Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Antitröszt: a Bizottság újabb lépése annak vizsgálata során, hogy a Google ár-összehasonlító és hirdetésekkel kapcsolatos gyakorlata sérti-e az uniós szabályokat*

Brüsszel, 2016. július 14.

A Bizottság két kifogásközlést küldött a Google-nek. A Bizottság kiegészítő kifogásközlésben erősítette meg előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az internetes találati oldalain.

A Bizottság különálló kifogásközlésben tájékoztatta a Google-t azon előzetes véleményéről, miszerint a társaság az erőfölényével visszaélve mesterségesen korlátozza harmadik fél honlapok azon lehetőségét, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos kijelentette: „A Google számos innovatív terméket honosított meg, amelyek megváltoztatták az életünket. Ez azonban nem jogosítja fel a Google-t arra, hogy más vállalkozásokat megfosszon a verseny és az innováció lehetőségétől. A mai napon újabb tényekkel támasztottuk alá, hogy a Google jogellenesen részesítette előnyben saját ár-összehasonlító szolgáltatását az általános keresési eredményeket megjelenítő oldalain. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók nem feltétlenül látják a lekérdezéseik szempontjából legrelevánsabb eredményeket. Aggályainkat fejeztük ki amiatt, hogy a Google hátráltatta a versenyt azáltal, hogy korlátozta versenytársait a keresési hirdetések harmadik fél honlapokon való elhelyezésében, ily módon csökkentve a fogyasztók választási lehetőségét és az innovációt.

A Google számára most itt a lehetőség, hogy válaszoljon az aggályainkra. Alaposan megvizsgálom majd érveiket, mielőtt döntenék arról, hogy milyen irányba vigyük tovább a két ügyet. Amennyiben azonban a vizsgálataink során arra a következtetésre jutunk, hogy a Google megsértette az uniós antitrösztszabályokat, a Bizottság kötelessége, hogy fellépjen az uniós fogyasztók védelme és a tisztességes európai piaci verseny érdekében.”

Az ár-összehasonlító szolgáltatásra vonatkozó kiegészítő kifogásközlés a 2015 áprilisában ugyanebben az ügyben megküldött kifogásközlést követi. Mindkét kifogásközlés címzettje a Google és anyavállalata, az Alphabet. A kifogásközlés küldésének ténye nem befolyásolja a vizsgálat végkimenetelét.

Ár-összehasonlító szolgáltatás

A 2015 áprilisában kiadott kifogásközlést és a Google 2015. Augusztus* válaszát követően a Bizottság további vizsgálati intézkedéseket hajtott végre. A mai kiegészítő kifogásközlés ismerteti azon további bizonyítékok és adatok széles körét, amelyek alátámasztják a Bizottság előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az általános keresési eredmények megjelenítésekor. A további bizonyítékok többek között a következőkre terjednek ki: az a mód, ahogyan a Google a saját ár-összehasonlító szolgáltatását előnyben részesíti a versenytársaiéval szemben; annak adatforgalomra gyakorolt hatása, hogy egy adott honlap hányadikként jelenik meg a Google keresési találatok között; valamint a Google ár-összehasonlító szolgáltatása adatforgalmának alakulása a versenytársaiéval összehasonlítva. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a felhasználók nem feltétlenül látják a lekérdezéseik szempontjából legrelevánsabb eredményeket – ez hátrányos a fogyasztók számára és elfojtja az innovációt.

Ezenfelül a Bizottság részletesen megvizsgálta a Google érvelését, miszerint az ár-összehasonlító szolgáltatásokat nem elkülönítve, hanem a kereskedőplatformok – például az Amazon vagy az eBay – által nyújtott szolgáltatásokkal együtt kell szemlélni. A Bizottság álláspontja továbbra is az, hogy az ár-összehasonlító szolgáltatások és a kereskedőplatformok külön piacokhoz tartoznak. Mindenesetre a mai kiegészítő kifogásközlés megállapítja, hogy még ha a kereskedőplatformok a Google üzleti gyakorlata által érintett piacokhoz tartoznak is, az ár-összehasonlító szolgáltatások e piac jelentős részét képezik, és a Google magatartása gyengítette vagy akár kiszorította a versenyből a legszorosabb versenytársait.

A kiegészítő kifogásközlés megküldésével a Bizottság megerősítette előzetes következtetéseit, miközben a Google védelemhez való jogát szem előtt tartva lehetőséget biztosított számára, hogy formálisan reagáljon a további bizonyítékra. Nyolc hét áll a Google és az Alphabet rendelkezésére ahhoz, hogy válaszoljon a kiegészítő kifogásközlésre.

AdSense

A Bizottság kifogásközlést küldött a Google-nek azokra a vállalat által bevezetett korlátozásokra vonatkozóan is, amelyek egyes harmadik fél honlapok számára nem teszik lehetővé, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg.

A Bizottság mai kifogásközlésben ismertetett előzetes véleménye szerint e gyakorlatok lehetővé tették a Google számára, hogy megvédje erőfölényét az online keresési hirdetések piacán. Emellett akadályozták a meglévő és potenciális versenytársakat – ideértve más keresési szolgáltatókat és online hirdetési platformokat – abban, hogy belépjenek e kereskedelmileg fontos területre és ott terjeszkedjenek.

A Google a keresési hirdetéseket egyrészt közvetlenül a saját keresési honlapján, másrészt pedig harmadik fél honlapok közvetítőjeként, az „AdSense for Search” platformon keresztül helyezi el („keresési hirdetések közvetítése”). A harmadik felek honlapjai közé tartoznak az online kiskereskedők, a távközlési szolgáltatók és az internetes újságok honlapjai. A felhasználók a honlapokon található keresőmező segítségével kereshetik meg a szükséges információkat. Minden esetben, ha egy felhasználó keresést indít, a keresési eredmények mellett keresési hirdetések jelennek meg a felületen. Ha a felhasználó rákattint a keresési hirdetésre, a Google és a harmadik fél egyaránt jutalékot kap.

A Bizottság ebben a szakaszban úgy tekinti, hogy a Google erőfölényt élvez a keresési hirdetések közvetítésének Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli piacán, mivel az elmúlt tíz évben a piaci részesedése hozzávetőlegesen 80% volt. A Google keresési hirdetések közvetítéséből származó bevételének jelentős hányada azon megállapodásaiból fakad, amelyeket néhány nagyméretű harmadik féllel – úgynevezett „közvetlen partnerrel” – kötött. A Bizottság szerint fennáll a lehetősége, hogy a közvetlen partnerekkel kötött ezen megállapodásokban a Google megsértette az uniós antitrösztszabályokat, mivel az alábbi feltételeket írta elő:

  • Kizárólagosság: a harmadik felek nem jeleníthetnek meg keresési hirdetéseket a Google versenytársaihoz tartozó forrásokból.
  • Kiemelt helyre minimálisan elhelyezendő Google keresési hirdetések: a harmadik feleknek meg kell jeleníteniük egy minimálisan előírt számú Google keresési hirdetést, és a találati oldalaik legszembetűnőbb részét a Google keresési hirdetések számára kell fenntartaniuk. Ezenfelül a versenytárs keresési hirdetéseket nem helyezhetik a Google keresési hirdetései fölé vagy mellé.
  • A versenytárs hirdetések engedélyezésének joga: a harmadik felek kötelesek a Google jóváhagyását kérni, mielőtt bármilyen módon megváltoztatnák a versenytárs keresési hirdetések megjelenítését.

A Bizottság előzetes véleménye szerint ezek az immár tíz éve alkalmazott gyakorlatok hátráltatják a versenyt ezen a kereskedelmileg fontos piacon. A kifogásközlés bírálja a kizárólagosság 2006-tól alkalmazott gyakorlatát. Ezt a gyakorlatot 2009-től kezdődően a szerződések többségében fokozatosan felváltotta a kiemelt elhelyezésre/a hirdetések minimális számára vonatkozó követelmény, valamint a Google joga a versenytárs hirdetések engedélyezésére. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a szóban forgó gyakorlatok mesterségesen csökkentették a választékot és elfojtották az innovációt az érintett időszakban. Mesterségesen csökkentették a Google versenytársainak lehetőségeit ezen a kereskedelmileg fontos piacon, és ezáltal a harmadik fél honlapok kevésbé voltak képesek arra, hogy a fogyasztók számára szélesebb kínálatot biztosító, innovatív szolgáltatásokba ruházzanak be.

A Bizottság tudomásul veszi, hogy antitröszteljárásaival összefüggésben a Google a közelmúltban a közvetlen partnereivel kötött AdSense-szerződésekben foglalt feltételek megváltoztatása mellett döntött, hogy ezáltal nagyobb szabadságot biztosítson számukra a versenytárs keresési hirdetések megjelenítését illetően. A Bizottság szorosan nyomon követi majd a Google üzleti gyakorlatának e változásait, a piacra gyakorolt hatásuk értékelése érdekében.  

Tíz hét áll a Google és az Alphabet rendelkezésére ahhoz, hogy válaszoljon a kifogásközlésre.

Háttér-információk

A Google kiemelt termékét az általános internetes keresőszolgáltatások jelentik. Ezek keresési találatokat jelenítenek meg a fogyasztók számára, ideértve az olyan online hirdetéseket is, amelyek kapcsolódnak a lekérdezéshez. A Google árbevételének jelentős hányada a keresési hirdetésekből származik. Ezért a Google érdekében áll, hogy az általa – akár a saját, akár a harmadik felek honlapjain – elhelyezett hirdetéseket a lehető legtöbb felhasználó lássa.

A Bizottság véleménye szerint a Google EGT-szerte erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások, valamint a harmadik fél honlapokon megjelenített keresési hirdetések területén, mivel a piaci részesedése az előbbi esetében meghaladja a 90%-ot, az utóbbi esetében pedig a 80%-ot. Az erőfölény önmagában nem jelent problémát az uniós versenyjog szerint. Mindazonáltal az erőfölényben lévő vállalkozások felelőssége, hogy ne éljenek vissza erős piaci helyzetükkel azáltal, hogy korlátozzák a versenyt akár azon a piacon, ahogy erőfölényt élveznek, akár a szomszédos piacokon.

A Bizottság 2010 novemberében eljárást indított a Google saját ár-összehasonlító szolgáltatásának biztosított kedvező elbánás kapcsán, valamint a versenytársai azon képességének korlátozása miatt, hogy harmadik fél honlapokon keresési hirdetéseket helyezzenek el. A mai kifogásközlés felvázolja a Bizottság előzetes álláspontját, melynek értelmében az a mód, ahogyan a Google maximalizálni igyekszik az adatforgalmát a saját honlapjain és korlátozza a versenytársai az iránti képességét, hogy keresési hirdetéseket helyezzenek el harmadik fél honlapokon, sérti az uniós antitrösztszabályokat.

A Bizottság már korábban is indított eljárásokat, és továbbra is vizsgálja egyrészt azt a gyakorlatot, hogy a Google általános keresési eredményeiben kedvező elbánásban részesíti az egyéb tematikus keresőszolgáltatásait, másrészt a versenytárs honlapok tartalmának lemásolásával (ún. webes szüretelés, scraping) és a hirdetőket érintő indokolatlan korlátozásokkal kapcsolatos fenntartásokat.

A mai kifogásközlés egyébiránt független a Bizottság által a Google Android operációs rendszerével és egyes mobilalkalmazásaival kapcsolatban indított folyamatban lévő antitrösztvizsgálattól. E tekintetben a Bizottság 2016 áprilisában kifogásközlést küldött a Google és az Alphabet számára.

Az eljárás háttére

A Bizottság a mai napon úgy döntött, hogy a Google anyavállalata, az Alphabet ellen is eljárást indít. Utóbbi vállalkozást a Google-lel szemben indított bizottsági eljárás megindítását követően hoztak létre. A fentiekben összefoglalt két kifogásközlés címzettje a Bizottság a Google és az Alphabet. Ezen túlmenően az Alphabet értesítést kapott a 2015. áprilisi kifogásközlésről.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 102. cikke tiltja a piaci erőfölénnyel való visszaélést, amennyiben az hatással lehet a kereskedelemre és korlátozhatja a versenyt. E rendelkezés végrehajtását az antitrösztrendelet (1/2003/EK tanácsi rendelet) szabályozza, amelyet a Bizottság és az uniós tagállamok nemzeti versenyhatóságai alkalmazhatnak.

A kifogásközlés a Bizottság által az antitrösztszabályok vélelmezett megsértése kapcsán indított vizsgálatok egyik hivatalos eljárási lépése. A Bizottság írásban tájékoztatja az érintett vállalatot a vele szemben emelt kifogásról. A vállalat ezután betekinthet a Bizottság vizsgálati anyagában szereplő dokumentumokba, írásban válaszolhat, valamint a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok előtti szóbeli meghallgatást kérhet az észrevételei kifejtésére.

lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megerősítse előzetes következtetéseit, valamint megválaszolja a vállalatnak az első kifogásközlésre adott válaszában felvetett kérdéseket. Emellett védi a vállalat védelemhez való jogát, mivel lehetőséget biztosít számára, hogy formálisan reagáljon a további bizonyítékra.

A (kiegészítő) kifogásközlés küldésének ténye nem befolyásolja a vizsgálat végkimenetelét, mivel a Bizottság csak azt követően hozza meg végleges döntését, hogy a felek éltek védelemhez való jogukkal.

A versenyellenes magatartás miatt indított antitrösztvizsgálatok lezárása tekintetében a Bizottságot nem köti jogszabályban előírt határidő. Az antitrösztvizsgálatok hossza számos tényezőtől, így többek között az ügy összetettségétől, az érintett vállalkozás Bizottsággal való együttműködésének mértékétől és a védelemhez való jog gyakorlásától is függ.

További információk a Bizottság versenypolitikai honlapján, a nyilvános ügyek jegyzékében a 39740. (a Google ár-összehasonlító gyakorlata) és a 40411. (a Google AdSense szolgáltatása) ügyszámon állnak rendelkezésre.

 

*frissítve 2016.07.15, 14:30 CET: "2015 Szeptember" helyett "2015 Augusztus"

IP/16/2532

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar