Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az Európai Bizottság fellép a lengyelországi jogállamiság fenntartása érdekében

Brüsszel, 2017. július 26.

Az Európai Bizottság ma újabb lépésekre szánta el magát a lengyelországi jogállamiság védelme érdekében.

A Bizottság a lengyel hatóságokhoz címzett jogállamisági ajánlásában nyomatékosan kifejezésre juttatja a lengyel igazságszolgáltatás tervezett reformjával kapcsolatos súlyos aggályait. A Bizottság értékelése szerint a tervezett reform fokozza Lengyelország jogállamiságának rendszerszintű fenyegetettségét, amelyre a Bizottság már az általa 2016 januárjában elindított jogállamisági eljárásban is felhívta a figyelmet. A Bizottság felszólítja a lengyel hatóságokat, hogy egy hónapon belül találjanak megoldást a jelzett problémákra. A Bizottság többek között azt kéri a lengyel hatóságoktól, hogy ne hozzanak a legfelsőbb bírósági bírók menesztésére vagy kényszerű nyugdíjazására irányuló intézkedéseket. Amennyiben ilyen intézkedéseket hoznak, a Bizottság készen áll arra, hogy azonnal megindítsa a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást[1], amelynek eredményeként a Tanács a tagállamok négyötödös többségével hivatalos figyelmeztetést adhat ki.

A Bizottság emellett kötelezettségszegési eljárást is indít Lengyelországgal szemben az uniós jog megsértése miatt. Az eljárás keretében a biztosi testület haladéktalanul felszólító levelet fog küldeni, amint a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényt kihirdetik.

Ezzel egyidejűleg a Bizottság ismételten felajánlja a lengyel kormánynak, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet a kérdésről.

Jean-Claude Juncker elnök a következőket mondta: „A Bizottság az összes tagállamban kiáll a jogállamiság védelme érdekében, hiszen ez egyike az alapelveknek, amelyekre Európai Uniónk épül. A független bíróság megléte az uniós tagság létfontosságú előfeltétele. Következésképp az EU nem fogadhat el egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi a bírók önkényes elmozdítását. A bíróságok függetlensége alapvető jelentőséggel bír a tagállamaink és az igazságszolgáltatási rendszereink közötti kölcsönös bizalom szempontjából. Amennyiben a lengyel kormány megvalósítja az igazságszolgáltatás függetlenségét és a lengyelországi jogállamiságot sértő intézkedéseit, nem marad más választásunk, mint a 7. cikk szerinti intézkedések.”

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A lengyel hatóságokhoz címzett ajánlásaink egyértelműek: haladéktalanul vissza kell állítani az Alkotmánybíróság függetlenségét, az igazságszolgáltatás reformjáról szóló törvényeket pedig vagy vissza kell vonni, vagy összhangba kell hozni azokat a lengyel alkotmánnyal és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó uniós normákkal. A lengyel bíróságoknak – csakúgy mint bármely másik tagállam bíróságainak – az uniós jog megsértése esetén hatékony jogorvoslatot kell nyújtaniuk. Ilyen esetekben az „Unió bíróságaiként” járnak el, és meg kell felelniük az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozóan a Szerződésben és az Alapjogi Chartában meghatározott követelményeknek. Ezeket a kérdéseket közösen, konstruktív módon kívánjuk megoldani. A Bizottság továbbra is nyitott a lengyel hatóságokkal folytatandó párbeszédre, és örömmel fogadjuk a kérdéses jogszabályok ajánlásainknak megfelelő módosítására irányuló lépéseket.”

1. A jogállamiságra vonatkozó ajánlás

A jogállamiságra vonatkozóan ma elfogadott ajánlás a 2016. július 27-én, illetve 2016. december 21-én elfogadott két korábbi ajánlás kiegészítése, és a független és jogszerű alkotmányos felülvizsgálat lengyelországi hiányára vonatkozik. Jelen állás szerint a lengyel hatóságok mindezidáig nem orvosolták az első két ajánlásban jelzett aggályokat. Sőt, mostani intézkedéseik tovább súlyosbítják az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat, és jelentősen megnövelik Lengyelország jogállamiságának rendszerszintű fenyegetettségét.

A Bizottság által a jogállamiságra vonatkozóan Lengyelországhoz intézett mai ajánlás négy új, a lengyel parlament által immáron elfogadott jogalkotási aktust érint, amelyek a Bizottság értékelése szerint fokozni fogják a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettségét: a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó törvényt; az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt (a köztársasági elnök július 24-én mindkettőt megvétózta); a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényt (amelyet a köztársasági elnök július 25-én aláírt, kihirdetése és hatálybalépése még várat magára); valamint a nemzeti bíró- és ügyészképző iskoláról szóló törvényt (amelyet már kihirdettek és július 13-a óta hatályban van). Jelenlegi formájukban az említett törvények strukturálisan aláássák a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét, és azonnali és rendkívül súlyos negatív hatást gyakorolnak az igazságszolgáltatás független működésére.

Mindenekelőtt a legfelsőbb bírósági bírók menesztése fogja jelentősen fokozni a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettségét. A Bizottság ezért azt kéri a lengyel hatóságoktól, hogy ne hozzanak a legfelsőbb bírósági bírók menesztésére vagy kényszerű nyugdíjazására irányuló intézkedéseket. Amennyiben a lengyel hatóságok ilyen intézkedéseket hoznak, a Bizottság kész azonnal aktiválni az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mechanizmust.

A jogállamiságra vonatkozó ajánlás alapján a Bizottság felkéri a lengyel kormányt, hogy egy hónapon belül orvosolja az ajánlásban említett aggályokat, és tájékoztassa a Bizottságot a meghozott intézkedésekről.

2. Kötelezettségszegési eljárás az uniós jog alapján

A biztosi testület emellett döntést hozott az uniós jog esetleges megsértésével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás előkészítéséről. A biztosi testület kész felszólító levelet küldeni a rendes bíróságokra vonatkozó törvény kapcsán, amint azt hivatalosan is kihirdetik. A Bizottság e törvénnyel kapcsolatos legfőbb jogi aggálya a nemi hovatartozás alapján történő megkülönböztetés, mivel a törvény eltérő nyugdíjkorhatárt vezet be a női (60 év) és a férfi (65 év) bírók esetében. Ez ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikkével és a foglalkoztatás területét érintő nemek közötti egyenlőségről szóló 2006/54/EK irányelvvel. A felszólító levélben a Bizottság emellett problémásnak minősíti majd azt is, hogy az igazságügyi miniszter mérlegelési jogkört kap a nyugdíjkorhatárt elért bírók megbízatásának meghosszabbítása, valamint a bíróság elnökeinek elbocsátása és kinevezése tekintetében, mivel ezek aláássák a lengyel bíróságok függetlenségét (ld. az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkének (1) bekezdését, összefüggésben az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével).

Következő lépések

A Bizottság ajánlásában felkéri Lengyelország kormányát, hogy egy hónapon belül kezelje a felsorolt problémákat és tájékoztassa a Bizottságot az e célból hozott intézkedésekről. A Bizottság kész konstruktív párbeszédet folytatni a lengyel kormánnyal. Ami a kötelezettségszegési eljárást illeti, a Bizottság a felszólító levelet a rendes bíróságokról szóló törvény kihirdetését követően küldi majd el.

Háttér-információk

A jogállamiság elve az Európai Unió alapjait képező közös értékek egyike, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzít. A Szerződések értelmében a Bizottság a Parlamenttel és a Tanáccsal együtt felelős a jogállamiság mint az EU egyik alapvető értéke tiszteletben tartásának garantálásáért, és annak biztosításáért, hogy az uniós jogot, értékeket és elveket tiszteletben tartsák. A lengyelországi események arra késztették az Európai Bizottságot, hogy 2016 januárjában párbeszédet kezdeményezzen a lengyel kormánnyal a jogállamisági keret alapján. A Bizottság által 2014. március 11-én bevezetett keret három szakaszból áll (ld. az 1. mellékletben szereplő ábrát). Az egész folyamat alapját a Bizottság és az érintett tagállam közötti folyamatos párbeszéd képezi. A Bizottság rendszeresen és alaposan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Az Európai Parlament következetesen kiállt a bizottsági aggályok mellett, többek között a két, 2016. április 13-i és szeptember 14-i állásfoglalásában is. 2017. május 16-án a Bizottság tájékoztatta az Általános Ügyek Tanácsát a lengyelországi helyzetről. A tagállamok széles többsége támogatta a Bizottságnak az ügy kezelése érdekében vállalt szerepét és erőfeszítéseit, és felszólította Lengyelországot, hogy folytassa a párbeszédet a Bizottsággal.

Számos európai és nemzetközi szereplő és az igazságszolgáltatás képviselői Európa-szerte, köztük az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata és az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata, a Velencei Bizottság, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, valamint számos társadalmi szervezet, például az Amnesty International és az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó nem kormányzati szervezetek hálózata komoly aggályainak adott hangot a lengyel igazságügyi reform kapcsán.

További információk:

 

 

[1]Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács tagjainak négyötödös többségével megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket (lásd a II. mellékletet). Az eljárás megindítását a Bizottság indokolással ellátott javaslatával tudja kezdeményezni. 

 

 

I. melléklet – A jogállamisági keret

1

 

II. melléklet – Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke

1.   A Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Mielőtt ilyen megállapítást tenne, a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki.

A Tanács rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e.

2.   A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően, az Európai Tanács, miután a kérdéses tagállamot felkérte észrevételei benyújtására, egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket.

3.   A Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.

A kérdéses tagállamnak a Szerződések szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az államot.

4.   A Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (3) bekezdés alapján hozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be.

5.   Az e cikk tekintetében az Európai Parlamentre, az Európai Tanácsra és a Tanácsra alkalmazandó szavazási szabályokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke állapítja meg.

 

 

 

 

IP/17/2161

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar