése érdekében Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő 2017. szeptember 13-i beszédében konkrét ütemtervet vázolt fel egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió megvalósítására. A 2017. november 17-i göteborgi találkozó lehetőséget ad a vezetőknek arra, hogy megvitassák az európai identitás oktatás és kultúra révén történő megerősítését.

További információk

Közlemény: Az európai oktatási térség kialakítása 2025-re: az európai identitás erősítése az oktatás és a kultúra révén

Tájékoztatók az európai identitásnak az oktatás és a kultúra révén történő megerősítéséről

Az Európai Politikai Stratégiai Központ stratégiai feljegyzése tíz olyan tendenciáról, amelyek át fogják alakítani az oktatás jelenlegi kereteit

Az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelője (2017): az EU oktatási és képzési helyzetének legfontosabb adatai

#FutureOfEurope #EURoad2Sibiu

IP/17/4521

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar