Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Új stratégia a kultúra beépítésére az uniós nemzetközi kapcsolatokba

Brüsszel, 2016. június 8.

A mai napon elfogadott stratégia összhangban van a Bizottság azon prioritásával, hogy az Európai Uniót erősebb globális szereplővé kell tenni. A kultúra lényeges szerepet játszhat a nemzetközi szövetségek megerősítésében.

Az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által bemutatott Nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó stratégia célja az Európai Unió és partnerországai közötti kulturális együttműködés ösztönzése, és egy olyan globális rend előmozdítása, amelynek alapja a béke, a jogállamiság, a szabad véleménynyilvánítás, a kölcsönös megértés és az alapvető értékek tisztelete.

Federica Mogherini az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Külpolitikánk alapelemévé kell tenni a kultúrát. A kultúra egy erőteljes eszköz az emberek, nevezetesen a fiatal generációk közötti hidak építéséhez és a kölcsönös megértés javításához, ezenfelül pedig a gazdasági és társadalmi fejlődés motorját is képezheti. Minthogy közös kihívásokkal nézünk szembe, a kultúra segíthet mindannyiunknak – Európában, Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában – hogy összetartsunk, hogy leküzdjük a radikalizációt, és civilizációk szövetségeként lépjünk fel azokkal szemben, akik meg akarnak osztani bennünket. Éppen ezért kell a kulturális diplomáciát a mai világgal való kapcsolatunk középpontjába állítani."

Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos így nyilatkozott: „A kultúra külpolitikánk rejtett gyöngyszeme. Segít a párbeszéd és a kölcsönös megértés előmozdításában, ezért létfontosságú a hosszú távú országközi kapcsolatok kiépítésében szerte a világon. Nagy szerepet játszik abban, hogy az Unió erősebb globális szereplővé váljon.”

Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős biztos és Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos üdvözli a stratégiát, összhangban a 2030-ig tartó időszakra nemrég elfogadott menetrenddel, amelynek szellemében a világpolgárság, a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd a fenntartható fejlődés és az uniós szomszédsági és bővítési politika átfogó elvei.

A kultúra fontos szerepet játszhat az Európai Unió külpolitikájában: a kulturális együttműködés ugyanis visszaszorítja a sztereotípiákat és az előítéleteket azáltal, hogy erősíti a párbeszédet, a nyitottságot, a méltóságot és a kölcsönös tiszteletet. Az interkulturális párbeszéd elősegítheti az országokon belüli és az országok közötti konfliktusok megelőzését, és előmozdíthatja a megbékélést. A kultúra segíthet az olyan globális kihívások kezelésében, mint a menekültek beilleszkedése, az erőszakos radikalizáció elleni küzdelem és a világ kulturális örökségének megőrzése. A kultúra emellett jelentős szociális és gazdasági hasznot hozó eszköz is lehet az Unión belül és kívül egyaránt.

A ma közzétett közlemény egy olyan stratégiai keretet javasol, amely lehetővé teszi a nemzetközi kulturális kapcsolatok elmélyítését és eredményesebbé tételét, a tagállamokkal, a nemzeti kulturális intézményekkel és az Unióból, valamint partnerországaiból származó magán- és közszereplőkkel folytatandó együttműködés új modelljének felvázolását, a lehetőségek javítását, a szinergiák kialakítását és a társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázását.

A kultúra egyre inkább a gazdasági növekedés elemévé válik, nem csak hagyományos formáin, hanem különösen a kulturális és kreatív ágazaton, a kkv-kon és a turizmuson keresztül. Ez alátámasztja azt a véleményt, miszerint a más területekkel való szinergiák létfontosságúak, valamint hogy a köz- és a magánszférát a civil társadalommal együtt jobban be kell vonni.

A kultúra az önkormányzati/települési szinten is fontos szerepet játszik. A polgárok, az állami és a kulturális szereplők bevonása fontos erőforrás mind a települések és közösségek megerősítéséhez, mind a piaci lehetőségek fejlesztéséhez.

A közlemény összhangban van Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének 2014-es politikai iránymutatásainak kilencedik prioritásával, és tükrözi az Európai Unió következő – a főképviselő előkészítése alatt álló – globális stratégiájának törekvését. A Bizottság továbbá bejelentette, hogy javaslatot terjeszt az Európai Parlament és Tanács elé azzal kapcsolatban, hogy 2018-ban szervezzék meg a kulturális örökség európai évét.

Háttér-információk

A kultúra az uniós nemzetközi kapcsolatokban egyike a 2007-es európai kulturális menetrend három pillérének. A Tanács kulturális munkatervében 2011 óta elsőbbséget élvez egy erre a területre vonatkozó stratégiai megközelítés kidolgozása. Nagy előrelépést jelentett az Európai Parlament 2013–2014-es „Kultúra az EU külkapcsolataiban” előkészítő fellépése, amely felhívta a figyelmet a kultúra hatalmas potenciáljára Európa külkapcsolatai terén, és hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és tagállamai rendkívül sokat nyerhetnek kulturális diplomáciájuk egyesítése révén.

A kulturális és kreatív ágazatokban az Unió már számos projektet finanszírozott – ilyen például a kreatív csomópontok hálózata, vagy az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) Kultúra+ program, valamint a kulturális kormányzás támogatására és a kultúrák közötti párbeszédek előmozdítására irányuló programok. A Kreatív Európa program nyitva áll a szomszédos és a bővítési országok előtt is. Az uniós küldöttségek rendszeresen szerveznek kulturális diplomáciai tevékenységeket, és az uniós fejlesztési együttműködés már régóta figyelembe veszi a kultúra és az örökség szempontjait a fellépéseiben (például a Maliban található timbuktui kéziratok helyreállítása). Az Anna Lindh Alapítvány uniós támogatása a dél-mediterrán térségben újabb remek példáként szolgál arra, milyen hatással lehet a kultúra az uniós külpolitikára. A Fiatal Arab Hangok program (amely mostanra kibővült az euromediterrán térségre) példának okáért elmélyíti a párbeszédet a fiatal vezetők és a civil társadalom képviselői között, valamint a szélsőségességgel és az erőszakos radikalizációval ellentétes álláspontokat alakít ki. Egy másik példa a szíriai kulturális örökség védelmére irányuló UNESCO-fellépés uniós támogatása, amely hozzájárul ahhoz, hogy a helyi érdekelt felek nyomon követhessék az örökség állapotát és megőrizhessék azt, valamint hogy felléphessenek az illegális kereskedelem ellen. A keleti partnerség kulturális program támogatja a kulturális és kreatív ágazatok hozzájárulását a fenntartható humanitárius, társadalmi és gazdasági fejlődéshez. A „Közösségvezérelt városi stratégiák a történelmi városokban” program célja a társadalmi és gazdasági fejlődés ösztönzése kilenc, Örményországban, Fehéroroszországban, Grúziában, a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában található régi város kulturális örökségének felértékelése által.

A Horizont 2020 kezdeményezés is támogatja többnemzetiségű, interdiszciplináris projekteken keresztül a kulturális diplomáciával kapcsolatos kutatásokat és a kulturális örökség köré szerveződő tevékenységeket. Előkészítés alatt állnak a partnerországokat különböző területeken támogató jövőbeli programok – ezek célja a kulturális és kreatív ágazatok, valamint a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása.

A stratégia végrehajtásának segítése és az uniós érdekelt felek (uniós küldöttségek, nemzeti kulturális intézmények és alapítványok, magán- és állami vállalkozások, civil társadalom) közötti szinergiák létrehozása érdekében 2016 februárjában létrehozták a kulturális diplomáciai platformot, amely a stratégiai országokra összpontosít. A tagállamok kulturális intézeteiből és más partnerekből álló konzorcium által működtetett platform feladata a szakpolitikai tanácsadás, a hálózatépítés elősegítése, a kulturális érdekelt felek bevonásával megvalósuló tevékenységek végrehajtása és a képzési programok kidolgozása lesz a kulturális vezetők számára.

További információk

Közlemény a nemzetközi kulturális kapcsolatokról

Kérdések és válaszok a nemzetközi kulturális kapcsolatokról szóló közlemény kapcsán

Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottság alelnökének beszéde a kulturális fórum alkalmával

IP/16/2074

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar