Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

A 2016. évi bővítési csomag: a hiteles bővítési folyamat kulcsfontosságú az átalakulás ösztönzéséhez és a délkelet-európai stabilitás megszilárdításához

Brüsszel, 2016. november 9.

A 2016. évi bővítési csomag: a hiteles bővítési folyamat kulcsfontosságú az átalakulás ösztönzéséhez és a délkelet-európai stabilitás megszilárdításához

Az Európai Bizottság a mai napon fogadta el éves bővítési csomagját. A dokumentum értékelést ad arról, hogy a Nyugat-Balkán országai és Törökország hol tartanak a kulcsfontosságú politikai és gazdasági reformok végrehajtásában, továbbá felsorolja a még megoldatlan kihívások kezeléséhez szükséges teendőket. A Bizottság többek között ajánlást tesz a tagállamoknak azt illetően, hogy vegyék fontolóra a csatlakozási tárgyalások megnyitását Albániával. Ennek azonban az a szigorú feltétele, hogy hiteles és kézzelfogható előrelépés szülessen az igazságügyi reform végrehajtásában, különös tekintettel a bírák és az ügyészek újraértékelésére („vetting”).

A bővítési csomag benyújtása kapcsán Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos a következőket nyilatkozta: Az uniós tagság perspektívája továbbra is hajtóerőt jelent a délkelet-európai országok átalakulásának ösztönzéséhez és stabilitásuk megszilárdításához, és a hiteles bővítési folyamat változatlanul olyan, mással nem helyettesíthető eszköz, amely erősíti ezeket az országokat és segít nekik a politikai és gazdasági reformok végrehajtásában. A mai napon ismét megerősítjük, hogy támogatjuk ezeket az erőfeszítéseket, és felkérjük a bővítési országok kormányait, hogy aktívabban vállalják fel a szükséges reformokat, és tegyék ezeket politikai programjuk szerves részévé – nem azért, mert az EU ezt kéri, hanem azért, mert ez szolgálja leginkább polgáraik, valamint egész Európa érdekeit.”

Johannes Hahn európai biztos hozzátette, hogy a Törökországról szóló idei éves jelentést Törökország, valamint az EU–Törökország kapcsolatok szempontjából nagyon fontos időpontban teszik közzé: „Rendkívül aggasztónak tartjuk, hogy a sikertelen puccskísérletet követően egyre jobban sérül a jogállamiság és a demokrácia. Törökországnak saját érdekében sürgősenvissza kell fordítania az EU-tól való távolodást.”

A bővítési politika változatlanul eredményeket mutat fel, és a reformok a legtöbb országban haladnak – jóllehet eltérő sebességgel. Továbbra is kulcsfontosságú, hogy tartsuk magunkat az „először a legfontosabbak” elvéhez: a Bizottság ezután is a jogállamiságra fogja koncentrálni az erőfeszítéseit (ideértve a biztonságot, az alapvető jogokat, a demokratikus intézményeket és a közigazgatás reformját), továbbá a gazdasági fejlődésre és a versenyképességre. A civil társadalom, és a szélesebb értelemben vett érdekelt felek erőteljesebb szerepvállalása továbbra is elengedhetetlen.

Jelenlegi helyzet

A jogállamiság területén általánosságban születtek erőfeszítések a jogi keret és infrastruktúra modernizálására. Albánia egyhangúlag elfogadta azokat az alkotmánymódosításokat, amelyek megteremtik a mélyreható és átfogó igazságügyi reform alapját. Ugyanakkor a legtöbb ország továbbra is hatékonysági problémákkal, valamint a bírói kar függetlenségének és elszámoltathatóságának elégtelenségével küzd. Az elmúlt években az összes ország erősítette a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kereteit; az erőfeszítéseket most minden eddiginél jobban arra kell koncentrálni, hogy dokumentált eredmények szülessenek a nyomozás, a büntetőeljárás alá vonás és a bírósági ítéletek terén az ilyen ügyekben, valamennyi szinten. A bővítési országok módosították büntetőjogukat és terrorizmusellenes jogszabályaikat, ezzel erőteljesebb eszközök állnak rendelkezésükre e jelenségek leküzdéséhez. Számos bővítési ország fogadott el új terrorizmusellenes stratégiát és cselekvési tervet, de többet kell tenni a radikalizálódás ellen, különösen az oktatás terén, valamint a radikális tartalmakat támogató külföldi finanszírozás megfelelőbb ellenőrzésével.

Az alapvető jogokat általában változatlanul biztosítják a bővítési országok jogszabályai. A Nyugat-Balkánon a gyakorlat mutat némi hiányosságokat, de a helyzet összességében stabilnak mondható. Törökországban visszaesés történt e téren, és a gyakorlat gyakran jelentős hiányosságokat mutat. A júliusi puccskísérletet követően szükségállapotot hirdettek, mely során az alapvető jogokat korlátozó, messze ható intézkedéseket hoztak. A puccskísérletet követően állítólag számos esetben súlyosan megsértették a kínzás és a rossz bánásmód tilalmát és az eljárási jogokat.

A véleménynyilvánítás és a média szabadsága változatlanul különösen aggályos a legtöbb bővítési országban, jóllehet különböző mértékben. Már az elmúlt két évben is megfigyelhető volt az előrelépés hiánya ezen a területen, a probléma továbbra is fennáll, sőt, néhány esetben súlyosbodott. A veszélyeztetett csoportok ellen irányuló – többek között szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló – megkülönböztetés és ellenségesség változatlanul súlyos aggályokat vet fel.

Az elmúlt év egyik legfontosabb politikai kérdése a migrációs válság volt. A válság ismét rávilágított a bővítési politika stratégiai jelentőségére a régióban. Az EU átfogó módon és a jogokat tiszteletben tartva reagált. Egyértelmű eredményekkel járt, hogy az érintett országok ténylegesen lezárták a nyugat-balkáni útvonalat, és emellett március 18-án létrejött az EU-Törökország nyilatkozat: a görög szigeteket elérő irreguláris migránsok és menedékkérők száma jelentősen, napi több ezerről átlagosan napi 100 alá csökkent. Ezzel a tengeren életüket vesztők száma is nagy mértékben csökkent.

A demokratikus intézmények megfelelő működése számos országban jelentős kihívásnak számít. A nemzeti parlamentek demokráciában játszott központi szerepét a politikai kultúra részévé kell tenni. Törökországban a júliusi puccskísérlet sokkoló és brutális támadást intézett a demokratikusan megválasztott intézmények ellen. A török demokráciára és a török államra gyakorolt komoly fenyegetés miatt legitim volt a gyors és határozott fellépés e fenyegetéssel szemben. A puccskísérletet követően végrehajtott intézkedések mértéke és kollektív jellege azonban számos kérdést vet fel.

A közigazgatás reformja terén tett előrelépés eltérő mértékű az egyes országokban. A polgárok megfelelő ügyintézéshez való jogát, információhoz jutási jogát és közigazgatási igazságszolgáltatáshoz való jogát megfelelőbben kell biztosítani.

A gazdasági helyzet fokozatosan javult a teljes régióban: erőteljesebb volt a növekedés, több a beruházás, és a magánszektor több munkahelyet hozott létre. Ugyanakkor valamennyi bővítési ország jelentős strukturális gazdasági és szociális kihívásokkal néz szembe, a közigazgatások nem hatékonyak, a munkanélküliségi ráták pedig magasak. Az ifjúsági munkanélküliség mértéke különösen aggasztó továbbra is. A beruházási környezetre káros hatást gyakorolnak a jogállamiság még mindig fennálló gyengeségei.

A „berlini folyamat” és a „nyugat-balkáni hatok” kezdeményezés lendülete – különösen az EU összeköttetési menetrendje tekintetében – tovább erősítette a regionális együttműködést és a jó szomszédi viszonyokat, támogatást nyújtva a politikai stabilizációhoz és a gazdasági lehetőségekhez.

HÁTTÉR

A bővítési folyamat

A jelenlegi bővítési menetrend a nyugat-balkáni térség országaira és Törökországra terjed ki. A tagjelölt országok közül csatlakozási tárgyalások kezdődtek Törökországgal (2005-ben), Montenegróval (2012-ben) és Szerbiával (2014-ben), de Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal (2005 óta tagjelölt) és Albániával (2014 óta tagjelölt) még nem. Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelöltek.

Az egyes országokkal kapcsolatos részletes megállapítások és ajánlások a következő linkeken olvashatók:

Stratégiai dokumentum:

http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2016/20161109_strategy_paper_en.pdf

Albánia:

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-3636_en.htm

Bosznia-Hercegovina:

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-3637_en.htm

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság:

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-3634_en.htm

Koszovó:

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-3633_en.htm

Montenegró:

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-3638_en.htm

Szerbia:

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-3635_en.htm

Törökország:

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-3639_en.htm

 

 

IP/16/3613

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar