Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Állami támogatás: A Bizottság szerint a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó sérti az uniós szabályokat

Brüsszel, 2016. július 4.

Az Európai Bizottság véleménye szerint az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két magyar adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos kijelentette: „Magyarország teljességgel jogosult arra, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységeivel járó költségeket finanszírozza, illetve az egészségügyi rendszere finanszírozása érdekében adót vessen ki a dohánytermékekre. Mindazonáltal Magyarországnak biztosítania kell, hogy valamennyi vállalkozás egyenlő elbánásban részesül, és a hozzájárulások beszedése megkülönböztetésmentes alapon történik.”

Miután a Bizottság 2015 júliusában részletes vizsgálatot indított, Magyarország a progresszív díjszerkezeten alapuló fenti két adóügyi intézkedésből fakadó adók egyikét sem szedte be, ennek eredményeképpen állami támogatás nyújtására ténylegesen nem került sor.Következésképpen ezekben az esetekben visszafizettetésre nincs szükség.

A progresszív díjszerkezeten alapuló szóban forgó két magyar adóügyi intézkedés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, valamint a dohánytermékek előállításából és kereskedelméből származó árbevételre kivetett adót érinti. Jóllehet az árbevételen alapuló díjak vagy adók önmagukban nem vetnek fel állami támogatással kapcsolatos aggályokat, a Bizottság megítélése szerint a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsonyabb adókulcs alá tartozó (vagyis alacsonyabb árbevételt elérő) vállalkozásoknak.

Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy a progresszív szerkezet létjogosultságát akár az egészségügyi vizsgálatok költségeinek fedezésére szolgáló élelmiszerlánc-felügyeleti díj célkitűzései, akár a dohányipari vállalkozásokra kivetett adók egészségügyi vonatkozású célkitűzései indokolták volna. Azzal, hogy a hozzájárulást egy (egykulcsos) arányos rendszeren keresztül összekapcsolják az árbevétellel, már figyelembe veszik az ellenőrzött kiskereskedelmi szereplő – vagy a dohányipari vállalkozás – méretét.

A Bizottság nem vonja kétségbe Magyarország azzal kapcsolatos jogát, hogy az adószintjeit maga döntse el, sem pedig a különböző adók és illetékek célkitűzéseit. Mindazonáltal az adórendszernek összhangban kell állnia az uniós joggal – ideértve az állami támogatási szabályokat –, és az nem részesíthet indokolatlan előnyben egy adott vállalkozástípust, például az alacsony árbevételű vállalkozásokat.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

A magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tevékenységének fedezésére szolgál; 2014-ig valamennyi élelmiszerlánc-szereplő (az éves árbevétel 0,1%-ának megfelelő) átalánydíjat fizetett. 2015-ben progresszív díjszerkezetet vezettek be az úgynevezett napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek esetében, amelynek mértéke 0%–0,1% az alacsony (legfeljebb 50 milliárd HUF, kb. 158 millió EUR közötti) árbevételű üzletek és 6% a magas (300 milliárd HUF-ot, kb. 950 millió EUR-t meghaladó) árbevételű üzletek esetében. Napi fogyasztási cikkek alatt a napi szinten használt termékek értendők (például az élelmiszer, a kozmetikai cikkek, a gyógyszerek vagy a háztartási tisztítószerek).

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kedvez továbbá bizonyos üzleti modelleknek is – a franchise-átvevőknek az egyéni árbevétel alapján, míg az integrált kiskereskedelmi vállalkozásoknak a teljes forgalmuk után – ami magasabb, mivel több üzlet árbevételét foglalja magában – kell adót fizetniük.

Magyarország nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy a progresszív díjszerkezet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által az érintett üzletek felügyelete kapcsán viselt költségekben mutatkozó hasonló progresszív sémának felel meg. Valójában semmi sem bizonyítja, hogy a 6%-os díjmérték alá tartozó nagyobb üzletek felügyeletével járó költségek 60-szor magasabbak lennének, mint a 0,1%-os díjmérték alá tartozó kisebb üzletek felügyelete kapcsán viselt költségek. Magyarország ezért nem bizonyította meggyőzően, hogy a felügyeleti díj logikája indokolná a progresszív díjszerkezetet.

2015 novemberében a Magyar Országgyűlés eltörölte a progresszív díjszerkezetet, és újra bevezette a valamennyi élelmiszerlánc-szereplőre egységesen alkalmazandó 0,1%-os átalánydíjat. E rendelkezések 2015. december 27-én léptek hatályba, és a bevezetésük eloszlatta a Bizottság állami támogatással kapcsolatos aggályait.

A dohánytermékeket terhelő adó

2015. február 1-jén új magyar jogszabály lépett életbe, amely egy „egészségügyi hozzájárulásnak” nevezett adót vet ki a dohánytermékek Magyarországon történő előállításából és kereskedelméből származó éves árbevételre. Ez az új adó az adóraktárak engedélyesei, valamint a dohánytermékek importőrei vagy bejegyzett kereskedői esetében alkalmazandó.

Az adómérték progresszív: az alacsony (legfeljebb 30 milliárd HUF, kb. 95 millió EUR összegű) árbevétellel rendelkező vállalkozások mindössze az árbevétel 0,2%-ának, míg a magasabb (60 milliárd HUF-ot, kb. 190 millió EUR-t meghaladó) árbevétellel rendelkező vállalkozások az árbevétel 4,5%-ának megfelelő összegű adót kötelesek fizetni.

Magyarország nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a dohánytermékek egészségügyre gyakorolt hatása arányosan növekszik az e termékeket értékesítő vállalkozások árbevételével, vagy hogy a valamely gyártó által értékesített első doboz cigaretta egészségre gyakorolt hatása nagyobb, mint az ugyanazon gyártó által értékesített utolsó doboz cigarettáé. Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy a progresszív díjmérték a jellegénél fogva nem indokolt, és az adórendszer általános szerkezete nem összeegyeztethető a belső piaccal.

Ugyancsak az adótermékekre kivetett adóval összefüggésben, amennyiben a vállalkozás bizonyos támogatható beruházásokat hajt végre, legfeljebb 80%-kal csökkentheti a jogszabályból fakadó kötelezettségét. A Bizottság megállapította, hogy az ilyen levonás, amelyre csak egyes vállalkozásoknak van módjuk, nem összeegyeztethető azzal az egészségügyi vonatkozású célkitűzéssel, amelyet Magyarország a hozzájárulás bevezetésével kívánt elérni. Az olyan beruházások, amelyek a jellegüknél fogva a dohányipari vállalkozások termelésének és kereskedelmi kapacitásának növelésére irányulnak, valójában nem csökkentik az egészségkárosodást (ami az egészségügyi hozzájárulás kifejezett célja lenne), hanem éppen növelik.

Háttér-információk

Az uniós jog értelmében a tagállamok maguk dönthetnek adózási rendszereikről. Mindazonáltal a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy adórendszereik összhangban állnak az uniós joggal – köztük az állami támogatási szabályokkal azáltal, hogy nem nyújtanak szelektív előnyöket egyes vállalkozásoknak –, valamint az egységes piacra vonatkozó szabályokkal (például a letelepedés szabadságának, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának, illetve a hazai termékek és a többi tagállamból származó termékek közötti megkülönböztetésmentesség biztosításával).

A Bizottság 2015 júliusában részletes vizsgálatot indított a szóban forgó két intézkedés vonatkozásában, és felkérte Magyarországot, hogy függessze fel a progresszív díjmérték alkalmazását mindaddig, amíg a Bizottság elvégzi állami támogatási értékelését. Magyarország mindkét adónem behajtását felfüggesztette. A felfüggesztés óta egyetlen piaci szereplőnek sem kellett megfizetnie a 2015-ös évre vonatkozó díjat vagy adót, állami támogatás tényleges odaítélésére nem került sor az intézkedések keretében, ezért visszafizettetésre nincs szükség.

A határozatok betekinthető változatát a bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a Bizottság SA.40018 (élelmiszerlánc-felügyeleti díj) és SA.41187 (a dohánytermékeket terhelő egészségügyi hozzájárulás) ügyszám alatt teszi közzé az állami támogatások nyilvántartásában a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján. Az interneten és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett állami támogatásokról szóló határozatok legfrissebb jegyzéke megtalálható a State Aid Weekly e-News internetes hírlevélben.

IP/16/2404

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar