Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az Unió helyzete 2017-ben – Iparpolitikai stratégia: Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba

Brüsszel, 2017. szeptember 18.

.

1

Szeptember 13-án Jean-Claude Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló éves beszédében kijelentette: „Azt akarom elérni, hogy iparunk erősebbé és versenyképesebbé váljon. A Bizottság által ma előterjesztett új iparpolitikai stratégia hozzájárul majd ahhoz, hogy iparágaink a világ élvonalában maradhassanak vagy oda kerülhessenek az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció terén.

Az EU megújított iparpolitikai stratégiája egységes keretbe, egy átfogó stratégiába szervezi a már meglévő és az új horizontális és ágazati kezdeményezéseket. Emellett világossá teszi az összes érintett szereplő feladatait, és megjelöli azokat a fórumokat (az évenkénti ipar napja, amely először 2017 februárjában került megrendezésre, valamint egy magas szintű ipari kerekasztal), amelyek lehetővé teszik a jövőre nézve – elsősorban az ipar és a civil társadalom számára – az iparpolitikai fellépések meghatározását.

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök így nyilatkozott: „A technológiai változások felkarolásával, a kutatásfinanszírozás innovatív üzleti ötletekre váltásával és a kis szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdasággal kapcsolatos úttörő munka folytatásával előkészítjük a terepet egy intelligens, innovatív és fenntartható európai ipar számára.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hozzátette: „Számos európai iparág fordulóponthoz érkezett. Napjainkban és korunkban az iparpolitika lényege abban áll, hogy régióink és polgáraink érdekében lehetővé tegyük az egyes iparágak számára a fenntartható növekedés és foglalkoztatás fenntartását.”

Az EU iparpolitikai stratégiájának legfontosabb új elemei között a következőket kell megemlíteni:

  • Átfogó kezdeményezéscsomag az ipar kiberbiztonságának megerősítésére.Ennek eleme egy Európai Kiberbiztonsági Kutatási és Kompetenciaközpont létrehozása, amely támogatja a kiberbiztonság területén a műszaki megoldások és az ipari képességek fejlesztését, illetőleg egy, az EU egészére kiterjedő, valamennyi tagállam által elismert termék- és szolgáltatástanúsítási rendszer felállítása (az elfogadás időpontja: 2017. szeptember 13.).
  • Rendeletjavaslat a nem személyes jellegű adatok szabad áramlásáról, amely lehetővé teszi majd az adatok szabad mozgását a tagállamok között, és segíti az ipar korszerűsítését, valamint egy valóban közös európai adattér létrehozását (az elfogadás időpontja: 2017. szeptember 13.).
  • Új fellépések a körforgásos gazdaság területén, köztük egy, a műanyagokra vonatkozó stratégia, valamint különböző intézkedések a megújuló biológiai erőforrások előállításának, illetve bioeljárással előállított termékekké és bioenergiává alakításának javítására (tervezett időpont: 2017. ősz).
  • Több kezdeményezés a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok keretszabályozásának korszerűsítésére, ezen belül jelentés a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítését szabályozó irányelv hatályosulásáról, valamint közlemény a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak kiegyensúlyozott, egyértelmű és kiszámítható európai engedélyezési rendszeréről (tervezett időpont: 2017. ősz).
  • Kezdeményezés az EU-ban lefolytatott közbeszerzési eljárások minőségének javítására, ennek keretében javaslat egy olyan önkéntes mechanizmus létrehozására, amely magyarázatokkal és eligazítással szolgál a nagy infrastruktúra-fejlesztési projektekre készülő hatóságok számára (tervezett időpont: 2017. ősz).
  • A készségfejlesztési program kiterjesztése új kulcsfontosságú iparágakra, köztük az építő-, az acél- és a papíriparra, a környezetbarát technológiákra és a megújuló energiaforrások hasznosítására, a feldolgozóiparra, valamint a tengeri fuvarozásra (tervezett időpont: 2017. ősz).
  • Stratégia a fenntartható finanszírozás területén, amely segíteni fog abban, hogy a magántőke hatékonyabban eljuthasson a fenntarthatóbb beruházásokhoz (tervezett időpont: 2018 eleje).
  • Kezdeményezések egy kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika érdekében, valamint európai keret kialakítása az EU biztonságát vagy közrendjét esetlegesen veszélyeztető közvetlen külföldi befektetések átvilágítására (az elfogadás időpontja: 2017. szeptember 13.).
  • A kritikus fontosságú nyersanyagok listájának felülvizsgálata, amelynek kapcsán a Bizottság továbbra is segíteni fog abban, hogy ezek az anyagok folyamatosan biztonságos, fenntartható és megfizethető módon hozzáférhetők legyenek az EU feldolgozóipara számára (az elfogadás időpontja: 2017. szeptember 13.).
  • Új javaslatok a tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás érdekében, köztük a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szabályozás szigorítása, egy, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájával foglalkozó cselekvési terv, amely a gépjárműtöltő infrastruktúra kiépítését fogja támogatni, valamint a vezető nélküli járművek elterjesztését célzó kezdeményezések (tervezett időpont: 2017. ősz).

E holisztikus stratégia gyakorlati átültetése közös felelősség. Sikere az európai uniós intézmények, a tagállamok és a régiók erőfeszítésein és együttműködésén, de mindenekelőtt az ipar aktív szerepvállalásán múlik.

Háttér-információk

Európa ipara erős, és számos ágazat továbbra is vezető szerepet játszik a világpiacon. Az ipar adja az EU exportjának kétharmadát, és 32 millió embernek biztosít munkát, amelyen belül 1,5 millió munkahely 2013 óta jött létre. A versenyelőny megtartása és megerősítése azonban komoly mértékű korszerűsítést igényel. Ez az oka annak, hogy az ipar a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság politikai prioritásainak fókuszában áll. A Bizottság az összes szakpolitikájában arra törekszik, hogy lehetővé tegye az ipar számára az új munkahelyek létrehozását és Európa versenyképességének növelését, előmozdítsa a tiszta és a digitális technológiákra irányuló beruházásokat és innovációt, és megvédje az ipari átalakulás hatásainak leginkább kitett európai régiókat és munkavállalókat.

Az új gyártástechnológiák megváltoztatják Európa iparának szerkezetét, és egyre nagyobb a szerepük annak meghatározásában, hogy az európai vállalkozások mennyire versenyképesek világviszonylatban. Új munkahelyek létrehozását indukálják több különböző csatornán keresztül, és a nagyobb termelékenységet biztosító műszaki megoldások révén szélesebb körben is a gazdaság előnyére válnak. Mélyreható változásokat idéznek elő továbbá a munkavállalási lehetőségek jellegében és hozzáférhetőségében. Európa iparának jövője azon múlik, hogy mennyire lesz képes a folyamatos alkalmazkodásra és innovációra, és ennek jegyében mennyire lesz kész folyamatosan beruházni az új technológiákba és élni az egyre nagyobb fokú digitalizáltságból és a kis szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra való áttérésből fakadó változások adta lehetőségekkel. Ugyanakkor a világon kiélezettebb a verseny, mint valaha, és a globalizáció, illetve a technológiai haladás előnyei egyenlőtlenül oszlanak meg társadalmunkban. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság változtatni kíván ezen.

Juncker elnök politikai iránymutatása kiemelte, hogy az erős, jól teljesítő ipar mennyire fontos az európai gazdaság jövője szempontjából. Az innováción és a beruházásokon keresztüli munkahely- és növekedésteremtés azóta a Bizottság legfontosabb kezdeményezéseinek vezérelvévé vált. A Juncker-terv (hivatalos nevén: európai beruházási terv) és a kepiaci unió segít erőforrásokat mobilizálni a gazdasági fellendülés segítésére; az EU által az innováció számára nyújtott támogatás segíti az ipart és különösen a kis- és középvállalkozásokat képességeik kamatoztatásában; a körforgásos gazdaságra, a tiszta energiára és a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozó kezdeményezésein keresztül Európa világviszonylatban is élharcosa a kis kibocsátású körkörös gazdaság előmozdításának; a kulcsfontosságú alaptechnológiák támogatják az ipart a világpiaci versenyben; a digitális egységes piaci stratégia, az azt kísérő, az európai ipar digitalizálására vonatkozó stratégia, valamint az „5G Európa számára” cselekvési terv segíti a vállalkozásokat abban, hogy előnyükre fordítsák az új fejlesztéseket, és megfelelően működő adatgazdaságot hozzanak létre; az egységes piaci stratégiának köszönhetően az ipar egy 500 millió fogyasztót felölelő piacot tud elérni, és vámoktól és technikai akadályoktól mentes értékláncokba kapcsolódhat be; végül az új európai készségfejlesztési program segít jobb készségekkel felruházni az iparban részt vevő embereket.

Ezeket a valamennyi iparágat érintő horizontális szakpolitikai kezdeményezéseket több, a stratégiai ágazatokra irányuló célzott kezdeményezés egészíti ki, köztük az Európa erős és versenyképes űriparára építő űrstratégia, a versenyképes és innovatív európai védelmi iparra katalizátorként ható Európai Védelmi Alap létrehozására irányuló javaslat, a tiszta, fenntartható és versenyképes gépjárműipar érdekében elindított kezdeményezések széles köre (különösen az Európa mozgásban kezdeményezés, a személygépkocsik által okozott légszennyezés visszaszorítását célzó intézkedések és a GEAR2030 tevékenysége), valamint egy közlemény az acéliparról, amely azt hivatott biztosítani, hogy az európai acélipar tisztességes keretek között versenghessen a világ piacain. 

 

További információk

IP/17/3185

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar