Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Oktatás és képzés Európában: az egyenlőtlenségek továbbra is kihívást jelentenek

Brüsszel, 2017. november 9.

A Bizottság Oktatási és Képzési Figyelőjének 2017. évi kiadása, amely a mai napon jelent meg, arról tanúskodik, hogy a nemzeti oktatási rendszerek egyre inkluzívabbak és hatékonyabbak. Ugyanakkor azt is megerősíti, hogy a diákok iskolai végzettsége nagyban függ társadalmi-gazdasági hátterüktől.

Az Európai Bizottság támogatja a tagállamokat annak biztosításában, hogy oktatási rendszereik eredményesek legyenek. Az évente megjelenő Oktatási és Képzési Figyelőben összegyűjtött adatok e munka fontos részét képezik. A Figyelő legutóbbi kiadása alapján a legtöbb tagállamban történt előrelépés az oktatás reformjával és korszerűsítésével összefüggő legfontosabb uniós célok elérése irányába, ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség az oktatáson belüli méltányosság megvalósítása érdekében.

Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa így nyilatkozott: „Az egyenlőtlenség még mindig túl sok európai lakost foszt meg attól az esélytől, hogy kiteljesedett életet élhessen, emellett pedig a társadalmi kohézióra, a hosszú távú gazdasági növekedésre és a jólétre is veszélyt jelent. Még mindig túl gyakran fordul elő, hogy oktatási rendszereink hozzájárulnak az egyenlőtlenség fenntartásához: azzal, hogy nem fordítanak figyelmet a szegényebb háttérrel rendelkezőkre, hogy a szülők társadalmi helyzete határozza meg az oktatás terén elért eredményeket, és hogy a szegénység és a korlátozott munkaerőpiaci lehetőségek átörökítődnek az egyik generációról a másikra. Az ilyen egyenlőtlenségek felszámolásához több erőfeszítést kell tennünk. Az oktatási rendszereknek különleges szerepet kell betölteniük egy méltányosabb társadalom építésében azáltal, hogy mindenki számára egyenlő esélyeket kínálnak.”

Az iskolai végzettség fontos szerepet játszik a társadalmi eredmények meghatározásában. A csak alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében csaknem háromszor akkora annak valószínűsége, hogy szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben éljenek, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél. A Figyelő legfrissebb adatai azt is mutatják, hogy 2016-ban az alsó középfokú végzettséget szerző 18–24 év közötti fiatalok mindössze 44%-a rendelkezett munkaviszonnyal. A teljes népességet (15–64 évesek) tekintve pedig a munkanélküliség sokkal gyakoribb a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők között (16,6%), mint azok körében, akik felsőfokú végzettséget szereztek (5,1%). Ugyanakkor a tanulók eredményeit alapvetően meghatározza társadalmi-gazdasági helyzetük: a leginkább hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező tanulók 33,8%-a, míg legkiváltságosabb helyzetű társaik mindössze 7,6%-a tartozik a gyengén teljesítők közé.

Az EU 2020-ra vonatkozó egyik célkitűzése az, hogy az alapvető olvasási, matematikai és természettudományos feladatokban alulteljesítő tizenöt éves tanulók arányát 15%-ra csökkentse. Ugyanakkor összességében az EU a valóságban távolodik e célkitűzéstől, különösen a természettudomány területén, ahol a gyengén teljesítők száma a 2012-es 16%-ról 2015-re 20,6%-ra nőtt.

Azok, akik az EU-n kívül születtek, különösen kiszolgáltatottak. E csoportot gyakran számos kockázat fenyegeti egyszerre, és helyzetük több szempontból is hátrányos, például szüleik szegények vagy alacsonyan képzettek, az otthonukban nem beszélik a helyi nyelvet, kevesebb kulturális erőforráshoz férnek hozzá, a fogadó országban elszigeteltségtől szenvednek, társas hálózataik pedig gyengék. A migráns háttérrel rendelkező fiatalok esetében ezenkívül fokozottabb a gyenge iskolai teljesítmény és a korai iskolaelhagyás veszélye. 2016-ban az EU-ban élő, de az Unión kívül született 30–34 éves lakosság 33,9%-a tartozott az alacsonyan képzettek közé (akik alsó középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek), míg az EU-ban született társaik esetében ez az arány csupán 14,8% volt.

Az EU egészét nézve az oktatásba történő beruházás talpra állt a pénzügyi válság után, és enyhén nőtt (reálértéken számítva évente 1%-kal). A tagállamok mintegy kétharmadában regisztráltak növekedést. Négy ország több mint 5%-kal növelte a beruházásokat.

Az állam- és kormányfők november 17-én Göteborgban az „Együtt a közös jövőért” kezdeményezésre irányuló munka részeként megvitatják az oktatás és kultúra kérdéseit. Az Európai Bizottság bemutatja az oktatásra és képzésre vonatkozó ez évi adatokat. A göteborgi megbeszélések hozzájárulnak az oktatási reform politikai jelentőségének tudatosításához és hangsúlyozásához.

Navracsics Tibor biztos elnöklésével 2018. január 25-én sor kerül az első uniós oktatási csúcstalálkozóra, melyen a tagállamokból érkező magas szintű képviselők azt fogják megvitatni, hogy miként lehet a nemzeti oktatási rendszereket inkluzívabbá és hatékonyabbá tenni.

Háttér-információk

Az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelője 2017-ben hatodik alkalommal jelenik meg; célja az európai oktatási és szakképzési rendszerek fejlődésének nyomon követése szerteágazó adatok figyelembevételével. A Figyelő méri az alábbi, az „Oktatás és képzés 2020” keretében megállapított hat cél megvalósítása terén elért haladást: 1. az oktatásból és képzésből lemorzsolódó 18–24 évesek aránya csökkenjen 10% alá; 2. a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek aránya érje el legalább a 40%-ot; 3. azon gyerekeknek, akiknek életkora négy év és az alapfokú oktatás megkezdésének életkora közé esik, legalább 95%-a vegyen részt oktatásban; 4. az olvasási, matematikai és természettudományos területen alulteljesítő tizenöt évesek aránya csökkenjen 15% alá; 5. az oktatásban vagy képzésben részt nem vevő, a közelmúltban középfokú, illetve felsőfokú végzettséget szerző 20–34 év közötti fiatalok 82%-a rendelkezzen munkaviszonnyal; 6. a 25–64 év közötti felnőttek legalább 15%-a vegyen részt formális vagy nem formális tanulásban.

A kiadvány számba veszi az európai oktatási rendszerek előtt álló fő kihívásokat, és olyan szakpolitikai intézkedéseket mutat be, amelyek alkalmazásával e rendszerek megfelelőbb választ tudnak adni a társadalmi és munkaerőpiaci kihívásokra. A jelentés az országok közötti összehasonlítás mellett 28 részletes országelemzést tartalmaz, és kapcsolódik hozzá egy internetes szakmai oldal, ahol további adatok és információk találhatók. Az európai beruházási terv, az Erasmus+ program, az európai strukturális és beruházási alapok, ideértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, az Európai Szolidaritási Testület, valamint a Horizont 2020 és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet mind hozzájárulnak a beruházások ösztönzéséhez, és támogatják a szakpolitikai prioritások érvényesülését az oktatás területén.

További információk

Oktatási és Képzési Figyelő 2017

a Figyelő weboldala

IP/17/4261

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar