Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az Unió helyzete 2016-ban: Az uniós költségvetési felülvizsgálat a prioritásokra irányítja a költségvetést, valamint biztosítja a rugalmasság növekedését és a bürokrácia csökkentését

Strasbourg, 2016. szeptember 14.

„Európai költségvetésünk a pénzügyi szolidaritás élő bizonyítéka.” – Juncker elnök, az Unió helyzete 2016-ban.

Juncker elnöknek az Unió helyzetét értékelő 2016-os beszéde alkalmából a Bizottság a mai napon előterjesztette a többéves uniós költségvetés (2014–2020) félidős felülvizsgálatát. A javasolt csomag 2020-ig további 6,3 milliárd euró összegű finanszírozást szabadít fel anélkül, hogy módosítaná az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együtt elfogadott felső kiadási korlátokat. A többletforrásokat munkahelyteremtésre, beruházásokra és gazdasági növekedésre, valamint a migráció és az azt kiváltó okok kezelésére fogják fordítani. A Bizottság arra is javaslatokat tesz, hogy miként lehet felkészültebbé és gyorsabbá tenni az uniós költségvetés reagálását az előre nem látható körülményekre, amellett, hogy egyszerűsítik és eredményközpontúvá teszik a pénzügyi szabályokat.

Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Büszke vagy arra, hogy az uniós költségvetés lehetővé teszi számunka politikai prioritásaink érvényesítését, a munkahelyteremtésre és a növekedésre irányuló beruházások biztosítását, valamint a biztonság megteremtését Európa és a világ népei számára. A mai félidős felülvizsgálati csomagban javaslatot teszünk az említett prioritások 6,3 milliárd euróval történő további megerősítésére, valamint az uniós költségvetés felhasználásának egyszerűsítésére és rugalmasabbá tételére. E felülvizsgálat a kezdete – nem pedig a vége – annak az erőfeszítésnek, amely még több eredmény elérésére irányul, gondoskodva arról, hogy az uniós költségvetésből származó minden egyes euró a lehető legmegfelelőbben kerüljön elköltésre.”

Több pénz jut a létfontosságú területekre és a nagy teljesítményű programokra

A 2020-ig tartó időszakra javasolt többletfinanszírozás a beruházásokkal és a migrációval kapcsolatos két fő prioritásra irányul. Az összeg az alábbiak szerint oszlik meg:

  • 2,4 milliárd eurót fordítunk a növekedés és a munkahelyteremtés további ösztönzésére annak révén, hogy több pénzt juttatunk olyan kiemelkedő teljesítményű programokra, mint például a kiterjesztett Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) (lásd a sajtóközleményt), az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program (COSME), az Erasmus, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), amely a transzeurópai közlekedési, energia- és digitális szolgáltatási hálózatok fejlesztését támogatja. Ez magában foglal 50 millió eurót a WiFi4EU kezdeményezés számára, amivel együtt 120 millió euróra nő annak teljes pénzügyi keretösszege. A WiFi4EU célja annak elősegítése, hogy az európai települések ingyenes WiFi zónákat biztosítsanak minden polgár számára.
  • 2,5 milliárd eurót juttatunk a migráció, a biztonság és a külső határellenőrzés terén folyamatban lévő munka támogatására, beleértve az Európai Határ- és Parti Őrség és az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége létrehozását, valamint a közös európai menekültügyi rendszer reformját.
  • 1,4 milliárd eurót fordítunk az Európai Fenntartható Fejlődési Alapra a külső beruházási terv keretében (lásd a tájékoztatót), amely az Unión kívüli régiókban segíti elő a beruházásokat, és magánpartnereket kíván bevonni a migráció okainak kezelésébe, egyidejűleg hozzájárulva más fejlesztési célok megvalósításához is; továbbá a migrációs partnerségekbe, a makrogazdasági pénzügyi támogatásba, valamint szomszédsági országok stabilizálása érdekében történő külső hitelezésbe.

A 2017-es költségvetési tervezet emelésével (1,8 milliárd euró) és a kohéziós keret technikai kiigazításával együtt, amely többletforrásokat juttat az említett prioritásokra (4,6 milliárd euró), a félidős felülvizsgálat mintegy 13 milliárd euró összértékű pénzügyi csomagot tartalmaz.

A tagállamoktól nem kérünk több pénzt annál, mint amire a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben már kötelezettséget vállaltak. A pénz egyes költségvetési tartalékokból, például lekötetlen mozgástérből és különleges eszközökből származik.

A szabályok egyszerűsítése

A Bizottság a félidős felülvizsgálattal együtt javaslatot tesz az uniós pénz tagállamok és egyéb kedvezményezettek általi lehívására vonatkozó szabályok egyszerűsítésére. Ez a várakozások szerint az alábbiakat eredményezi majd:

  • Könnyebb hozzáférés az uniós forrásokhoz. Például a kutatóknak és diákoknak nem kell többé utazási költségtérítési formanyomtatványok kitöltésével bíbelődniük, ehelyett több időt fordíthatnak kutatásra.
  • Az együttműködés megkönnyítése érdekében az Unió a más donorok, például az ENSZ által már elvégzett ellenőrzéseket is felhasználhatja majd. Ez sok papírmunkát takarít meg a számos donortól pénzhez jutó nem kormányzati szervezeteknek, így több időt tölthetnek terepmunkával.
  • Ösztönözni fogjuk a polgárok bevonását. Például a polgárok elmondhatják a véleményüket arról, hogy a falujukban mire fordítsák a pénzt: egy új tér megépítésére vagy egy játszótér kialakítására.
  • A pénzügyi szabálygyűjtemény érthetőbbé és a jelenleginél 25 %-kal rövidebbé válik.

Új uniós válságtartalékkal ellátott, dinamikusabb költségvetés

A Bizottság javaslatot tesz továbbá az uniós költségvetés azon képességének javítására, hogy gyorsan és megfelelően reagáljon az előre nem látható eseményekre. Ez a következő intézkedéseket öleli fel:

  • A fel nem használt pénzből finanszírozandó, a prioritásokkal kapcsolatos kiadásokra elkülönített, új európai uniós válságtartalék létrehozása.
  • A Rugalmassági Eszköz és a sürgősségisegély-tartalék méretének megkétszerezése (1 milliárd euróra, illetve 0,5 milliárd euróra).
  • Az EU-n kívüli támogatásra szolgáló „rugalmassági keret” első alkalommal történő bevezetése, az éves kötelezettségvállalási előirányzatok 10 %-áig terjedő tartalék felhasználásával.
  • A vagyonkezelői alapok Unión belüli sürgősségi vagy különleges intézkedésekre való felhasználásának engedélyezése (jelenleg csupán az EU-n kívüli felhasználás engedélyezett).

A sikerek kihasználása a jelenlegi uniós költségvetési ciklus folyamán

A félidős felülvizsgálat felméri a jelenlegi hétéves költségvetési ciklus legfontosabb eredményeit, amelyek esetében az uniós költségvetés már eddig is döntő szerepet játszott a legmagasabb szintű politikai prioritások támogatásában:

  • A 2015 és 2017 közötti időszakban közel a kétszeresére, több mint 15 milliárd euróra nőtt a menekültek beilleszkedését, a biztonságot, a határellenőrzést, valamint a migráció kezelését támogató finanszírozás.
  • Mostanáig több mint 1,4 millió ember jutott hozzá az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott intézkedések előnyeihez; ez a szám meghaladja a kezdeti becsléseket.
  • Több szakpolitika keretében mintegy 200 milliárd eurót különítettek el az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra szolgáló intézkedésekre a 2014 és 2020 közötti időszakban.
  • Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működésének első évében mintegy 115 milliárd euró munkahely-teremtési és növekedésösztönzési célú beruházást mozgósított. A Bizottság az elért eredményekre tekintettel a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló közleménnyel egyidejűleg ma javaslatot tesz az ESBA működésének 2020-ig történő meghosszabbítására és pénzügyi kapacitásának megkétszerezésére.

A következő lépések

Most az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadnia az előterjesztett jogalkotási javaslatokat. A Bizottság szorosan együttműködik a többi intézménnyel annak érdekében, hogy 2016 végére megállapodás szülessen a csomag lehető legtöbb eleméről.

Háttér-információk

A félidős felülvizsgálat részét képezte a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodásnak, és az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet ) 2. cikke is előírta azt. A jelenlegi többéves pénzügyi keretet 2013-ban a gazdasági válság körülményei között és annak az államháztartásokra gyakorolt hatására tekintettel fogadták el. Az Unió történetében ez az első hétéves költségvetés, amely kisebb az előzőnél.

 

További információk

Javasolt jogalkotási csomag

 

IP/16/2999

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar