Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE IT

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Állami támogatás: A Bizottság jóváhagyja a magyar és az olasz bankok értékvesztett eszközeinek kezelésére irányuló intézkedéseket

Brüsszel, 2016. február 10.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a nemteljesítő hitelek banki mérlegekből való kivezetését célzó magyar és olasz tervek nem tartalmaznak állami támogatást.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar eszközkezelő társaság által alkalmazott árképzési modellek biztosítják, hogy a társaság piaci árat fizessen a nemteljesítő hitelekért. A Bizottság úgy határozott továbbá, hogy az olasz hatóságok által bevezetett állami garanciaprogram keretében az állam a piaci feltételeknek megfelelő díjazást kap az értékpapírosított nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos garancianyújtás kockázatáért. A határozat a Vestager biztos és Padoan miniszter között 2016. január 26-án létrejött megállapodást önti hivatalos formába.

Ha egy tagállam magánbefektető módjára segít ki egy bankot, és a vállalt kockázatért a magánbefeketetők számára is elfogadható mértékű díjazást kap, akkor a beavatkozás nem minősül állami támogatásnak. A Bizottság ez alapján megállapította, hogy sem a magyar, sem az olasz intézkedés nem tartalmaz az uniós szabályok értelmében vett állami támogatást.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A ma elfogadott határozatokból kitűnik, hogy az uniós szabályok sokféle eszközt biztosítanak a tagállamok számára a bankok mérlegének rendbe tétele céljából, akár állami támogatás nyújtásával, akár állami támogatás nyújtása nélkül. A Bizottságnak csupán azt kell biztosítania, hogy a tagállamok által választott megoldás ne járjon indokolatlan közkiadásokkal, és ne torzítsa az egyenlő versenyfeltételeket az EU-ban.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: "A nemteljesítő hitelek magas száma egyes tagállamokban megterheli bankok mérlegét, és megakadályozza, hogy a bankok képesek legyenek a vállalkozásoknak és a háztartásoknak hitelezni. Ezt már kiemeltük régebben is, és ezt nem utolsósorban az Európai Bizottság az ajánlásaiban is megfogalmazta. A magyar és az olasz hatóságok által tervezett és a Bizottság által jóváhagyott intézkedések azt mutatják, hogy a tagállamok egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a kérdésre, és olyan megoldásokat vázolnak fel, amelyekben már nem állami támogatásban bíznak. Ezen rendszerek hatékonyságát a bankszektort és a gazdaság egészét érintő reformok fogják javítani."


A magyar „rossz bank”

Magyarországon a fizetőképes pénzügyi intézmények – önkéntes alapon – a MARK nevű magyar eszközkezelő társaságnak piaci áron értékesíthetik kereskedelmi ingatlannal fedezett nemteljesítő hiteleik egy részét. A MARK a piaci árat egy speciális értékelési módszerrel fogja meghatározni. A tervek szerint ez a megoldás megadja a kezdő lökést a magyar bankok mérlegében tartott nemteljesítő hitelek egy részének szanálásához. A MARK induló költségvetése 1 milliárd euró, amely a későbbiekben növelhető.

Konkrétan, a MARK olyan nemteljesítő hiteleket fog vásárolni, amelyek fedezetéül kereskedelmi ingatlanok szolgálnak, például irodaépületek, hotelek, kiskereskedelmi ingatlanok (pl. bevásárlóközpontok), telkek vagy ipari ingatlanok (pl. raktárak). A Bizottság értékelése szerint a MARK által a transzferár meghatározására alkalmazott módszer piackonform értékelést fog biztosítani:

  • Először is, a Bizottság megállapította, hogy a MARK által minden egyes eszközkategória tekintetében kidolgozott aprólékos értékelési modellek a piaci feltételeknek megfelelő árakat határoznak meg. E modellek prudens paramétereken és általánosan elfogadott értékelési módszereken alapulnak. A szóban forgó modelleket emellett a legfrissebb rendelkezésre álló piaci ügyletek árai alapján aktualizálták.
  • Másodszor, a MARK az értékelési modelleken alapuló értékeléseket független értékbecslővel fogja elvégeztetni, és az eredményeket szakellenőr fogja felülvizsgálni.
  • Harmadszor, további óvintézkedésekkel, például a transzferár felső korlátjával és az ügyletek utólagos ellenőrzésével biztosítani fogják, hogy az ügyletek ne tartalmazzanak állami támogatást.

A Bizottság ezért megállapította, hogy az intézkedés nem tartalmaz az uniós szabályok értelmében vett állami támogatást. A határozat a MARK felépítésével, finanszírozásával és irányításával kapcsolatos egyéb jogi szempontoknak való megfelelés tekintetében nem foglal állást.


Az olasz állami garanciaprogram

Az olasz állami garanciaprogram célja, hogy segítséget nyújtson az olasz bankoknak a nemteljesítő hitelek értékpapírosításához és mérlegből való kivezetéséhez. A program keretében egy egyedi irányítású, magán értékpapírosítási társaság megvásárolná és értékpapírosítaná a bankok nemteljesítő hiteleit, és az értékpapírosított eszközöket különböző kockázatú kibocsátások – kockázatviselő alárendelt kötvények, (opcionális) mezzanine kötvények, továbbá alacsonyabb kockázatú és állami garanciával is fedezett elsőbbségi kötvények – formájában befektetőknek értékesítené. E megoldás célja a befektetők széles körének bevonása, továbbá a bankok ösztönzése a nemteljesítő hitelek lehető leggyorsabb szanálására és likviditásuk javítására.

A Bizottság értékelése szerint az elsőbbségi kötvényekre adott állami garanciát a vállalt kockázatnak megfelelő piaci feltételek mellett, vagyis a piaci feltételek között működő magánszereplők által elfogadható módon díjazzák. Ezt főként a következőkkel biztosítják:

  • Először is, az állam kockázata korlátozott lesz, hiszen az állami garancia csak az elsőbbségi kötvényekre vonatkozik majd. Az elsőbbségi kötvények tekintetében az EKB által elismert független hitelminősítő biztosítaná, hogy azok az állami garancia nélkül is a befektetésre ajánlott kategóriába tartozzanak. Az értékpapírosítási társaság elsőbbségi kötvényekre vonatkozó visszafizetési képessége többek között a mögöttes eszközök szanálási rátájától, az értékpapírosítási társaság költségeitől, az alárendelt – és az esetlegesen kibocsátott mezzanine – kötvények állományának nagyságától, valamint a szolgáltatásnyújtó minősítésétől függ majd.
  • Másodszor, a kötvénytípusok kockázati eloszlásának és az értékpapírosítási társaságok struktúrájának megfelelőségét piaci tesztekkel fogják igazolni még az állami kockázatvállalás előtt. Az elsőbbségi kötvényekre vonatkozó állami garancia ugyanis csak akkor lép életbe, ha a garanciával nem fedezett alárendelt kötvények több mint felét már sikeresen értékesítették a piaci magánbefektetőknek.
  • Harmadszor, az állam által a vállalt kockázatért kapott díjazás megfelel a piaci feltételeknek. A garanciadíj alapja egy piaci referenciadíj (egy olasz vállalati CDS-ekből álló kosár), és megfelel az állam által a garancia nyújtása kapcsán vállalt kockázat szintjének és időtartamának. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő garanciadíj az állam által vállalt kockázat időtartamával arányos lesz. Ezzel a díjstruktúrával és a külső szolgáltatásnyújtó kinevezésével a szanálás hatékonyságát és a nemteljesítő hitelek megtérülésének valószínűségét kívánják fokozni.

A Bizottság mindezek alapján megállapíthatta, hogy az intézkedés nem tartalmaz az uniós szabályok értelmében vett állami támogatást.


Háttér-információk

A tagállamok az uniós jog keretében állami támogatás nyújtásával és állami támogatás nyújtása nélkül is hozhatnak intézkedéseket a nemteljesítő hitelek értékvesztett eszközeivel kapcsolatos problémák megoldására. A beavatkozás jellegéről a tagállam dönt, és az állami támogatás esetleges nyújtása is mindig a tagállam döntésének függvénye. A Bizottságnak – mint az állami támogatások uniós ellenőrzéséért felelős szervnek – biztosítania kell, hogy a végrehajtott intézkedések megfeleljenek az uniós szabályoknak.

Ha egy tagállam magánbefektető módjára segít ki egy bankot, a beavatkozás nem minősül állami támogatásnak, és nem tartozik az állami támogatások uniós ellenőrzése alá. A Bizottság ilyen esetben azt ellenőrzi, hogy az állam ne vállaljon több kockázatot annál, mint amit egy magánbefektető vállalna.

Ha az állam ezzel szemben a piaci áron felül fizet a nemteljesítő hitelért, vagy a magánszereplők által elvártnál alacsonyabb garanciadíjjal elégszik meg, akkor a beavatkozás állami támogatásnak minősül, és csak akkor hajtható végre, ha a bankot az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak és a vonatkozó helyreállítási és szanálási szabályoknak megfelelően szanálják.

A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság SA.38843 (Magyarország) és SA.43390 (Olaszország) ügyszám alatt teszi majd közzé az állami támogatásoknak a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett állami támogatásokról szóló határozatok legfrissebb jegyzéke megtalálható a State Aid Weekly e-News internetes hírlevélben.

IP/16/279

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar