Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Körforgásos gazdaság: új rendelet a szerves és hulladékalapú trágya szélesebb körű felhasználásáért

Brüsszel, 2016. március 17.

A Bizottság bemutatja a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag első intézkedését, amellyel új szabályokat kíván bevezetni a szerves és hulladékalapú trágyával kapcsolatban.

A 2015 decemberében elfogadott, körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag egyik alapelve a hulladék nyersanyagként történő újra felhasználása. A Bizottság a mai napon rendeletet fogad el, amellyel meg szeretné könnyíteni a szerves és hulladékalapú trágya piacra jutását. A cél az, hogy az EU egységes piacán a hagyományos, szervetlen trágyával megegyező esélyekkel szerepeljen. Az új szabályok új piaci lehetőségeket teremtenek majd az innovatív vállalatok számára, miközben csökkenteni fogják a hulladék mennyiségét, az energiafogyasztást és mérsékelik a környezeti károkat.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Bőséges biohulladék alapú erőforrás áll rendelkezésünkre, ezeknek azonban csupán kis részéből készülnek értékes termésnövelő termékek. Gazdálkodóink olyan trágyákat használnak, amelyek importált forrásból vagy energiaigényes folyamattal készültek. Erre pedig nem lenne feltétlenül szükség: a biohulladékot újrafeldolgozott tápanyagként lehetne hasznosítani. A rendelet révén a problémákból lehetőségeket fogunk tudni kovácsolni a gazdálkodók és a vállalatok számára.

A rendelet szabályozni fogja azt a folyamatot, amely során a biohulladékot nyersanyaggá alakítják, hogy aztán termésnövelő termékek gyártásában használják. Meghatározza azokat a biztonsági, minőségi és címkézési követelményeket, amelyeknek minden termésnövelő terméknek meg kell felelnie ahhoz, hogy EU-szerte szabadon forgalmazható legyen. A gyártók akkor használhatják a CE-jelölést, ha bebizonyítják, hogy termékeik eleget tesznek ezeknek a követelményeknek, és hogy a termékeikben található szerves és mikrobiális szennyező anyagok, fizikai szennyeződések nem érik el a meghatározott határértéket.

A lehető legmagasabb szintű talajvédelem biztosítása érdekében az új szabályok a trágyák valamennyi típusára alkalmazandók lesznek A rendelet meghatározza a foszfortrágya maximális kadmium-tartalmát. A határérték 3 év elteltével 60 mg/kg-ról 40 mg/kg-ra, illetve 12 év elteltével 20 mg/kg-ra csökken, mérsékelve így az egészségügyi és a környezeti kockázatot.

Mivel néhány termésnövelő terméket csak kis mennyiségben gyártanak vagy forgalmaznak határon túlra, a Bizottság javaslata értelmében a gyártók megválaszthatják, hogy terméküket ellátják-e CE-jelöléssel, vagy sem. Az első esetben a termékeket az egységes európai szabályok szerint szabadon forgalmazhatják az egységes piacon, míg a második esetben a termékekkel a „kölcsönös elismerés” elve értelmében tagállami szabványok szerint kereskednek. A Bizottság így be tudja tartani a minőségi jogalkotás és a szubszidiaritás elvét is.

Háttér-információk

A műtrágyákról szóló 2003. évi rendelet a tipikusan bányákból kitermelt vagy a vegyipar által előállított hagyományos, szervetlen trágyának az egységes piacon történő szabad mozgásáról rendelkezik. Mindkét típusú előállítás sok energiát fogyaszt és intenzív szén-dioxid-kibocsátással jár. A műtrágyákról szóló jelenlegi rendelet hatálya nem terjed ki a szerves anyagból előállított innovatív termésnövelő termékekre, amelyek egységes piaci érvényesülése így az egyes tagállamok közötti kölcsönös elismeréstől függ, és az eltérő tagállami szabályok miatt gyakran nehéz.

A műtrágyákról szóló jelenlegi rendelet nem foglalkozik azokkal a környezeti problémákkal, amelyeket a talaj, a szárazföldi vizek, a tengervíz és végső soron az élelmiszerek szennyeződése okoz.

A kutatás, az innováció és a beruházás jelenleg gyorsan fejlődik, és a munkahelyteremtéssel, valamint a másodlagos nyersanyagfelesleg újrafelhasználásával (azaz, hogy az nem a hulladék mennyiségét növeli) kedvező hatással jár a körforgásos gazdaságra.

A szerves trágyatermékeket előállító vállalatok piaci lehetőségei jelentősek. Ma a biohulladék csupán 5%-át hasznosítjuk újra. Becslések szerint, ha ez az arány magasabb lenne, akkor a biohulladékból készült trágya a szervetlen trágya 30%-ának a helyébe léphet. Az EU évente jelenleg kb. 6 millió tonna foszfortrágyát importál. Ennek a mennyiségnek a 30%-át ki lehetne váltani a szennyvíziszapból, a biológiailag lebomló hulladékból, a húsból, a csontlisztből vagy az istállótrágyából való kivonással.

A következő lépések

A Bizottság megküldi a rendelettervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ha a két uniós intézmény elfogadja a rendeletet, akkor a vállalatok és a hatóságok időt kapnak arra, hogy felkészüljenek az új szabályok betartására. Ezen átmeneti időszak után a rendelet közvetlenül és a nemzeti jogba való átültetés nélkül alkalmazandóvá válik.

További információk

IP/16/827

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar