Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Jelentés: az EU meglévő kereskedelmi megállapodásai kézzelfogható eredményeket érnek el

Brüsszel, 2017. november 9.

A Bizottság új jelentése kiemeli az EU meglévő kereskedelmi megállapodásainak pozitív eredményeit, és meghatározza a továbbfejlesztendő területeket.

Az EU ma tette közzé a meglévő kereskedelmi megállapodásainak végrehajtását értékelő jelentését. Ez az első ilyen horizontális jelentés, amelyből kiderül, mi történik a kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások lezárása és a megállapodások hatálybalépése után.

E jelentés közzététele újabb lépés afelé, hogy a kereskedelempolitika teljes mértékben átláthatóvá és inkluzívvá váljon, amint erre a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában kötelezettséget vállalt.

Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos a következőket fűzte a jelentéshez: „Az EU kereskedelempolitikájának sikere nemcsak abban mérhető, hogy milyen új kereskedelmi megállapodásokat kötünk, hanem annak biztosításában is, hogy a meglévő megállapodásaink valóban eredményesek legyenek. A ma közzétett jelentés megerősíti, hogy kereskedelmi megállapodásaink fellendítik az európai gazdaságot: jelentősen növelték az exportot, és hasznot hajtottak az uniós vállalkozások és azok munkavállalói számára. Jól haladunk előre a partnereinkkel a munkaügyi és környezetvédelmi előírások érvényesítése érdekében folytatott konkrét együttműködés terén is.. Ezenkívül ez a jelentés értékes tanulságokkal szolgál azt illetően is, hogyan lehetnénk eredményesebbek az új megállapodások végrehajtása során.”

Összességében kimutatható, hogy az uniós megállapodások növelték az uniós export és növekedés mértékét. Például a következő esetekben nőtt jelentősen az export:

  • Mexikó (2000 óta +416%),
  • Chile (2003 óta +170%),
  • Dél-Korea (2011 óta +59%),
  • Szerbia (2013 óta +62%).

A jelentésből kitűnik, hogy az előnyök gyakran az EU mezőgazdasági és gépjárműipari ágazata számára a legnagyobbak. Például a Dél-Koreába irányuló autóexport 244%-kal nőtt 2011 óta, a Kolumbiával és Peruval kötött megállapodás esetében pedig 92%-kall, illetve 73%-kal nőtt az uniós mezőgazdasági termékek exportja.

A jelentés megvizsgálta az újabb megállapodások kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetében foglalt rendelkezések hatását is, melyek a környezetvédelemre és a munkavállalói jogokra terjednek ki. Bár még túl korai lenne általános következtetéseket levonni az EU kereskedelmi megállapodásaiban foglalt fenntartható fejlesztési célkitűzések végrehajtásáról, mivel ez egy viszonylag új gyakorlat, máris számos példája van a pozitív együttműködésnek a kereskedelem liberalizálásán túlmutató kérdésekben, amelyekre e megállapodásoknak köszönhetően nyílt lehetőség.Az EU például felléphet olyan kérdésekben, mint például az egyesülés szabadsága, a szakszervezeti tagokkal szembeni erőszak, a gyermekmunka, a munkaügyi ellenőrzések, a kollektív alku, a háromoldalú konzultációk, valamint a munkahelyi egészség és biztonság.

A fenntartható fejlődésről szóló fejezetek végrehajtásával kapcsolatban a jelentésben kiemelt első tanulságok részét képezik a Bizottság által az idén júliusban megjelent vitaanyagról folytatott szélesebb körű vitába azt illetően, hogy hogyan javítható a kereskedelmi megállapodásaink fenntartható fejlesztési szabályainak hatékonysága.

A jelentés azonosítja azokat területeket is, amelyek javításával fokozhatnánk a meglévő megállapodásokból következő előnyöket. A kereskedelmi megállapodásoknak az uniós exportra gyakorolt általános pozitív hatása ellenére az uniós vállalkozások nem használják ki teljes mértékben a kínálkozó lehetőségeket. Például az uniós vállalkozások kisebb mértékben használják ki a vámcsökkentéseket, mint a partnerországok. Az újabb generációs kereskedelmi megállapodásokat alkalmazó országokba irányuló export tekintetében az uniós vállalkozások támogatható exportjuk mintegy 70%-ára alkalmazzák az elérhető vámcsökkentéseket, míg partnereink az esetek 90%-ában alkalmazzák ezeket.

Hasonló a helyzet bizonyos érzékeny termékek esetében, amelyek tekintetében a teljes mértékű liberalizáció helyett az EU és partnerei korlátozott piacnyitásról állapodtak meg, vámmentes mennyiségek (ún. vámkontingensek) meghatározásával. A jelentés azt mutatja, hogy az uniós exportőrök gyakran nem merítik ki ezeket a lehetőségeket: például a sajt tekintetében a Peruba irányuló export esetében a kontingensnek csupán 4,3%-át, Kolumbia esetében 7,9%-át, Közép-Amerika esetében pedig 44%-át használták ki. Ugyanez mondható el egyes olyan vámkontingensek kihasználtságáról is, amelyeket az EU bizonyos érzékeny termékek esetében fogadott el a tárgyalások során, annak ellenére, hogy ezek akkor a legnagyobb vitát kiváltó kérdések közé tartoztak.

A jelentés kiemeli, hogy egyre fontosabb felhívni van az uniós vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – figyelmét az ilyen megállapodások által kínált lehetőségekre, hogy azok bővíthessék exportjukat és fejleszthessék üzleti tevékenységeiket.

A jelentést most fogják megvitatni az Európai Parlament tagjai és a tagállamoknak a Tanács keretében ülésező képviselői. Malmström biztos pénteken, november 10-én, a Tanács következő ülésén mutatja be a jelentést a tagállamok minisztereinek . A jelentés szolgál majd alapul a civil társadalommal való egyeztetéshez is, melyre a következő alkalmat a december 5-én Brüsszelben megrendezésre kerülő uniós kereskedelempolitikai nap szolgáltatja majd.

További információk

A teljes jelentés

Tájékoztató

Malmström biztos blogbejegyzése: Kereskedelmi megállapodásaink áttekintése

Az EU kereskedelmi megállapodásai

A kereskedelempolitika átláthatósága a gyakorlatban

Uniós kereskedelempolitikai nap

IP/17/4486

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar