Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Állami támogatás: A Bizottság megállapítja, hogy a magyar reklámadó sérti az uniós szabályokat

Brüsszel, 2016. november 4.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyarországi reklámadó sérti az uniós állami támogatási szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak. Emellett indokolatlanul előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.

A 2014. évi magyar reklámadó-törvény értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevétellel rendelkező vállalatok lényegesen magasabb, 0-tól 50 %-ig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak.

A Bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálata kimutatta, hogy az adókulcsok progresszivitása előnyben részesített egyes vállalatokat. Az egyetlen adókulcsra épülő adórendszerekben a kisebb vállalatok minden esetben kevesebb adót fizetnek nagyobb versenytársaiknál, mivel kevesebb reklámbevétellel rendelkeznek. A 2014. évi törvényben szereplő progresszív adómértékek miatt azonban az alacsony reklámbevételű vállalatok – még reklámbevételük arányához képest is – lényegesen kevesebb reklámadó fizetésére voltak kötelesek, mint a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok. Ez tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben. Magyarország nem bizonyította, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés igazolta volna a progresszív adókulcsokat.

A Bizottság vizsgálata ezenfelül megállapította, hogy a 2014. évi törvénynek az elhatárolt veszteségek levonásának lehetőségére vonatkozó rendelkezése szintén indokolatlanul előnyben részesített egyes vállalatokat. Ezt a lehetőséget azokra a cégekre korlátozták, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek. Magyarország azt sem bizonyította, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés igazolta volna ezt a rendelkezést. Mindenekelőtt, Magyarország sem azt nem igazolta, hogy egy vállalat reklámadó-kötelezettségének miért kell függenie az adott vállalat nyereségességétől, sem pedig azt, hogy miért csupán azok a vállalatok vehetik igénybe ezt az előnyt,amelyek egy adott évben egyáltalán nem voltak nyereségesek. Magyarország tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított a szóban forgó vállalatoknak hatékonyabb versenytársaikkal szemben.

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal.

Amikor a Bizottság megindította a mélyreható vizsgálatot, arra is felkérte Magyarországot, hogy függessze fel az adó alkalmazását. Magyarország felfüggesztette az adó alkalmazását, azonban bevezette egy módosított változatát, anélkül hogy értesítette volna erről a Bizottságot, vagy konzultált volna a Bizottsággal.

A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a 2015 júliusa óta hatályos módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el a Bizottság aggályait. A módosított rendszer lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított rendszer visszamenőleges alkalmazását választják-e, és fenntartja az – egy kisebb tartományra vetített – árbevételen alapuló progresszív adókulcsokat (0 % és 5,3 %). Ugyanakkor továbbra sem nyújt objektív igazolást erre az eltérő bánásmódra. Ezenfelül nem változtak a korábbi veszteségek levonására vonatkozó korlátozások.

A mai határozat arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014. évi reklámadó-törvényen és/vagy annak módosított változatán alapuló, vállalatok közötti indokolatlan megkülönbözetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon. A magyar hatóságoknak most a Bizottság határozatában meghatározott módszertan alapján meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét (ha vannak ilyen összegek). A vállalatok elkerülhetik a visszafizetést, ha Magyarország igazolja, hogy a kapott előny megfelel a de minimis rendelet kritériumainak.

A Bizottság nem kérdőjelezi meg Magyarországnak azt a jogát, hogy meghatározza saját adózási szabályait, illetve a különböző adók és illetékek célját. Az adórendszernek azonban összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben.

A határozat betekinthető változata a titoktartási kérdések tisztázását követően SA.39235 számon elérhető lesz a nyilvános ügyek jegyzékében, amely a Bizottság versenypolitikai weboldalán található. Az interneten és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett állami támogatásokról szóló határozatok legfrissebb jegyzéke megtalálható a State Aid Weekly e-News internetes hírlevélben.

IP/16/3606

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar