Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az Európai Unió pénzügyeinek jövője: A legújabb kohéziós jelentés újabb témát kínál a 2020 utáni uniós támogatásokkal kapcsolatos eszmecseréhez

Brüsszel, 2017. október 9.

A Bizottság a mai napon közzéteszi a hetedik kohéziós jelentést, amely megvizsgálja az EU régióinak állapotát, levonja a válság éveinek tanulságait a kohéziós kiadások tekintetében és felvázolja a kohéziós politika 2020 utáni képét.

Az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának jelenlegi állapotát elemezve a kohéziós jelentés górcső alá veszi az Uniót: Az európai gazdaság kezdi visszanyerni az erejét, egyenlőtlenségek azonban továbbra is tapasztalhatók a tagállamok között és azokon belül is.

Az EU-ban a közberuházások még mindig nem érik el a válság előtti szintet, a tagállamok pedig még több támogatást igényelnek ahhoz, hogy szembenézzenek az uniós pénzügyek jövőjéről szóló vitaanyagban meghatározott kihívásokkal, úgy mint a digitális forradalommal, a globalizációval, a demográfiai változással és a társadalmi kohézióval, a gazdasági konvergenciával és az éghajlatváltozással.

Corina Crețu, a regionális politikáért felelős uniós biztos kijelentette: „A jelentés egyértelműen mutatja, hogy az Unióban nagyobb kohézióra van szükség. Bár a válságnak már vége van, nyomai még mindig számos régióban fellelhetők. A kohéziós politikára feltétlenül szükség van ahhoz, hogy e régiók szembe tudjanak nézni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokkal.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „A 2017-es kohéziós jelentésből kiderül, hogy észszerű beruházásokra van szükség a jelenlegi gazdasági fellendülés fenntartásához. Mindez kulcsfontosságú a gazdaság, a munkaerőpiac és az európai társadalom fejlődése szempontjából.ˮ

A jelentés nem előlegezi meg a Bizottság végső javaslatát, ugyanakkor újabb szempontokat kínál a 2020 utáni kohéziós politikáról zajló eszmecseréhez. Olyan uniós szintű politikát javasol, amely három fő célt szolgál: a globalizáció kiaknázása, a „senkit sem szabad hátrahagyni” elv és a strukturális reformok támogatása.

Uniós szintű politika: A kohéziós politika az elmúlt két évtizedben valamennyi uniós régióban kézzelfogható eredményeket hozott, és jelentős beruházási forrást jelentett. Az elmúlt 10 évben közvetlenül 1,2 millió munkahelyet teremtett az EU-ban, miközben a növekedést támogató állami beruházások számos tagállamban lecsökkentek.

A regionális gazdasági különbségek lassanként ismét csökkennek. Az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyag az alábbi kérdésekről szól: Elegendő-e, ha napjaink kohéziós politikája csak a kevésbé fejlett régiókra összpontosít?

A régiókban növekedés tapasztalható – amint azt a kohéziós jelentés is mutatja – azonban annak üteme nem mindenhol egyforma. Úgy tűnik, hogy számos, az uniós átlaghoz közel álló régió beszorult a „közepes jövedelem csapdájába”.

Egyes régiók csak elszenvedik, hogy a globalizációnak ára van, ugyanakkor még nem élvezhetik annak előnyeit, hiszen a munkahelyek száma sokszor jelentős mértékben csökken, az ipar átalakítására viszont nincs lehetőség. Ezeknek a régióknak további pénzügyi támogatásra lesz szükségük a munkahelyteremtés és a strukturális változások elősegítése érdekében.

Emellett a jelentés kiemeli, hogy a beruházások jelenlegi szintje nem elég magas a megújuló energia arányaira és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2030-as célkitűzések eléréséhez. Ezért valamennyi uniós régiónak több finanszírozásra lesz szüksége a dekarbonizáció eléréséhez.

A globalizáció kiaknázása: Ahhoz, hogy a globalizált világban is megállják a helyüket, a régióknak korszerűsíteniük kell gazdaságukat és értéket kell teremteniük. Mivel jelenleg csak néhány uniós régió él ezzel a lehetőséggel, további beruházásokra van szükség az innováció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén. A finanszírozás mellett elő kell mozdítani a kutatóközpontok, a vállalkozások és a szolgáltatások közötti hatékony kapcsolatokat.

Senkit sem szabad hátrahagyni: Egyes régiók a tömeges elvándorlással küzdenek, sok város számára viszont épp az jelent nagy terhet, hogy az újonnan érkezők – ideértve a migránsokat is – ott keresik a jobb kilátásokat. Bár az uniós foglalkoztatási arány ismét magas szintre emelkedett, a munkanélküliségi ráta – különösen a fiatalok körében – még mindig meghaladja a válság előtti szintet.

A munkanélküliség leküzdéséhez, az emberek készségeinek fejlesztéséhez, valamint a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez további beruházásokra van szükség. Ettől függ az Unió társadalmi kohéziója a közeljövőben.

A strukturális reformok támogatása: A közigazgatás fejlesztése ösztönzi a versenyképességet és a növekedést, valamint elősegíti a beruházások maximális hatásának megnyilvánulását. A vitaanyaghoz hasonlóan a kohéziós jelentés is elismeri, hogy a kohéziós politika és az EU gazdasági kormányzása közötti kapcsolatot erősíteni kell a növekedést elősegítő környezet kialakítását célzó reformok támogatása érdekében.

Következő lépések:

2018 elején sor kerül a jövő kohéziós politikájáról szóló nyilvános konzultációra. 2018 májusában bemutatják a Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát, majd azt követően a 2020 utáni kohéziós politikára vonatkozó javaslatokat.

További információk:

Hetedik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról

Tájékoztató – Az Európai Unió pénzügyeinek jövője: Hetedik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról

Tájékoztató – kohézió az Unióban

Tájékoztató – kohéziós politika a munka világában, az EU valamennyi régiójában

Inforegio – interaktív térképek

Kövesse Crețu biztost és a DG REGIOt a Twitteren

 

IP/17/3644

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar