Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az európai migrációs stratégia megvalósítása: a Bizottság előterjeszti a beilleszkedésre vonatkozó cselekvési tervet és a magas szintű képzettséggel rendelkező, EU-n kívüli munkavállalókra vonatkozó kékkártyarendszer reformját

Strasbourg, 2016. június 7.

A mai napon az Európai Bizottság cselekvési tervet terjeszt elő annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a harmadik országbeli állampolgárok integrálásához, valamint előnyösebbé tegye az érintett személyek részvételét az Unió gazdasági és társadalmi életében.

A mai napon a Bizottság cselekvési tervet terjeszt elő annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a harmadik országbeli állampolgárok integrálásához, valamint előnyösebbé tegye az érintett személyek részvételét az Unió gazdasági és társadalmi életében, továbbá jogalkotási javaslatot tesz az EU-ba munkavállalási céllal érkező, magas szintű képzettséggel rendelkező migránsokra vonatkozó szabályok reformjára, amely segít világszerte vonzóbbá tenni az európai vállalkozásokat a képzett és tehetséges emberek számára. E kezdeményezések Juncker elnök politikai iránymutatása nyomán születtek, amely a legális migrációt a Bizottság egyik prioritásaként határozta meg.

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Ha hosszú távú megoldást akarunk találni a migráció kezelésére, már most el kell kezdenünk az erre irányuló befektetéseket, amelyek mindannyiunk érdekeit szolgálják. A harmadik országbeli állampolgárok korai és eredményes beilleszkedése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a migráció előnyös legyen a gazdaság és a társadalmi kohézió szempontjából. Ezzel egyidejűleg jobban fel kell készítenünk rendszereinket, hogy kezelni tudják a munkaerőpiac problémáit és szakképzett munkaerő jövőbeli hiányát. Az uniós kékkártyarendszer felülvizsgálatával a magas szintű képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára könnyebb és vonzóbb lehetőséggé válik az Unióban való munkavállalás, ami serkenti majd az európai gazdasági növekedést.”

A beilleszkedésre vonatkozó uniós cselekvési terv

A ma előterjesztett cselekvési terv közös szakpolitikai keretről és támogatási intézkedésekről rendelkezik, amelyek segítséget nyújtanak a tagállamoknak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó nemzeti integrációs politikájuk továbbfejlesztéséhez és megerősítéséhez. A tagállamok – nemzeti, regionális és helyi szinten – elsődleges szerepet töltenek be az integráció tekintetében. A cselekvési terv meghatározza az erre irányuló erőfeszítéseiket támogató, uniós szinten megvalósítandó konkrét szakpolitikai, működési és pénzügyi támogatást.

Az európai társadalmak jövőbeli jóléte, prosperitása és kohéziója szempontjából elengedhetetlen, hogy a harmadik országbeli állampolgárok képesek legyenek gazdasági és társadalmi értelemben hozzájárulni az őket befogadó közösségekhez. A bizottsági szolgálatok által a mai napon közzétett felmérés megerősíti, hogy megfelelő és gyors beilleszkedésük esetén a harmadik országbeli állampolgárok közreműködése hozzájárulhat a munkaerőpiac teljesítményének javításához, elősegítheti a demográfiai kihívások kezelését, és javíthatja az államháztartás fenntarthatóságát. Egyértelmű annak kockázata, hogy az integráció elmaradásából adódó költségek magasabbak lesznek, mint az integrációs politikákba való befektetés költsége.

A tagállami erőfeszítések ellenére a harmadik országokból származó, az EU területén jogszerűen tartózkodó migránsok és elismert menekültek továbbra is a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség fokozott kockázatával szembesülnek.

Míg az integrációs politikák továbbra is kifejezetten nemzeti hatáskörben maradnak, a jelenlegi helyzetben számos uniós tagállam hasonló kihívásokkal szembesül, és az uniós szint – a nyújtott strukturális és pénzügyi támogatás révén – hozzáadott értéket biztosíthat.

A javasolt intézkedések többek között az alábbi főbb területekre irányulnak: az indulást és az érkezést megelőző integrációs intézkedések, különös tekintettel az áttelepített, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre; oktatás, foglalkoztatás és szakképzés; alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés; aktív részvétel és társadalmi befogadás. A Bizottság emellett stratégiaibb jellegű és jobban összehangolt megközelítést javasol az uniós források nemzeti integrációs intézkedések támogatására való felhasználása érdekében.

A Bizottság a készségekre vonatkozó új európai menetrend keretében a munkaerő-piaci integrációt is támogatni fogja számos olyan eszközzel, amelyek a migránsok szakértelmének fejlesztését, illetve meglévő képesítéseik elismerését és hasznosítását célozzák.

Nem szükségszerű, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésre irányuló fellépéseket az egyéb kiszolgáltatott vagy hátrányos helyzetben lévő csoportokat vagy kisebbségeket támogató intézkedések rovására valósítsák meg, és ezt el is kell kerülni.

A magas szintű képzettséggel rendelkező migránsok idevonzása: az uniós kékkártya reformja

A 2009-ben elfogadott uniós kékkártyarendszer egyelőre nem bizonyult elégségesnek és vonzónak, ezért kihasználtsága alacsony. A korlátozó jellegű befogadási feltételek,valamint a párhuzamos nemzeti szintű szabályok, feltételek és eljárások miatt korlátozott mértékű az uniós rendszer alkalmazása. Az OECD-országokba érkező magas végzettségű migránsoknak csupán 31 %-a választotta az EU-t úti célként, azaz a szakképzett munkavállalók inkább más, az EU-val gazdasági versenyben álló országokat választanak.

A mai javaslat korszerűsíti a meglévő szabályokat és azt célozza, hogy az EU hatékonyabban tudja idevonzani és megtartani a magas szintű képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat, mivel a demográfiai trendek szerint még akkor is szükség lesz további szakemberekre, ha a szakképzett uniós munkaerő létszáma a készségekre vonatkozó új európai menetrend fejlesztéseinek köszönhetően növekedésnek indul.

  • Az új javaslat egyetlen, az egész unióra kiterjedő rendszert határoz meg, amely felváltaná a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra vonatkozó párhuzamos nemzeti rendszereket annak érdekében, hogy világosabb helyzet alakuljon ki a kérelmezők és a munkáltatók számára, továbbá láthatóbbá és versenyképesebbé váljon a rendszer.

  • A javaslat az eljárások megkönnyítésével és a kékkártyát alkalmazó tagállamokon belül a 90 napos időtartamot meg nem haladó rövidebb üzleti utak lehetővé tételével fokozza az EU-n belüli mobilitást.

  • A javaslat csökkenti az alsó bérküszöböt olyan rugalmas keret biztosításával, amelyen belül a tagállamok a saját munkaerőpiacukhoz igazíthatják e küszöböt, továbbá megfelelőbb feltételekről rendelkezik a munkaerőhiánnyal küzdő területeken végzettséggel rendelkező harmadik országbeli frissdiplomások vagy munkavállalók tekintetében.

  • Az új kékkártyarendszer értelmében a magas szintű képzettséggel rendelkező, nemzetközi védelemben részesülő személyek is benyújthatnak majd kékkártyára irányuló kérelmet.

  • A javaslat megerősíti mind a kékkártya birtokosainak jogait (lehetővé téve a huzamos tartózkodási engedélyhez való gyorsabb hozzájutást, valamint az azonnali és rugalmasabb munkavállalási jogot), mind családtagjaik jogait (biztosítva, hogy az uniós kékkártya birtokosához azonnal csatlakozhassanak), és így az EU vonzóbb céllá válhat a gazdaságunk számára nélkülözhetetlen, magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók számára.

Az új kékkártyarendszer a becslések szerint éves szinten mintegy 1,4 –6,2 milliárd EUR mértékű kedvező gazdasági hatással jár majd az EU-t az eddiginél nagyobb számban választó, magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók alkalmazásának köszönhetően. A Szerződéssel összhangban továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik majd annak meghatározása, hogy hány harmadik országbeli állampolgár léphet be az országok területére munkavállalási céllal. A munkaerőpiac komoly zavarai – pl. egy adott foglalkozásban vagy ágazatban jelentkező magas munkanélküliség – esetén munkaerő-piaci vizsgálatokat is végezhetnek, amelyek területük egy bizonyos részére is irányulhatnak.

Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia nem vesz részt az érintett irányelv elfogadásában, továbbá az irányelv e tagállamokra nézve nem kötelező érvényű vagy alkalmazandó.

Háttér-információk

A harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésére vonatkozó cselekvési terv: Az integrációs politika elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik, az EU azonban intézkedéseket határozott meg annak érdekében, hogy ösztönzőkkel és támogatással segítse a tagállamokat a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését célzó erőfeszítéseikben. Ez elkülönített finanszírozási forrásokat és a tagállamok közötti társadalmi és gazdasági kohéziót szolgáló eszközöket is magában foglal. A mai cselekvési terv az európai migrációs stratégiában és a Bizottság 2016. április 6-i közleményében bejelentett fellépések részét képezi.

Az uniós kékkártyáról szóló irányelv reformja: Jean-Claude Juncker választási kampánya keretében 2014 áprilisában öt pontból álló migrációs tervet mutatott be, amelyben nagyobb politikai elkötelezettség tanúsítására szólította fel Európát a legális migráció kérdését illetően. Politikai iránymutatásaiban Juncker elnök bejelentette azon szándékát, hogy a legális migrációra vonatkozó új uniós szakpolitikát szeretne érvényre juttatni annak érdekében, hogy az Uniót érintő demográfiai kihívások megfelelőbb kezelése érdekében megoldást találjunk a szakképzett munkaerő hiányára és a szakemberek idevonzására, többek között az uniós kékkártya felülvizsgálata révén.

Az EU már most a szakképzett munkaerő jelentős hiányával küzd bizonyos ágazatokban (pl. egészségügy, ikt és műszaki tudományok), és ez korlátozhatja az uniós növekedést, termelékenységet és innovációt. A jövőben az uniós gazdaságok strukturális változásai még tovább növelik a munkaerőpiacon azonnal nem elérhető, magasabb szintű készségek iránti keresletet, és emiatt még nagyobb számban jelentkeznek majd a szakképzett munkaerő olyan jellegű hiányai, amelyek a meglévő uniós munkaerővel nem pótolhatók. A kékkártyát alkalmazó 25 uniós tagállamba jelenleg munkavállalóként érkező, magas szintű képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok száma messze nem elegendő ahhoz, hogy a munkaerő és a szakképzettség terén jelentkező hiányokat kielégítse, annak ellenére, hogy a készségekre vonatkozó új európai menetrend jelentős erőfeszítéseket irányoz elő az uniós polgárok készségeinek fejlesztésére. Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia nem alkalmazza a kékkártyáról szóló irányelvet.

További információk

Gyakran feltett kérdések: A beilleszkedésre vonatkozó uniós cselekvési terv és a továbbfejlesztett uniós kékkártyarendszer

TÁJÉKOZTATÓ: Kékkártya

TÁJÉKOZTATÓ: A harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésére vonatkozó cselekvési terv

A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelv

A harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésére vonatkozó cselekvési terv

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A menekültügyi válság gazdasági szempontú megközelítése

Nyilvános konzultáció a kékkártyáról

Az uniós bevándorlási portál új, kifejezetten az uniós kékkártyával foglalkozó része

Az európai integrációs honlap.

Az EU munkaerő-migrációs szakpolitikáinak elemzése, a DG HOME és az OECD „Review of Labour Migration Policy in Europe” elnevezésű közös projektjének részeként

IP/16/2041

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar