Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Szolgáltatásalapú gazdaság az európaiakért

Brüsszel, 2017. január 10.

A Bizottság ma ambiciózus és arányos intézkedéseket körvonalazó jogszabálycsomagot terjeszt elő. Az intézkedések meg fogják könnyíteni a vállalkozásoknak és az érintett szakembereknek, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak az EU 500 millió potenciális fogyasztót tömörítő egységes piacán.

Lendületet kap a szolgáltatási ágazat, aminek a fogyasztók, az álláskeresők és a vállalkozások egyaránt hasznát látják majd, nem is beszélve arról, hogy a gazdaság is élénkülni fog Európa-szerte.

A ma beterjesztésre kerülő javaslatok az egységes piaci stratégia részét képező ütemtervbe illeszkednek, és Juncker elnök politikai kötelezettségvállalásának szellemében az egységes piac nyújtotta lehetőségek teljes körű kiaknázására irányulnak, hogy az európai vállalkozások az egységes piaci tevékenységükre építve sikeresen terjeszkedhessenek világszerte. Ezt a célt az Európai Tanács megerősítette 2015. decemberi, valamint 2016. júniusi és decemberi következtetéseiben. A javasolt intézkedéseknek az a céljuk, hogy megkönnyítsék a szolgáltatóknak az adminisztratív előírások teljesítését, és segítsenek a tagállamoknak azonosítani a belföldön dolgozó vagy határokon átívelő szakmai tevékenységet folytató szakemberekre vonatkozóan előírt, indokolatlanul nagy terhet jelentő, illetve idejétmúlt jogszabályi követelményeket. A már hatályban lévő uniós szolgáltatási jogszabályok módosítása helyett a Bizottság az előírások érvényre juttatásának javítására helyezi a hangsúlyt. A szabályok maradéktalan végrehajtása ugyanis igazolhatóan számottevően hozzájárul az uniós gazdaság fellendítéséhez.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A szolgáltatáskereskedelmet hátráltató akadályok a versenyképességet is rontják. A szolgáltatások egységes piacában rejlő lehetőségek jobb kiaknázása segíteni fog az európai vállalkozásoknak abban, hogy munkahelyeket hozzanak létre, és tevékenységüket más tagországokra is kiterjesszék, mindeközben pedig továbbra is biztosítsák a fogyasztók és munkavállalók magas fokú védelmét. Ma a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy egyszerűsödjenek a több tagállamban, határokon átívelő jelleggel szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások adminisztratív teendői, valamint új, korszerű mechanizmust kínál a tagállamoknak arra, hogy közösen szabályozzák szolgáltatási ágazataikat.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „A szolgáltatási ágazat az uniós gazdaság kétharmadát teszi ki, és az új munkahelyek 90%-a ebben a szektorban jön létre. De a szolgáltatások egységes piaca – melynek meglétét sokszor magától értetődőnek vesszük, és nem gondolunk bele, milyen értékes vívmányról is van szó – nem működik megfelelően. Így temérdek potenciális munkahelytől esünk el, és a gazdaság sem fog bővülni a kívánt mértékben. Ma új lendületet adunk a szolgáltatási szektor fejlődésének, amitől azt várjuk, hogy Európa az új szolgáltatások egyik legfőbb globális piacterévé és műhelyévé váljon.”

A Bizottság által ma elfogadott négy konkrét kezdeményezés a következő:

  • Új európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetése: A bevezetésre kerülő egyszerűsített elektronikus eljárás meg fogja könnyíteni az üzleti szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőknek (pl. a mérnöki vállalkozásoknak, az informatikai tanácsadóknak, a kereskedelmi vásárok szervezőinek), valamint az építőipari szolgáltatóknak, hogy eleget tegyenek a külföldi szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan előírt adminisztratív kötelezettségeiknek. A kártya segítségével a szolgáltatók egyszerűbben, egyablakos rendszerben tudják majd ügyeiket intézni a saját országukban, saját nyelvükön. A szolgáltató saját országának illetékes szerve ellenőrizni fogja a szükséges adatokat, majd azokat továbbítja a másik tagországnak. A fogadó tagállam hatásköre nem csorbul a nemzeti szabályozási követelmények alkalmazása tekintetében: az ő illetékes hatóságai döntenek arról, engedélyezik-e a kérelmezőnek, hogy szolgáltatásokat nyújtson az ország területén. Az európai elektronikus szolgáltatási kártya és az ahhoz kapcsolódó eljárás nem érinti a munkáltatók kötelezettségeit és a munkavállalók jogait.
  • A szakmai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok arányosságának értékelése: Mintegy 50 millió ember – az európai munkavállalók 22%-a – olyan szakmában dolgozik, amelynek gyakorlása szakképesítés megszerzéséhez kötött, vagy amelynek tekintetében védett foglalkozásmegnevezés használatos. Ilyen például a gyógyszerészi és az építészi szakma. Bizonyos foglalkozások, például az egészségügyi és a biztonsági szakmák esetében a szabályozás gyakran indokolt. Sok esetben azonban a túlzottan nagy terhet jelentő és elavult szabályok indokolatlanul megnehezítik a megfelelően képesített jelentkezőknek, hogy elhelyezkedjenek a szóban forgó területeken. Ez a fogyasztók szempontjából is hátrányos. A Bizottság nem szabályoz, illetve nyit meg szakmákat – ez továbbra is nemzeti hatáskörben marad. Az uniós jog értelmében azonban a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a szakmai szolgáltatásokra vonatkozóan bevezetni tervezett nemzeti előírások valóban indokoltak és kiegyensúlyozottak-e. Az egységesség és a következetesség érdekében a Bizottság javaslatot tesz azoknak a rendelkezéseknek az egyszerűsítésére és tisztázására, amelyek meghatározzák, milyen átfogó és átlátható arányossági vizsgálatokat kell a tagállamoknak elvégezniük a vonatkozó nemzeti szabályok meghozatala vagy módosítása előtt.
  • Iránymutatás a szakmák szabályozásával kapcsolatos tagállami reformokhoz: A tagállamok által 2014 és 2016 között végzett kölcsönös értékelés eredményeképpen leszögezhető, hogy azokban a tagállamokban, ahol megnyitották a szolgáltatási piacokat (pl. Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban), olcsóbbak a szolgáltatások és nagyobb a választék, miközben a fogyasztók és a munkavállalók magas fokú védelme sem gyengült. Ma a Bizottság iránymutatást ad ki a tagállamoknak. Az iránymutatás azoknak a szakmai szolgáltatásoknak a szabályozása terén végrehajtandó nemzeti reformokra vonatkozik, amelyektől a legnagyobb mértékű növekedés és munkahelyteremtés remélhető. A következő szakemberek által kínált szolgáltatásokról van szó: építészek, mérnökök, ügyvédek, könyvelők, szabadalmi ügynökök, ingatlanközvetítők és idegenvezetők. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy értékeljék ki: a szakmákra vonatkozó követelmények alkalmasak-e a nemzeti szintű közpolitikai célok elérésére. Az iránymutatás – azáltal, hogy kitér a kimondottan a fenti szakmákra vonatkozó követelményekre – kiegészíti az európai szemeszter keretében végzett értékeléseket.
  • A szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó értesítési mechanizmus javítása: A tagállamok már a jelenlegi uniós szabályok értelmében is kötelesek értesíteni a Bizottságot a szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti jogszabálytervezeteikről. Ez lehetővé teszi az EU végrehajtó szervének és a tagországoknak, hogy idejében jelezzék, ha megítélésük szerint a tervezett nemzeti jogszabály nincs összhangban az uniós joggal. A Bizottság által ma javasolt rendelkezések tökéletesítik ezt a mechanizmust, mégpedig úgy, hogy lerövidítik, valamint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik az eljárást.

Háttér-információk

Míg az EU gazdasági teljesítményének kétharmada, az új munkahelyeknek pedig mintegy 90%-a a szolgáltatásoknak köszönhető, maga a szolgáltatási ágazat alulteljesít. A szektor termelékenysége nem javul a kívánt mértékben, és a világ más térségei felzárkózóban vannak. A piac működését hátráltató tényezők akadályozzák a cégalapítást és a vállalkozások bővítését, és magasabb fogyasztói árakat és szűkebb választékot eredményeznek. Ráadásul a gyáripar teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a szolgáltatások versenyképességétől. Ezért az egységes piacon megvalósuló szolgáltatáskereskedelmet hátráltató akadályok az EU gyártási ágazatának versenyképességét is visszavetik. Ahhoz, hogy ezt a tendenciát megfordítsák, további munkahelyeket hozzanak létre és növekedést generáljanak, a tagállamoknak ösztönözniük kell a szolgáltatásokon alapuló gazdaság fejlesztését, és jobban ki kell használniuk a szolgáltatások egységes piacában rejlő lehetőségeket.

További információk

Gyakori kérdések – MEMO/17/11

Az európai elektronikus szolgáltatási kártyára irányuló javaslat

A szolgáltatások értesítési eljárására irányuló javaslat

Az arányossági vizsgálatra irányuló javaslat

Iránymutatás a szakmai szolgáltatások szabályozására vonatkozó reformjavaslatokhoz

Factsheet

IP/17/23

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar