Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Állami támogatás: a Bizottság jogellenesnek minősítette a belga többletnyereségadó-megállapítási rendszert; 35 multinacionális cégnek mintegy 700 millió eurót kell visszafizetnie

Brüsszel, 2016. január 11.

Az Európai Bizottság következtetése szerint a Belgium által a többletnyereségadó-megállapítási rendszer keretében nyújtott szelektív adókedvezmények ellentmondanak az uniós állami támogatási szabályoknak.

A rendszer legalább 35, elsősorban uniós székhelyű multinacionális vállalatnak nyújtott kedvezményeket. E cégek most kötelesek visszatéríteni Belgiumnak a meg nem fizetett adókat.

A 2005-től alkalmazott belgiumi többletnyereségadó-megállapítási rendszer lehetővé tette, hogy bizonyos multinacionális vállalatcsoportok feltételes adómegállapítások alapján a szokásosnál lényegesen kevesebbet adózzanak Belgiumban. A rendszer 50–90%-kal csökkentette a vállalatok társaságiadó-alapját, kiigazítva azt az úgynevezett többletnyereség ellenében, amely állítólag a multinacionális csoportban való részvétel eredményeként keletkezik. A Bizottság által 2015 februárjában indított részletes vizsgálat rámutatott, hogy a rendszer indokolatlanul tér el mind a belgiumi társaságiadó-rendszer bevett gyakorlatától, mind az úgynevezett „szokásos piaci ár elvétől”, és így ellentmond az uniós állami támogatási szabályoknak.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Belgium lényeges adóelőnyt biztosított egyes multinacionális vállalatoknak, és ez az uniós állami támogatási szabályokba ütközik. Torzult az érdemeken alapuló verseny, hiszen a kisebb – nem multinacionális – piaci szereplők hátrányos helyzetbe kerültek.

Az uniós tagállamok számos jogszerű módon támogathatják a beruházásokat, és az Unióba irányuló beruházások sok előnnyel kecsegtetnek. Ugyanakkor, ha egy ország jogellenes adókedvezményeket biztosít egyes multinacionális vállalatok számára, amelyek így tényleges nyereségük nagy része után elkerülhetik az adófizetést, az az európai uniós tisztességes verseny súlyos sérelmét jelenti, aminek végső soron az uniós polgárok látják kárát.”

A belga adóhatóság a „kizárólag Belgiumban” jelmondattal vezette be többletnyereségadó-megállapítási rendszert. Az csupán bizonyos multinacionális csoportoknak kedvezett, amelyekre a rendszer keretében feltételes adómegállapítás vonatkozott, míg az önálló – azaz csoporthoz nem tartozó – és kizárólag Belgiumban tevékenykedő vállalatok nem igényelhettek hasonló kedvezményeket. A rendszer igen súlyos versenytorzító hatást gyakorol az uniós egységes piacra, és a gazdasági ágazatok széles körét érinti.

Az előnyökből részesülő multinacionális vállalatok elsősorban uniós székhelyű cégek, amelyek a rendszert kihasználva eltekintettek adóik nagy részének befizetésétől. Most Belgium köteles behajtani a hiányzó összeget. A Bizottság becslése szerint az így visszafizetendő adó összértéke megközelíti a 700 millió eurót.

A többletnyereségadó-megállapítási rendszer

A belga társaságiadó-szabályok értelmében a vállalatok a Belgiumban végzett tevékenységükből származó tényleges nyereség után kötelesek adózni. Ugyanakkor a „Code des Impôts sur les Revenus/Wetboek Inkomstenbelastingen” című jogszabálygyűjtemény 185. §-a 2. cikkének b) pontján alapuló, 2005-ben bevezetett többletnyereségadó-megállapítási rendszer lehetővé tette a multinacionális vállalatok számára, hogy állítólagos többletnyereségük kiigazítása céljából egy kötelező erejű adómegállapítási határozat értelmében csökkentsék adóalapjukat. Ezek a feltételes adómegállapítások rendszerint négy évre szóltak, és megújításukra nem volt lehetőség.

A feltételes adómegállapítás értelmében az adott multinacionális vállalat tényleges könyv szerinti nyereségét összehasonlították azzal a feltételezett átlagnyereséggel, amelyet egy hasonló helyzetben lévő, önálló vállalkozás ért volna el. Az így kapott állítólagos nyereségkülönbséget a belga adóhatóság „nyereségtöbbletnek” minősítette, és a multinacionális vállalat ennek arányában csökkenthette adóalapját. Mindez azon az előfeltételezésen alapul, hogy a multinacionális vállalatok a multinacionális csoportban való részvételből adódóan, például a szinergiáknak, a méretgazdaságosságnak, a megalapozott hírnévnek, az ügyfél- és beszállítói hálózatoknak, valamint az új piacokhoz való hozzáférésnek köszönhetően érnek el többletnyereséget. A gyakorlatban az érintett cégek tényleges könyv szerinti nyeresége általában 50%-kal, de egyes esetekben akár 90%-kal is csökkent.

graph EN

A Bizottság részletes vizsgálata megállapította, hogy a többletnyereségnek egy vállalat tényleges adóalapjából történő leírása eltérést jelent:

  • egyrészt a belgiumi társaságiadó-rendszer szokásos gyakorlatától, mivel más cégekhez képest preferenciális, szelektív támogatásban részesíti a vonatkozó feltételes adómegállapítás hatálya alá tartozó multinacionális vállalatokat. Másként fogalmazva a megítélt adókedvezmények révén legalább 35 vállalat élvezett tisztességtelen versenyelőnyt azon önálló versenytársaival szemben, amelyek a belgiumi társaságiadó-rendszer szokásos gyakorlatának megfelelően számított tényleges nyereségük után voltak kötelesek adózni;
  • másrészt az uniós állami támogatási szabályok értelmében vett „szokásos piaci ár elvétől”. Még ha abból indulunk is ki, hogy egy multinacionális vállalat valóban szert tesz ilyen többletnyereségre, a szokásos piaci ár elve szerint az a gazdasági realitás tükrében megoszlik a csoportba tartozó vállalatok között, és a nyereséget a tényleges felmerülésekor kellene megadóztatni. Mindazonáltal a belga többletnyereségadó-megállapítási rendszer szerint az ilyen nyereségeket egész egyszerűen egyoldalúan leírták a csoportba tartozó egyes vállalatok adóalapjából anélkül, hogy bárhol is megadóztatták volna azokat.

A rendszer által biztosított szelektív adókedvezmények nem indokolhatók a Belgium által felhozott azon érvvel sem, miszerint az adóalap-csökkentésre a kettős adóztatás elkerülése érdekében van szükség. A kiigazításokat Belgium egyoldalúan hajtotta végre, vagyis nem egy olyan másik ország kérelmére, amely ugyanazon nyereséget kívánta megadóztatni. A rendszer semmilyen bizonyíték bemutatására sem kötelezte a vállalatokat a kettős adóztatásnak vagy a kettős adóztatás kockázatának fennállására vonatkozóan. Az adókedvezmények valójában az adózás kettős elmaradásához vezettek.

A rendszer tehát preferenciális adóügyi megítélést biztosít egyes vállalatok számára, ami az uniós állami támogatásra vonatkozó szabályok értelmében jogellenes (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke).

Visszafizettetés

A Bizottság 2015 februárjában indított vizsgálatot az ügyben. Belgium ettől az időponttól kezdve felfüggesztette a többletnyereségadó-megállapítási rendszert, és nem hagyott jóvá a rendszer keretében újabb feltételes adómegállapítási határozatot. Ugyanakkor azon vállalatok, amelyek tekintetében a rendszer 2005-ös bevezetése óta már született ilyen határozat, változatlanul kedvezőbb helyzetben vannak.

A Bizottság döntése arra kötelezi Belgiumot, hogy a jövőben tartózkodjon a többletnyereségadó-megállapítási rendszer alkalmazásától. Mindemellett – a rendszer kedvezményezettjei számára biztosított tisztességtelen előnyök felszámolása és a tisztességes verseny helyreállítása érdekében – Belgium köteles legalább 35, a jogellenes rendszer által kedvezményezett multinacionális vállalattól beszedni a meg nem fizetett adó teljes összegét. A jogellenes adómegállapítási rendszer által ténylegesen kedvezményezett vállalatok listáját, valamint az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét a belga adóhatóság fogja meghatározni. A Bizottság becslése szerint az esedékes visszafizetések összértéke megközelíti a 700 millió eurót.

Háttér-információk

A Bizottság 2013 júniusa óta vizsgálja a tagállamok feltételes adómegállapítási gyakorlatát. 2014 decemberében e tájékozódási célú vizsgálatot az összes tagállamra kiterjesztette. 2015 októberében a Bizottság megállapította, hogy Luxemburg szelektív adókedvezményt biztosított a Fiat, Hollandia pedig a Starbucks számára. A Bizottság további három folyamatban lévő részletes vizsgálat esetében adott hangot azzal kapcsolatos aggodalmának, hogy a feltételes adómegállapításokon keresztül állami támogatás nyújtására került sor, nevezetesen Írországban az Apple, Luxemburgban pedig az Amazon és a McDonald's javára.

Az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem a jelenlegi Bizottság egyik legfőbb prioritása. A Bizottság által tavaly márciusban ismertetett adózási átláthatósági csomag 2015 októberében meghozta első gyümölcsét: a tagállamok egy rövidnek számító, héthónapos tárgyalási folyamat eredményeként politikai megállapodásra jutottak a feltételes adómegállapításokat érintő automatikus információcseréről. A vonatkozó jogszabály lényegesen javítani fogja az átláthatóságot, és visszatartó erővel bír majd olyan esetekben, amikor a feltételes adómegállapítás az adóvisszaélés eszközeként szolgálna. Ez mindenképp jó hír a vállalkozások és a fogyasztók számára, hiszen az ebből az igen hasznos adózási gyakorlatból eredő előnyöket – a tisztességes adóverseny kereteit biztosító szigorú felügyelet mellett – továbbra is igénybe vehetik.

2015 júniusában a Bizottság több kezdeményezést is indított azzal a céllal, hogy fellépjen az adókikerüléssel szemben, biztosítsa a fenntartható adóbevételeket és megerősítse az egységes piacot a vállalkozások érdekében. A javasolt intézkedések a méltányos és hatékony adózásra vonatkozó bizottsági cselekvési terv részét képezik, melynek célja, hogy a társasági adózási környezet méltányosabbá, hatékonyabbá és fokozottan növekedésösztönzővé, vagyis lényegesen kedvezőbbé váljon az Unióban. A legfontosabb intézkedések közé tartozik a nyereség keletkezésének helyén hatékony adózást biztosító keretrendszer, valamint a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) ismételt bevezetését célzó stratégia. Az utóbbira vonatkozó új javaslat előterjesztése 2016 folyamán várható.

A Bizottság most újabb kezdeményezéscsomaggal kívánja előmozdítani a társaságiadó-kikerülés elleni küzdelmet uniós és világszinten egyaránt. A javaslatok azon az egyszerű elven alapulnak majd, hogy mérettől függetlenül minden vállalat a nyereség keletkezésének helyén fizessen adót. A Bizottság január 27-én fogja ismertetni a csomagot, amely egyúttal meghatározza a jó adóügyi kormányzás normáinak nemzetközi végrehajtására vonatkozó, összehangolt uniós megközelítést is.

A határozatok betekinthető változatát a bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a Bizottság SA.37667 ügyszám alatt teszi közzé az állami támogatásoknak a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található nyilvántartásában. Az interneten és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett állami támogatásokról szóló határozatok legfrissebb jegyzéke megtalálható a State Aid Weekly e-News internetes hírlevélben.

IP/16/42

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar

Photos