Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Magyarország: A Bizottság újabb lépést tesz a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban

Brüsszel, 2017. július 13.

Az Európai Bizottság ma indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvény uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A magyar felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért haladéktalanul helyre kell állítani annak az uniós szabályozással való összhangját. A magyar hatóságoknak egy hónapjuk van arra, hogy lépéseket tegyenek. Amennyiben a válaszintézkedések nem kielégítőek, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Bíróság elé viszi az ügyet.

A Bizottság arról határozott, hogy – a kötelezettségszegési eljárás második lépéseként – indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel.

A Bizottság 2017. április 27-i felszólító levelére Magyarország által adott válasznak alapos elemzése után a Bizottság fenntartja a mélyreható jogi értékelésnek, valamint a biztosi testület április 12-i és április 26-i vitájának megállapításait, amelyek a kötelezettségszegési eljárás megindításához vezettek. Magyarországnak most egy hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.

Háttér-információk

2017. április 4-én a magyar Országgyűlés törvényt fogadott el a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény módosításáról. A törvény új követelményeket vezetett be a külföldi felsőoktatási intézmények nevére, a Magyarország és az EGT-n kívüli külföldi felsőoktatási intézmények származási országa közötti kétoldalú egyezmény szükségességére és arra vonatkozóan, hogy a származási országban is kell felsőoktatási szolgáltatásokat nyújtani, valamint további követelményeket tartalmaz a felsőoktatási szolgáltatások magyarországi regisztrálását és engedélyezését illetően. A külföldi felsőoktatási intézményeknek az új követelményeket 2018. január 1-jéig kell teljesíteniük.

A Bizottság április 26-án folytatta a Magyarországgal kapcsolatos, a jogi és az alapvető értékeket érintő kérdésekre vonatkozó április 12-i vitáját. A magyar felsőoktatási törvény mélyreható jogi értékelése alapján a Bizottság úgy döntött, hogy jogi lépéseket tesz, és felszólító levelet küldött a magyar kormánynak a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban. A magyar hatóságok május 25-én válaszoltak.

A magyar hatóságok válaszának értékelése után a Bizottság fenntartja jogi értékelését, amely szerint a módosított törvény nem egyeztethető össze az alapvető belső piaci szabadságjogokkal, különösen a szolgáltatásnyújtás szabadságával (az EUMSZ 56. cikke és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 16. cikke) és a letelepedés szabadságával (az EUMSZ 49. cikke és a 2006/123/EK irányelv 9., 10., 13. és 14. cikke), továbbá nem egyeztethető össze a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít (a Charta 13., 14. és 16. cikke), valamint nem egyeztethető össze az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel (a Kereskedelmi Világszervezet – WTO – keretében a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény – GATS).

Az Európai Unió Bírósága következetesen azt a véleményt képviseli, hogy a főként magántőkéből finanszírozott oktatási intézmények által kínált képzések a Szerződés értelmében gazdasági tevékenységnek minősülnek. A főként magántőkéből finanszírozott oktatási tevékenységek és képzések a 2006/123/EK irányelv hatálya alá is tartoznak, függetlenül attól, hogy a képzéseket kínáló létesítmény nyereségszerzési célú tevékenységet folytat-e vagy sem, illetve attól, hogy a finanszírozást főként a tanulók vagy szüleik biztosítják-e.

A Bizottság továbbra is minden a szerződések értelmében rendelkezésére álló eszközt felhasznál az EU közös értékeinek fenntartása és a magyar hatóságokkal, a többi tagállammal és az Európai Parlamenttel folytatott széles körű politikai párbeszéd folytatása érdekében. Az Európai Parlament április 26-i plenáris vitája biztosította az első alkalmat a nyilvános párbeszédre, Frans Timmermans első alelnök, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével.

További információk

– A 2017. júliusi kötelezettségszegési eljárási csomag főbb döntéseiről: MEMO/17/1935.

– A júliusi kötelezettségszegési csomagról (kizárólag a felszólító levelekről): MEMO/17/1936.

– Általános információk a kötelezettségszegési eljárásokról: MEMO/12/12.

– Az uniós kötelezettségszegési eljárásról.

IP/17/1952

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar