Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az Európai Bizottság és egyes informatikai vállalatok bejelentése a jogellenes online gyűlöletbeszédre vonatkozó magatartási kódexről

Brüsszel, 2016. május 31.

A Bizottság, valamint a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft (a továbbiakban: az informatikai vállalatok) a mai napon nyilvánosságra hoztak egy magatartási kódexet, amely számos kötelezettségvállalást tartalmaz az Európában megjelenő jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására.

Az informatikai vállalatok támogatják az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat abban, hogy a kihívással megbirkózva biztosítsák, hogy az online felületek ne nyújtsanak lehetőséget a jogellenes gyűlöletbeszéd vírusos úton történő terjesztésére.  Az említett vállalatok több platformmal és közösségi médiát üzemeltető vállalattal együtt kollektív felelősséggel tartoznak a szólásszabadság internetes úton történő előmozdítása és megkönnyítése iránt, és ezt büszkén vállalják is. A Bizottság és az informatikai vállalatok emellett azt felismerték, hogy a jogellenes gyűlöletbeszéd terjesztése nem csupán azokat az egyéneket érinti kedvezőtlenül, akik annak célpontját képezik, hanem azokat is, akik felemelik szavukat a nyitott társadalmainkon belüli szabadság, tolerancia és megkülönböztetésmentesség érdekében, továbbá elrettentően hathat az online felületeken folytatott demokratikus diskurzusra.

A jogellenes gyűlöletbeszéd terjesztésének megelőzése érdekében lényeges annak biztosítása, hogy a tagállamok teljes körűen érvényesítsék a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatot átültető vonatkozó nemzeti jogszabályokat az online és az offline környezetben egyaránt. Miközben a gyűlöletbeszéd bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló rendelkezések hatékony alkalmazása a gyűlöletbeszéd egyéni elkövetőivel szembeni büntetőjogi szankciók végrehajtásának erőteljes rendszerétől függ, ezt a munkát olyan fellépéseknek kell kiegészíteniük, amelyek biztosítják, hogy az online közvetítők és a közösségi média platformjai haladéktalanul – az érvényes bejelentést követően megfelelő időn belül – felülvizsgálatot végezzenek a jogellenes online gyűlöletbeszéd tekintetében. Egy bejelentés akkor tekinthető érvényesnek, ha megfelelően pontos és kellően megalapozott.

Věra Jourová a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos így nyilatkozott: „A közelmúltbeli terrortámadások emlékeztettek bennünket arra, hogy sürgős lépéseket kell tennünk a jogellenes online gyűlöletbeszéd visszaszorítására. A közösségi média sajnálatos módon az egyik olyan eszköz, amelyet a terrorista csoportok a fiatalok radikalizálására, a rasszista csoportok pedig az erőszak és a gyűlölet terjesztésére használnak. Ez a megállapodás fontos előrelépést jelent annak biztosítására, hogy az internet továbbra is a szólásszabadság és a demokratikus véleménynyilvánítás helye legyen, ahol tiszteletben tartják az európai értékeket és jogszabályokat. Üdvözlöm a globális informatikai vállalatok arra irányuló elkötelezettségét, hogy a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítására irányuló érvényes bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják, és szükség esetén eltávolítják vagy hozzáférhetetlenné teszik az ilyen tartalmakat.”

Karen White, a Twitter európai közpolitikai igazgatója, így nyilatkozott: „A gyűlölködő viselkedésnek nincs helye a Twitteren. Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy ágazati és a civil társadalmat képviselő partnereinkkel leküzdjük ezt a problémát. Továbbra is elkötelezetten biztosítjuk a Twitter-üzenetek szabad áramlását, ugyanakkor egyértelmű különbséget teszünk a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve az erőszakra és gyűlöletre uszító viselkedés között. Párhuzamosan a Twitter szabályait megsértő gyűlöletkeltő viselkedéssel szembeni fellépésünkkel, ki fogjuk aknázni azt a hatalmas lehetőséget, hogy platformunkon megjelennek a pozitív, előítéleteket megcáfoló és az intolerancia mélyebb okainak megszüntetésére alkalmas vélemények is. Várakozással tekintünk az Európai Bizottsággal, a tagállamokkal, valamint a civil társadalmat és a technológiai ágazatot képviselő partnereinkkel folytatandó további konstruktív párbeszéd elé a témát illetően.”

Lie Junius, a Google közpolitikáért és kormányzati kapcsolatokért felelős főigazgatója a következőket mondta: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy szolgáltatásainkon keresztül elősegítsük az emberek információhoz való hozzáférését, ugyanakkor mindig is tiltottuk platformjainkon a jogellenes gyűlöletbeszédet. Hatékony rendszereink révén kevesebb, mint 24 órán belül biztosítjuk az érvényes bejelentések felülvizsgálatát és a jogellenes tartalom eltávolítását. Örömünkre szolgál, hogy – együttszabályozási és önszabályozási eljárások révén – együttműködhetünk a Bizottsággal az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben.”

Monika Bickert, a Facebook globális politikai irányítási igazgatója így vélekedett: „Üdvözöljük a mai bejelentést és annak lehetőségét, hogy folytathatjuk a Bizottsággal és a szélesebb körű technológiai ágazattal megkezdett közös munkát a gyűlöletbeszéd felszámolása terén. A Facebook-közösséghez 1,6 milliárd ember tartozik világszerte. Keményen dolgozunk azon, hogy önkifejezési lehetőséget teremtsünk az emberek számára, ugyanakkor ehhez tiszteletteljes környezetet biztosítsunk számukra. Közösségi szabályzatunkban is nyilvánvalóvá tettük, hogy nem tűrjük a gyűlöletbeszédet a Facebookon. Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy amennyiben szabályzatunkat sértő tartalmakat fedeznek fel, a bejelentési funkciókkal jelezzék ezt nekünk, hogy kivizsgálhassuk az ilyen eseteket. Világszerte dolgozó csoportjaink a nap 24 órájában készek e bejelentések megvizsgálására és a gyors intézkedésre.”

John Frank, a Microsoft uniós irányítási ügyekkel foglalkozó alelnöke hozzátette: Nagyra becsüljük az egymás iránti tiszteletet és a kifejezés szabadságát, ezért felhasználási feltételeink tiltják az erőszakos megnyilvánulásokat és a gyűlöletbeszédet a Microsoft által üzemeltetett szolgáltatások felületein. Nemrégiben további lépéseket jelentettünk be, amelyek kifejezetten tiltják a terrorista tartalom megosztását. Továbbra is lehetőséget kínálunk felhasználóinknak arra, hogy tájékoztassanak minket, amennyiben úgy vélik, bizonyos felhasználók megsértették politikánkat. A magatartási kódexhez való csatlakozásunkkal ismét megerősítjük e fontos ügy iránti elkötelezettségünket."

E magatartási kódex aláírásával az informatikai vállalatok ismét elkötelezik magukat a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni erőfeszítéseik folytatása iránt. Ez magában foglalja a belső eljárások kialakítását és a személyzet képzését annak biztosítása érdekében, hogy az érintett vállalatok a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítására irányuló érvényes bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják, és szükség esetén eltávolítsák vagy hozzáférhetetlenné tegyék az ilyen tartalmakat. Az informatikai vállalatok a civil társadalmi szervezetekkel már korábban létrehozott partnerségeik megerősítésére törekednek, hogy e szervezetek közreműködjenek a gyűlöletre és erőszakra uszító tartalmak jelentésében. Az informatikai vállalatok és az Európai Bizottság tovább dolgoznak azon, hogy azonosítsák és előmozdítsák a gyűlöletkeltő propagandával szembeni független narratívákat, új ötleteket és kezdeményezéseket, valamint támogatást nyújtsanak a kritikus gondolkodást ösztönző oktatási programokhoz.

Az informatikai vállalatok hangsúlyozzák továbbá, hogy jelen magatartási kódex célja, hogy útmutatóul szolgáljon a saját tevékenységeikhez, valamint megossza a bevált gyakorlatokat a többi internetes vállalkozással, platformmal és közösségi médiát üzemeltető szolgáltatóval.

A magatartási kódex a következő kötelezettségvállalásokat tartalmazza:                                                                     

  • A jogellenes gyűlöletbeszéd terjedésének visszaszorításában vezető szerepet játszó információs vállalatok magatartási kódexben állapodtak meg az Európai Bizottsággal, amely az alábbi nyilvános kötelezettségvállalásokat foglalja magában:                                                                                                                      
  • Az informatikai vállalatok olyan világos és hatékony eljárásokat vezetnek be a szolgáltatásaik útján közzétett jogellenes gyűlöletbeszédre vonatkozó bejelentések vizsgálatára, amelyek lehetővé teszik az ilyen tartalmak eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét. Az informatikai vállalatok olyan szabályokat és közösségi iránymutatásokat vezetnek be, amelyek egyértelművé teszik, hogy tiltják az erőszakra és gyűlölködő magatartásra való uszítást.
  • Az eltávolításra irányuló érvényes bejelentés kézhezvételekor az informatikai vállalkozások – a kérelmek felülvizsgálatáért felelős külön csoportok révén – összevetik az ilyen kérelmet a saját szabályaikkal és közösségi iránymutatásaikkal, valamint ha szükséges, a 2008/913/IB kerethatározatot átültető nemzeti jogszabályaikkal.
  • Az informatikai vállalatok a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítására irányuló érvényes bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják, és szükség esetén eltávolítják vagy hozzáférhetetlenné teszik az ilyen tartalmakat.
  • Fentieken túlmenően az informatikai vállalatok megismertetik felhasználóikkal és tudatosítják azokban a szabályzatuk és közösségi iránymutatásaik alapján nem megengedett tartalmak típusait. A bejelentési rendszer használata megfelelő eszközt jelenthet erre a célra.
  • Az informatikai vállalkozások tájékoztatást adnak a bejelentések benyújtására vonatkozó eljárásról a tagállami hatóságok és az informatikai vállalatok közötti kommunikáció sebességének és hatékonyságának fokozása érdekében, különös tekintettel a jogellenes online gyűlöletbeszédre vonatkozó bejelentésekre, illetve az ilyen tartalmak hozzáférhetetlenné tételére vagy eltávolítására. Az információáramlás az egyrészt az informatikai vállalatok, másrészt a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül történik. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamok – és különösen azok bűnüldöző hatóságai – jobban elsajátítsák azokat a módszereket, amelyek segítenek a jogellenes online gyűlöletbeszédet terjesztő vállalkozások felismerésében és bejelentésében.
  • Az informatikai vállalatok az adatszolgáltatással és a bejelentéssel kapcsolatos egyedi társasági szabályokról és a közösségi iránymutatásokról szóló világos tájékoztatással ösztönzik a szakértőket a bejelentések benyújtására és az erőszakra és gyűlölködő magatartásra való uszítást előmozdító tartalmak megjelölésére, különösen a civil társadalmi szervezetekkel való partnerségek útján. Az informatikai vállalatok törekednek a civil társadalmi szervezetekkel való partnerségek erősítésére az ilyen partnerségek földrajzi kiterjedésének kiszélesítésével, és adott esetben támogatást és képzést nyújtanak a civil társadalmi partnerszervezetek számára annak érdekében, hogy azok betölthessék „megbízható bejelentő” vagy ezzel egyenértékű szerepüket, a függetlenségük és hitelességük kellő tiszteletben tartása mellett.
  • Az informatikai vállalatok a tagállamoktól és az Európai Bizottságtól kapott támogatásra támaszkodva biztosítják a civil társadalmi partnerszervezetek és a „megbízható bejelentők” reprezentatív hálózatához való hozzáférést valamennyi tagállamban, ezáltal elősegítve a jó minőségű bejelentések benyújtását. Az informatikai vállalatok honlapjaikon hozzáférhetővé teszik a „megbízható bejelentőkre” vonatkozó információkat.
  • Az informatikai vállalatok rendszeres képzést biztosítanak személyzetük számára az aktuális társadalmi fejleményekről és véleményt cserélnek a további javulást eredményező potenciális lépésekről.
  • Az informatikai vállalatok fokozzák a más platformokkal és közösségi médiát üzemeltető vállalatokkal való együttműködésüket a bevált gyakorlatok hatékonyabb megosztása érdekében.
  • Felismerve a gyűlöletkeltő retorikával és az általa okozott előítélettel szemben fellépő független üzenetek értékét, az informatikai vállalatok és az Európai Bizottság tovább dolgoznak azon, hogy azonosítsák és előmozdítsák a gyűlöletkeltő propagandával szembeni független narratívákat, új ötleteket és kezdeményezéseket, valamint támogatást nyújtsanak a kritikus gondolkodást ösztönző oktatási programokhoz.
  • Az informatikai vállalatok fokozzák a civil társadalmi szervezetekkel folytatott munkájukat annak érdekében, hogy képzéseket nyújtsanak a gyűlöletkeltő retorikával és az általa okozott előítélettel szembeni fellépéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokról, valamint nagyobb mértékben nyújtsanak saját kezdeményezés alapján tájékoztatást a civil társadalmi szervezetek számára, hogy azok hatékonyabb ellenpropaganda-kampányokat folytathassanak. Az Európai Bizottság, a tagállamokkal együttműködve oly módon járul hozzá ehhez a törekvéshez, hogy lépéseket tesz a civil társadalmi szervezetek erre vonatkozó konkrét szükségleteinek és igényeinek feltérképezésére.
  • Az Európai Bizottság a tagállamok bevonásával más érintett platformokat és közösségi médiát üzemeltető vállalatokat is arra ösztönöz, hogy csatlakozzanak a jelen magatartási kódexben meghatározott kötelezettségvállalásokhoz.

Az informatikai vállalatok és az Európai Bizottság megegyeznek arról, hogy rendszeresen értékelik a jelen magatartási kódexben foglalt nyilvános kötelezettségvállalásokat, ideértve azok hatását is. Emellett megállapodnak az arra irányuló eszmecsere folytatásáról is, hogy milyen lépések szükségesek az átláthatóság előmozdításához és az alternatív narratívák ösztönzéséhez. Ennek céljából rendszeres találkozókra kerül majd sor, és 2016 végéig előzetes értékelést nyújtanak be a rasszizmussal, az idegengyűlölettel és az intolerancia más formáival foglalkozó magas szintű uniós munkacsoporthoz.

Háttér-információk

A Bizottság együttműködést kezdett a közösségi médiát üzemeltető vállalatokkal, hogy biztosítsa, a média egyéb csatornáihoz hasonlóan az interneten megjelenő gyűlöletbeszéd ellen is fel lehessen lépni.

Az e-kereskedelemről szóló irányelv (14. cikk) tartalmazza az eltávolítási eljárások kidolgozásának alapját, de nem szabályozza ezeket részletesen. Az értesítési-cselekvési eljárás akkor veszi kezdetét, amikor valaki értesíti a szolgáltatót – például valamely közösségi hálózat, e-kereskedelmi platform vagy honlap működtetőjét – az általa tárolt jogellenes internetes tartalomról (például rasszista tartalom, gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló tartalmak vagy kéretlen elektronikus levelek), és akkor zárul le, amikor a szolgáltató intézkedik a jogellenes tartalom eltávolításáról.

Az alapjogokról 2015 októberében megtartott uniós kollokviumot követően, amely a „Tolerancia és tisztelet: az antiszemita és muszlimellenes gyűlölet megakadályozása és leküzdése Európában” címet viselte, a Bizottság – a tagállamokkal és a civil társadalommal együttműködve – párbeszédet kezdeményezett a főbb informatikai vállalatokkal az online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés leghatékonyabb lehetőségeiről.

A közelmúltban történt terrortámadások és a közösségi média terrorista csoportok általi, a fiatalok radikalizálása céljával történő használata még sürgetőbbé teszi e kérdés kezelését.

A Bizottság 2015 decemberében elindította az Európai Uniós Internetfórumot azzal a céllal, hogy megvédje a lakosságot a terrorista propaganda terjedésétől, és megakadályozza, hogy a terroristák tevékenységeik támogatására és irányítására használják fel a kommunikációs csatornákat. A Bel- és Igazságügyi Tanácsnak a brüsszeli terrortámadásokat követő rendkívüli ülésén kiadott együttes nyilatkozata kiemelte, hogy fokozni kell az e téren végzett munkát, valamint az online gyűlöletbeszédre vonatkozóan magatartási kódexet kell kialakítani.

A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat például bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. E kerethatározat képezi a jogellenes online tartalmak meghatározásának jogalapját.

A véleménynyilvánítás szabadsága alapvető európai érték, amelyet meg kell őrizni. Az Emberi Jogok Európai Bírósága fontos különbséget tesz az olyan tartalmak között, „amelyek az államot vagy a lakosság egy részét sértik, megbotránkoztatják vagy zavarják”, valamint az olyan tartalmak között, amelyek tényleges és súlyos uszítást jelentenek az erőszakra vagy gyűlöletre. A Bíróság egyértelművé tette, hogy a tagállamoknak jogukban áll ez utóbbi szankcionálása vagy megakadályozása.

További információ:

Magatartási kódex

Kerethatározat a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről.

 

IP/16/1937

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar