Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Közép-mediterrán útvonal: a Bizottság cselekvési tervet javasol Olaszország támogatása, a migrációs nyomás csökkentése és a szolidaritás fokozása érdekében

Strasbourg, 2017. július 4.

Mivel a közép-mediterrán útvonalon uralkodó helyzet egyre sürgetőbbé válik, a Bizottság ma több olyan azonnali intézkedést határoz meg, amelyeket az uniós tagállamok, a Bizottság, az uniós ügynökségek és maga Olaszország tehet meg.

Most valamennyi szereplőnek fokoznia és gyorsítania kell fellépéseit az elmúlt két évben a tengeri életmentés és a közép-mediterrán útvonalon érkező, egyre nagyobb migrációs hullámok kezelése érdekében végzett munkára építve, valamint összhangban a helyzet egyre sürgetőbb jellegével és az uniós vezetők kötelezettségvállalásaival. A ma ismertetett intézkedéseknek kell képezniük a Bel- és Igazságügyi Tanács csütörtöki tallinni informális ülésén folytatandó megbeszélések alapját.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Földközi-tenger térségében uralkodó kritikus helyzet nem új és nem is átmeneti. Az elmúlt két és fél évben hatalmas előrelépést tettünk egy tényleges uniós migrációs politika megalkotása felé, a helyzet sürgőssége miatt azonban most jelentősen fel kell gyorsítanunk a közösen végzett munkát, és nem hagyhatjuk magára Olaszországot. Erőfeszítéseink középpontjában a szolidaritásnak kell állnia. Szolidárisnak kell lennünk a háború és az üldöztetés elől menekülőkkel, valamint a legnagyobb nyomásnak kitett uniós tagállamokkal is. Ugyanakkor Líbiát támogatva cselekednünk kell az embercsempészek elleni küzdelem és a határellenőrzés javítása érdekében, hogy kevesebben vállalkozzanak az Európába vezető veszélyes útra.”

Az Olaszország támogatását és a migrációs áramlás csökkentését célzó fellépések

Az Európai Bizottság egy sor olyan azonnali intézkedést javasol, amelyek célja az Európai Unió által a közép-mediterrán útvonal mentén végzett együttes munka felgyorsítása, többek között különösen az alábbiak révén:

A Bizottság:

  • egy Olaszországgal közösen előkészített 46 millió euró összegű projekt keretében tovább bővíti a líbiai hatóságok kapacitását;
  • támogatja egy teljeskörűen működő, tengeri mentési és koordinációs központ létrehozását Líbiában;
  • 35 millió euró azonnal mozgósítható összeggel növeli az olaszországi migrációkezeléshez nyújtott finanszírozást;
  • biztosítja az uniós ügynökségek teljes mozgósítását:
    • az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kész növelni a kérelmek feldolgozását támogató mobil csapatok számát;
    • az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek sürgősen meg kell vizsgálnia Olaszország Tritón műveletre vonatkozó javaslatait;
    • valamint az Európai Határ- és Parti Őrség több mint 500 visszatérési szakértőből álló gyorsreagálású állománya készen áll a bevetésre, amennyiben Olaszország kéri;
  • elindít és finanszíroz egy új, konkrétan a Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Etiópiából és Szudánból történő áttelepítésre vonatkozó vállalástételi kampányt az UNHCR-rel együttműködésben és a mai naptól kezdődően;
  • együtt dolgozik Líbiával a déli határ ellenőrzésének megerősítése érdekében, a Száhel-övezet G5-országaival és a tagállamokkal együttműködve, az Unió pénzügyi támogatására támaszkodva;
  • a tagállamok támogatásával fokozott erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa a származási és tranzitországokkal kötött visszafogadási egyezmények (vagy azokkal egyenértékű informális megállapodások) létrejöttét;
  • a partnerségi keret égisze alatt nagyobb szerepet vállal Nigerben és Maliban a Líbia felé irányuló mozgások megelőzése érdekében;
  • továbbra is együttműködik a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) a Líbiából és Nigerből a származási országokba irányuló támogatott önkéntes visszatérések felgyorsítása érdekében, többek között további források biztosítása révén;
  • a tagállamokkal karöltve pozitív és negatív befolyásolási eszközöket alkalmazva segíti biztosítani a partnerségi keret teljes körű végrehajtását az öt eredeti kiemelt országon kívül is;
  • az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért észak-afrikai keretéből 2017-ben mozgósított 200 millió eurón felül azonos mértékű finanszírozást biztosít 2018-ra és az azt követő időszakra az uniós költségvetésből és tagállami forrásokból (lásd a táblázatot).

A tagállamoknak:

  • nagyobb mértékben hozzá kell járulniuk az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért forrásaihoz, hogy kiegészítsék az Unió korlátozott költségvetéséből biztosított 2,6 milliárd euró értékű hozzájárulást, összhangban 2015. novemberi kötelezettségvállalásaikkal (lásd a táblázatot);
  • fel kell gyorsítaniuk az Olaszországból történő áthelyezéseket az Olaszországtól érkező kérelmek gyorsabb megválaszolása, valamint a vállalások növelése és rendszeresebbé tétele révén;
  • a Bizottsággal és az Európai Külügyi Szolgálattal karöltve segíteniük kell a tunéziai, egyiptomi és algériai szerepvállalást annak érdekében, hogy az említett országokat a „Seahorse” földközi-tengeri hálózathoz való csatlakozásra ösztönözzék, valamint fel kell szólítaniuk Tunéziát, Líbiát, és Egyiptomot, hogy jelöljék ki kutatási-mentési övezetüket és hozzanak létre egy hivatalos Tengeri Mentési és Koordinációs Központot;
  • az Európai Parlamenttel együttműködve fel kell gyorsítaniuk a dublini rendszer reformjáról szóló egyeztetéseket a menedékjog iránti kérelmek EU-n belüli elosztására vonatkozóan, annak érdekében, hogy ezeket a kihívásokat a jövőben szilárdabb keretek között lehessen kezelni;
  • az Európai Határ- és Parti Őrség kapacitásai mellett mozgósítaniuk kell saját kapacitásaikat is az irreguláris migránsok Olaszországból való visszatérésének támogatása érdekében.

Olaszországnak:

  • a Bizottsággal való konzultáció és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott párbeszéd alapján ki kell dolgoznia a kutatási-mentési tevékenységet végző nem kormányzati szervezetek magatartási kódexét;
  • teljesítenie kell áthelyezésre vonatkozó kötelezettségvállalásait az alábbiak révén:
    • az Olaszországban tartózkodó eritreaiak sürgős nyilvántartásba vétele;
    • az áthelyezési eljárás központosítása és egységesítése;
    • a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésének engedélyezése;
    • valamint rugalmasabb hozzáállás tanúsítása a más tagállamok által, kétoldalú megállapodás keretében végzett biztonsági ellenőrzések során;
  • gyorsan végre kell hajtania az ún. „Minniti-törvényt többek között az alábbiak révén:
    • a fogadóállomások kapacitásának növelése;
    • a befogadási rendszer kapacitásának növelése és az őrizeti kapacitás jelentős mértékű növelése sürgősen legalább 3000 férőhelyre;
    • az őrizet maximális időtartamának növelése az uniós joggal összhangban;
    • valamint a menedékjog iránti kérelmek lényegesen gyorsabb elbírálása a fellebbezési szakaszban;
  • fel kell gyorsítania a visszatérést az alábbiak révén:
    • gyorsított visszatérési eljárások alkalmazása;
    • a gyorsított eljárások és az elfogadhatatlansági indokok szélesebb körű alkalmazása;
    • a biztonságos származási országok nemzeti listájának kidolgozása;
    • a kiutasítási határozatok menekültügyi határozatokkal egy időben, azokkal együtt történő kiadása;
    • tartózkodási korlátozások alkalmazásának megfontolása;
    • valamint tartózkodás a menedékkérők úti okmányokkal való ellátásától.

A Bizottság cselekvési tervének teljes szövege itt olvasható.

Következő lépések

A Bizottság együtt dolgozik a Tanács észt elnökségével. Az Olaszországnak nyújtott azonnali támogatásról szóló egyeztetéseknek, amelyekre a Bel- és Igazságügyi Tanács csütörtökön Tallinnban tartandó informális ülésén kerül sor, a ma ismertetett intézkedéseken kell alapulniuk.

Háttér-információk

Az Európai Unió és a tagállamok az elmúlt időszakban fokozatosan egyre intenzívebb és célirányosabb szakpolitikai fellépést alakítottak ki a közép-mediterrán útvonalon az életmentés és a migráció jobb kezelése érdekében (tovább információ itt olvasható).

A közép-mediterrán útvonal mentén bekövetkező halálesetek és az elsősorban gazdasági migránsok folyamatos áramlása strukturális probléma, amely változatlanul sürgető és komoly aggályokat vet fel.

Az Európai Tanács 2017. június 22–23-i ülésén a vezetők kötelezettséget vállaltak arra, hogy azonnali döntő lépéseket tesznek, amelyek értelmében „fokozniuk kell a koordinációt és a végrehajtást a máltai nyilatkozat, a partnerségi keret és a vallettai közös cselekvési terv valamennyi alkotóelemének vonatkozásában, és ehhez elegendő pénzügyi forrásnak kell járulnia”.

A Bizottság ma ennek szellemében megállapítja, hogy az egyes szereplőknek milyen konkrét lépéseket kell tenniük az említett kötelezettségvállalások teljesítése érdekében.

Olaszország már jelentős lépéseket tett a Líbiával folytatott, migrációkezeléssel kapcsolatos együttműködés támogatása, valamint az uniós migrációs politika olaszországi végrehajtásának további javítása érdekében. A közelmúltban elfogadott Minniti-törvény célja, hogy az olasz menekültügyi és visszatérési rendszer a jelenleginél sokkal hatékonyabban működjön, gyorsan azonosítsa a védelemre szoruló személyeket, és egyszersmind olyan lépéseket tegyen, amelyek segíthetik a gazdasági migránsok gyors visszatérését.

További információk

A Bizottság cselekvési terve

Tájékoztató: Közép-mediterrán útvonal: A Bizottság cselekvési terve Olaszország támogatása és a migrációs áramlás megfékezése érdekében

Tájékoztató: Az EU és a tagállamok hozzájárulásai az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért forrásaihoz

2017. januári közlemény: Migráció a közép-mediterrán útvonalon. A migrációs áramlás kezelése, életmentés

 

 

 

 

MELLÉKLET: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG CSELEKVÉSI TERVE AZ OLASZORSZÁG TÁMOGATÁSÁT, A KÖZÉP-MEDITERRÁN ÚTVONAL MENTI MIGRÁCIÓS NYOMÁS CSÖKKENTÉSÉT ÉS A SZOLIDARITÁS FOKOZÁSÁT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEKRŐL

A közép-mediterrán útvonal mentén bekövetkező halálesetek és az elsősorban gazdasági migránsok folyamatos áramlása strukturális probléma, amely változatlanul sürgető és komoly kihívás elé állítja nem csupán Európát, hanem az afrikai kontinens egészét is. Június 30-án Marco Minniti olasz belügyminiszter levélben hívta fel a Tanács elnöki tisztségét betöltő Andres Anvelt észt belügyminiszter és Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos figyelmét arra, hogy az olaszországi helyzet hamarosan tarthatatlanná válik. A közép-mediterrán útvonal menti migráció kérdéséről a bel- és igazságügyi miniszterek a július 6–7-i ülésük keretében fognak egyeztetni. A Bizottság ezzel a dokumentummal kíván hozzájárulni az ülésen folytatandó vitához, és nem zárja ki, hogy a megbeszélések eredményétől és a helyi fejleményektől függően esetleg további intézkedésekre is sor kerüljön.

 

I. A közép-mediterrán útvonal menti migrációs nyomás csökkentését és a szolidaritás fokozását célzó intézkedések

·         A közép-mediterrán térségben megvalósuló kutatási-mentési tevékenységek szorosabb koordinációja:

o   Olaszországnak – a Bizottsággal való konzultáció és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott párbeszéd alapján – ki kell dolgoznia a kutatási-mentési tevékenységet végző nem kormányzati szervezetek magatartási kódexét. Adott esetben a Tanács jóváhagyhatja a magatartási kódexet.

o   Javítani kell az olasz tengeri mentési és koordinációs központ (tmkk) és a létező szomszédos tmkk-k közötti együttműködést, illetve az operatív együttműködés egyéb formáit az időben történő és hatékony beavatkozások biztosítása érdekében.

o   Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek haladéktalanul meg kell vizsgálnia Olaszország Tritón közös műveletre vonatkozó javaslatait.

o   Az észak-afrikai partnereket – nevezetesen Tunéziát, Egyiptomot és Líbiát – ösztönözni kell kutatási-mentési övezeteik hivatalos bejelentésére, valamint tmkk-k létrehozására. Ezért Olaszországnak mielőbb el kell végeznie az olasz parti őrség által kezdeményezett, Líbia kutatási-mentési kapacitására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt a teljeskörűen működő líbiai tmkk létrehozásának felgyorsítása érdekében, mivel ez Líbia számára lehetővé tenné, hogy a jelenleginél lényegesen több kutatási-mentési művelet szervezési/koordinációs feladatait lássa el.

o   Tunéziát, Egyiptomot és Algériát ösztönözni kell a „Seahorse” földközi-tengeri hálózathoz való csatlakozásra.

 

·         A líbiai határellenőrzési kapacitások bővítését célzó intézkedések megerősítése:

o   A líbiai parti őrségnek nyújtott, folyamatban lévő kiképzést meg kell erősíteni, és a líbiai hatóságokkal véglegesíteni kell az eszköz- és karbantartási igények rangsorolását.

o   Az Uniós Szükséghelyzeti Alap tanácsának július végéig el kell fogadnia a líbiai tengeri és szárazföldi határok igazgatására vonatkozó, 46 millió euró költségvetésű projektet, amelyet Olaszország és a Bizottság közösen dolgozott ki.

 

·         A Líbiára nehezedő migrációs nyomás csökkentését, valamint az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelmet célzó intézkedések megerősítése:

o   Javítani kell az érintett közös biztonság- és védelempolitikai missziók és az Európai Határ- és Parti Őrség, valamint az Europol közötti információcserét, amit egyértelműen bel kell foglalni a felülvizsgált mandátumba.

o   Szükség esetén a rendelkezésre álló további források felhasználásával fel kell gyorsítani a Líbiából és Nigerből a származási országokba irányuló, az IOM-mal közös kezdeményezés keretében megvalósuló támogatott önkéntes visszatérést.

o   A Bizottság az UNHCR-rel együttműködve újabb áttelepítési vállalástételi kampányt indít, amely kezdetben a nemzetközi védelemre szoruló személyek Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Etiópiából és Szudánból történő áttelepítésére irányul. 

o   Az EU és a tagállamok fokozzák a Nigerrel, illetve Malival folytatott együttműködést a Líbiába irányuló áramlások megelőzése érdekében.

o   Az EU-nak és a tagállamoknak együtt kell működniük Líbiával, hogy Líbia külső – főként déli – határain jelentősen és késedelem nélkül megerősítsék a határellenőrzést a Líbiába irányuló további áramlások megfékezése érdekében. Ez magában foglalja a Száhel-övezeti G5-országokkal való együttműködést, továbbá a legutóbbi G5-csúcstalálkozón elfogadott döntés értelmében – 50 millió euró uniós pénzügyi támogatással – a közös haderő létrehozását, amely a határellenőrzést hivatott helyreállítani a Mali, Burkina Faso és Niger területén lévő tranzitzónákban.

o   Az EU-nak és a tagállamoknak pozitív és negatív befolyásolási eszközöket egyaránt alkalmazva fel kell gyorsítaniuk a partnerségi keretek végrehajtását a jelenlegi öt partnerországon túlmenően is, nevezetesen a fő származási országok vonatkozásában, adott esetben vízumügyi ösztönzőket is felhasználva.

 

·         Valódi előrelépés az irreguláris migránsok visszatérése terén

o   Az EU-nak:

§  a tagállamok maradéktalan támogatásával minden további késedelem nélkül és valamennyi lehetséges eszközt és ösztönzőt felhasználva jól működő uniós visszafogadási megállapodásokat és gyakorlati megoldásokat kell kialakítania a harmadik országokkal;

§  Olaszország kérésére az irreguláris migránsok visszatérésének elősegítése érdekében teljeskörűen mozgósítania kell a tagállamok és az Európai Határ- és Parti Őrség kapacitásait, mindenekelőtt a rendelkezésre álló állományokból létrehozott európai visszatérési intervenciós csapatok kiküldése, valamint visszatérési műveletek szervezése révén, kereskedelmi és charterjáratokat egyaránt igénybe véve.

o   Olaszországnak:

§  gyorsított visszatérési eljárást kell alkalmaznia;

§  a menedékjogi határozattal együtt azonnal kiutasítási határozatot kell kiadnia az elutasított menedékkérők bizonyos kategóriái számára;

§  az IOM-mal együttműködve ki kell terjesztenie a támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs eljárások alkalmazását.

 

·         A meglévő áthelyezési vállalások maradéktalan teljesítése

o   A tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk az Olaszországból történő áthelyezést, rugalmasabb hozzáállást kell tanúsítaniuk az Olaszország által áthelyezésre jelölt személyek elfogadása terén, gyorsabban kell válaszolniuk Olaszország kérelmeire, valamint növelniük kell vállalásaik nagyságrendjét és rendszerességét.

o   Olaszországnak sürgősen regisztrálnia kell az ország területén tartózkodó valamennyi eritreai állampolgárt, az áthelyezési eljárást kijelölt áthelyezési központokban kell centralizálnia, és egységesítenie kell a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezését lehetővé tevő eljárást. Emellett Olaszországnak meg kell őriznie rugalmasságát, és bizonyos tagállamokkal kétoldalú megállapodást kell kötnie a kiegészítő biztonsági ellenőrzésekről. Olaszországnak elő kell mozdítania az EASO arra irányuló kampányának végrehajtását, hogy azonosítsák és áthelyezés céljából regisztrálják a 2016 és 2017 során érkezett, és még mindig Olaszország területén tartózkodó, valamennyi potenciális jelöltet.

 

·         A tagállamoknak kinyilvánított kötelezettségvállalásaikkal összhangban sürgősen további forrásokkal kell hozzájárulniuk az Uniós Szükséghelyzeti Alaphoz – mindenekelőtt az észak-afrikai kerethez –, hogy 2018-ban és azon túl is biztosítsák annak fenntarthatóságát. Az EU a maga részéről a 2017. évre 200 millió euró többletforrást mozgósított, amelyet hamarosan elosztanak és szerződésben lekötnek. Az EU jelenleg a 2018. évre szóló további uniós költségvetési források azonosításán dolgozik.

 

II. Az uniós migrációs politika olaszországi végrehajtásának felgyorsítása

A közép-mediterrán útvonal menti migrációs áramlások kezelését célzó lépéseken túlmenően az uniós migrációs politikai olaszországi végrehajtásának javítása érdekében is hozhatók intézkedések. A nemrégiben elfogadott Minniti-törvény célja, hogy az olasz menekültügyi és visszatérési rendszer a jelenleginél sokkal hatékonyabbá váljon, gyorsan azonosítsák a védelemre szorulókat, ugyanakkor olyan intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek elősegíthetik az Olaszországba érkező, illetve ott tartózkodó migránsok túlnyomó többségét alkotó gazdasági migránsok gyors visszatérését.

 

·         Olaszországnak fel kell gyorsítania a Minniti-törvény teljes körű végrehajtását, többek között a következők révén:

o   Jelentősen bővíteni kell az uniós fogadóállomások jelenlegi kapacitását (a meglévő 1600 férőhelyet legalább meg kell kétszerezni). Az uniós fogadóállomások megnövelt kapacitása egyúttal az összes migráns teljes körű azonosításához, regisztrálásához és ujjnyomatvételéhez is hozzájárulna. Ez lehetővé tenné, hogy a partra szállás, a kezdeti vizsgálat és a menekültügyi vagy visszatérési eljárás elindítása alapvetően az uniós fogadóállomásokon valósuljon meg (a kérelmezők helyzetének vizsgálata és a megfelelő eljárás elindítása). Minden egyes fogadóállomáson elegendő terminálnak kell rendelkezésre állnia az Eurodac, a Vízuminformációs Rendszer és az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer használata céljából.

o   Jelentősen növelni kell a teljes strukturális befogadási kapacitást.

o   Jelentősen növelni kell az őrizeti kapacitást, hogy az sürgősen legalább 3000 férőhelyre bővüljön. A visszatérési irányelv végrehajtásáról szóló bizottsági ajánlással összhangban meg kell hosszabbítani az őrizet jelenlegi maximális időtartamát, maradéktalanul kihasználva az uniós jog szerint engedélyezett időtartamot.

o   Gondoskodni kell az igazságügyi hatóságok kielégítő kapacitásairól, valamint jelentősen fel kell gyorsítani a kérelmek elbírálását mind első, mind másodfokon.

 

·         Az EU-nak növelnie kell az olaszországi migrációkezeléshez nyújtott finanszírozást

o   Rövid távú intézkedésként kezdetben 35 millió euró kiegészítő támogatást lehetne azonnal mozgósítani a Minniti-reformok végrehajtásának támogatása érdekében.

 

·         Ezen túlmenően Olaszországnak a következő lépéseket kell megtennie

o   Gyorsított eljárásokat kell alkalmaznia, amikor is a kérelmek elbírálásáig a kérelmezőt egy zárt központban tartják, ezáltal megelőzve a migránsok szökését, valamint elősegítve az elfogadhatatlan vagy egyértelműen megalapozatlan kérelmet benyújtó személyek visszatérését.

o   Nagyobb mértékben kell alkalmaznia az elfogadhatatlansági okokat a megfelelő esetekben, konkrétan akkor, amikor a kérelem az első menedék országa/biztonságos harmadik ország elv alapján elfogadhatatlannak minősül, továbbá nagyobb mértékben kell alkalmaznia a gyorsított eljárásokat, nevezetesen ha a kérelmező „biztonságos származási országból” érkezik, vagy félrevezette a hatóságokat. Fontolóra kell vennie a „biztonságos származási országok” nemzeti listájának összeállítását, előnyben részesítve az Olaszországba érkező migránsok leggyakoribb származási országait. Az uniós hatály biztosítása érdekében előnyös lehet, ha a Tanács következtetésekben azonosítja a biztonságos származási országokat.

o   Korlátoznia kell a tartózkodást/szabad mozgást, és a szabálytalan továbbutazás megelőzése céljából mellőznie kell a menedékkérők úti okmányokkal való ellátását, kivéve a súlyos humanitárius okokkal alátámasztható eseteket.

 

·         Az EASO-nak további támogatást kell rendelkezésre bocsátania az újabb intézkedésekhez, különösen a gyorsított eljárások alkalmazásához.

 

III. A fenntartható válságkezelés felé

A válsághelyzetek szilárdabb alapokon nyugvó kezelését lehetővé tevő keret kialakításához elengedhetetlen, hogy az Európai Parlament és a Tanács sürgősen előrelépést tegyen a dublini rendszer reformjára irányuló javaslatról folytatott tárgyalásokban. A fentiekben felvázoltakhoz hasonló intézkedéseket magában foglaló átfogó megközelítés, és az annak részét képező megreformált dublini rendszer jelenti a megoldást arra, hogy miként tanúsítható szolidaritás Olaszországgal és a nyomásnak kitett más tagállamokkal szemben, a felelősségek tisztázásával egyidejűleg.

IP/17/1882

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar