Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Közúti közlekedésbiztonság: a legfrissebb statisztikák alapján van még mit tennünk a halálos kimenetelű közúti balesetek számának csökkentéséért

Brüsszel, 2016. március 31.

A Bizottság által ma közzétett, a közúti közlekedés biztonságáról szóló 2015. évi statisztikák tanúsága szerint továbbra is igaz, hogy Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, ám megtorpant a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak számában eddig tapasztalt csökkenés.

A Bizottság által ma közzétett, a közúti közlekedés biztonságáról szóló 2015. évi statisztikák tanúsága szerint továbbra is igaz, hogy Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, ám megtorpant a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak számában eddig tapasztalt csökkenés. Tavaly 26 ezren haltak meg Európa útjain, 5500-zal kevesebben, mint 2010-ben. A 2014-es helyzethez képest azonban semminemű javulást nem lehetett tapasztalni ezen a téren uniós szinten. A Bizottság becslései szerint ráadásul 135 ezren szenvedtek a múlt évben súlyos sérülést közúti balesetekben az EU területén. A súlyos sérüléssel járó, illetve a halálos közúti balesetek miatt a társadalomra háruló költségek (rehabilitáció, gyógyítás, anyagi károk stb.) legalább 100 milliárd euróra rúgnak.

A közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos, Violeta Bulc így nyilatkozott a helyzetről: „Egyetlen elveszített emberélet vagy súlyos sérülés is sok. Az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó mértékben sikerült csökkenteni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát, de mostanra megtorpant ez a folyamat, ami aggodalomra ad okot. Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig Európában a felére csökkenti a közúti balesetek halálos áldozatainak számát, ezért nagyon sok még a tennivaló. Arra biztatom a tagállamokat, hogy mind a szabályok betartatása, mind a figyelemfelhívás terén fokozzák eddigi erőfeszítéseiket. Természetesen ennek is megvan a költségvonzata, de ezek a költségek korántsem jelentenek akkora terhet, mint a személyi sérüléssel vagy halállal végződő közúti balesetek miatt a társadalomra nehezedő, 100 milliárd eurónyi kiadás. A Bizottság a maga részéről a jövőben is a tettek mezejére lép, ha azzal európai szinten egyértelműen és érdemben hozzá tud járulni a tagállami erőfeszítésekhez. Az új technológiák és a technológiai újítások egyre meghatározóbbak abból a szempontból, hogyan alakul majd a jövőben a közúti közlekedés biztonsága. Közép- és hosszú távon például rendkívül ígéretes megoldást jelenthet az ütközések elkerülésére az ún. „összekapcsolt” és az automatizált gépjárművezetés. Mi, jogalkotók is mindent megteszünk azért, hogy meglegyen a változásokhoz szükséges jogszabályi háttér.”

2015-ben az EU-ban egymillió lakosra vetítve átlagosan 51,5-en haltak meg közúti balesetben. Nagyjából ugyanannyian, mint az ezt megelőző két évben. A stagnálás azt követően állt be, hogy 2012-ben és 2013-ban is számottevő, 8%-os csökkenést sikerült ezen a fronton elérni. Ebben több tényezőnek is szerepe lehet: a városokban manapság például egyre nagyobb a találkozási felület a védtelen közlekedők és a motorizált úthasználók között. A 135 ezer súlyos sérült jelentős hányada a Bizottság becslései szerint[1] az úthasználók veszélyeztetett csoportjából (gyalogosok, kerékpárosok stb. közül) került ki. A Bizottság most először tett közzé statisztikai adatokat erre vonatkozóan. Ez annak köszönhető, hogy a tagállamok elkezdtek összehasonlítható és megbízható adatokkal szolgálni a közúti közlekedési balesetek súlyos sérültjeiről. Megtettük tehát az első lépést abba az irányba, hogy európai szintű koncepciót dolgozzunk ki a súlyos sérülésekkel járó balesetek kapcsán.

Az adatok tagországok szerinti bontásából (lásd a lenti táblázatot) kiderül, hogy a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát tekintve igen nagy az eltérés az egyes tagállamok között, bár ennek mértéke évről évre csökken. Egyes, a közúti közlekedésbiztonság terén hagyományosan jól teljesítő tagállamok nem számoltak be látványos eredményekről, ugyanakkor három, korábban kiemelkedően sok halálesetet bejelentő tagországban számottevően javult a helyzet.

A közúti közlekedés biztonságának javítása az EU-ban

További erőfeszítésekre van szükség annak az uniós stratégiai célnak az eléréséhez, hogy 2010 és 2020 között a felére csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. Ebben a tagállamoké a főszerep, mivel a legtöbb lépést nemzeti vagy helyi szinten, napi alapon kell megtenni: betartatni a közlekedési szabályokat, fejleszteni és karbantartani a közlekedési infrastruktúrát, figyelemfelhívó és ismeretterjesztő kampányokat szervezni. Az Európai Bizottság ott lép közbe, ahol ennek az EU egésze szempontjából egyértelmű hozzáadott értéke van: például megteremti a jogalapot a több tagországot érintő közlekedési szabálysértések szankcionálásához, illetve műszaki biztonsági szabványokat határoz meg a közlekedési infrastruktúrára és a járművekre vonatkozóan. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, továbbá ösztönzi és elősegíti, hogy a tagállamok az adatok, ismeretek, tapasztalatok és bevált gyakorlati módszerek megosztása révén javítsák teljesítményüket.

Az elmúlt évtizedben számos olyan technológiai vívmány látott napvilágot, amely nagymértékben javított a gépjárművek biztonságán. A gyors ütemben fejlődő innovatív, új technológiákban jelentős potenciál rejlik a közlekedésbiztonság növelésére, különösen ami a gépjárművek automatizálását és informatikai összekapcsolását illeti. A közlekedés automatizálását és a forgalomirányítás javítását szem előtt tartva a Bizottság arra törekszik, hogy főtervet dolgozzon ki a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (ITS) – 2016 második felétől induló – bevezetésére. Az ilyen rendszerek lényege, hogy módot nyújtanak a gépjárművek közötti, valamint a közúti infrastruktúrákkal folytatott és az azok közötti kétirányú kommunikációra. Lehetővé válna például, hogy a gépjárművek közvetlenül figyelmeztessék egymást (pl. vészfékezéskor) vagy az infrastruktúra jelzést küldjön a számukra (pl. a jármű útvonalán folyó útépítési, útjavítási munkálatokról).

További információk

MEMO/16/864

A Bizottság közúti közlekedésbiztonság terén végzett munkája és uniós közlekedésbiztonsági statisztikák

Kövesse a témát a Twitteren:

@Bulc_EU

@Transport_EU

 

Melléklet

Közúti halálesetek egymillió lakosra vetített száma – 2015-re vonatkozó előzetes statisztikák tagállamok szerinti bontásban

 

2010

2014

2015

2014–2015

2010–2015

Belgium

77

65

67

4 %

-10 %

Bulgária

105

91

95

4 %

-12 %

Cseh Köztársaság

77

65

70

7 %

-8 %

Dánia

46

32

30

-8 %

-35 %

Németország

45

42

43

3 %

-5 %

Észtország

59

59

50

-15 %

-16 %

Írország

47

42

36

-15 %

-22 %

Görögország

112

73

74

2 %

-36 %

Spanyolország

53

36

36

0 %

-32 %

Franciaország

64

53

54

2 %

-13 %

Horvátország

99

73

82

13 %

-18 %

Olaszország

70

56

56

1 %

-17 %

Ciprus

73

52

66

27 %

-5 %

Lettország

103

106

94

-11 %

-14 %

Litvánia

95

91

82

-10 %

-19 %

Luxemburg

64

64

58

-9 %

0 %

Magyarország

74

63

66

3 %

-13 %

Málta

36

24

26

10 %

-27 %

Hollandia

32

28

28

0 %

-12 %

Ausztria

66

51

56

10 %

-14 %

Lengyelország

102

84

77

-8 %

-25 %

Portugália

80

61

60

-2 %

-33 %

Románia

117

91

95

4 %

-21 %

Szlovénia

67

52

58

11 %

-13 %

Szlovákia

65

48

51

6 %

-22 %

Finnország

51

42

48

15 %

-3 %

Svédország

28

28

27

-2 %

0 %

Egyesült Királyság

30

29

29

-1 %

-4 %

EU

63

51

51,5

1 %

-17 %

 

 

 

 

[1] 2014-es adat

IP/16/863

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar