Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

A Bizottság aktualizálja az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokat és célirányos megközelítést javasol az online platformokra vonatkozóan

Brüsszel, 2016. május 25.

A Bizottság a mai napon a valamennyi szereplő számára igazságosabb környezet megteremtése, az európai filmalkotások támogatása, a gyermekek védelme és a gyűlöletbeszéddel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében javaslatot tett az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára. E javaslat az internetes platformokra vonatkozóan egyúttal egy új megközelítést is tartalmaz, amely számos, különböző területeken felmerült problémára kínál megoldást.

Európai digitális egységes piaci stratégiája részeként a Bizottság ma előterjesztette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv frissített változatát. Az eredeti irányelvben foglalt közös szabályok már csaknem 30 éve gondoskodnak az audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozásáról, a kulturális sokszínűség biztosításáról és a tartalmak szabad áramlásáról az EU-ban. Manapság az emberek nemcsak tévécsatornákon, hanem egyre gyakrabban online videotékákon (pl. Netflix, MUBI) és videomegosztó portálokon (pl. YouTube, Dailymotion) keresztül tekintenek meg videotartalmakat. Ez az oka annak, hogy a Bizottság – különösen a gyermekek védelmét szem előtt tartva – nagyobb egyensúlyt kíván teremteni a szabályok között, amelyek ma már egyaránt vonatkoznak a hagyományos műsorszolgáltatókra, a videotéka-szolgáltatókra és a videomegosztó portálokra. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv ezenkívül támogatja Európa kulturális sokszínűségét, garantálja az audiovizuális szabályozó szervek függetlenségét és nagyobb rugalmasságot biztosít a műsorszolgáltatók számára a reklámok tekintetében.

A javaslat tartalmazza a Bizottság online platformokra (online piacterek, keresőmotorok, fizetési rendszerek, közösségi média, video- és tartalommegosztó oldalak) vonatkozó új megközelítését. A digitális egységes piaci stratégia 2015. májusi elindítása óta a Bizottság átfogó értékelést készített az említett új piaci elemek társadalmi és gazdasági szerepéről. Mai javaslatában arra a következtetésre jutott, hogy az online platformok sokfélesége miatt nem lehet egyenmegoldást alkalmazni, mert az nem biztosítaná, hogy a szabályok betöltsék céljukat, és a fogyasztók élhessenek a piac nyújtotta lehetőségekkel. Ennek szellemében a Bizottság a távközléstől kezdve a szerzői jogokig egyesével meg fogja vizsgálni azokat a szabályozási területeket, ahol a konkrét problémák kezelésével valamennyi piaci szereplő számára tartós megoldásokat lehet találni.

Andrus Ansip, a Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Azt szeretném, ha az online platformok és az audiovizuális és kreatív ágazatok a digitális gazdaság motorjává válnának, ahelyett, hogy felesleges szabályokká megfojtanánk őket. Ezeknek az ágazatoknak korszerű, méltányos és biztonságos jogi környezetre van szükségük, és a ma elfogadott javaslatnak pont ez a célja. A javaslattal nem változtatunk az olyan szabályokon, amelyek jól működnek, például az online szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokon. Ugyanakkor a hagyományos ágazatokban, például a műsorszolgáltatásban szükség esetén lazítunk a szabályozáson, a platformokra és más digitális szereplőkre pedig kiterjesztünk bizonyos kötelezettségeket, hogy fokozzuk a felhasználók védelmét és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk.

Günther H. Oettinger digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Televíziózási és videózási szokásaink megváltozhattak ugyan, értékeink azonban nem. Az új szabályok segítségével gondoskodni fogunk a médiapluralizmusról és az audiovizuális szabályozó szervek függetlenségéről, valamint arról, hogy a gyűlöletkeltésnek ne legyen helye a videomegosztó platformokon. Ezenkívül – amint azt a ma megjelenő közleményünkben kifejtjük – az online platformok világában egyenlő versenyfeltételeket, felelősségteljes magatartást, bizalmat és méltányosságot kívánunk biztosítani.

A 21. század média-keretrendszere

A Bizottság értékelte a 2010-es audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvet, és ennek alapján a következőket javasolja:

  • Felelősségteljes videomegosztó platformok: a nagy mennyiségű videotartalmat kezelő és címkékkel ellátó platformok kötelesek biztosítani a kiskorúak káros tartalmakkal (például pornográfia és erőszak), illetve általában a polgárok gyűlöletkeltő tartalmakkal szembeni védelmét. A részletes intézkedések között szerepelnek a káros tartalmak felhasználók általi jelentésére és megjelölésére szolgáló eszközök, az életkor ellenőrzése, valamint a szülői felügyeleti rendszerek. Az intézkedések időtállóságát és eredményességét biztosítandó a Bizottság fel fogja kérni valamennyi videomegosztó platformot, hogy a kiskorúak online védelmének javítását szolgáló szövetség keretében együttműködve dolgozzák ki az ágazat magatartási kódexét. Egyszerű önszabályozás helyett a nemzeti audiovizuális szabályozó szervek mostantól hatáskörrel fognak rendelkezni a szabályok betartatására, ami az adott nemzeti szabályozás függvényében akár pénzbírság kiszabását is jelentheti.
  • Az audiovizuális szabályozó szervek szerepének megerősítése: az irányelv ezúttal gondoskodni fog arról, hogy a szabályozó hatóságok valóban függetlenek legyenek a kormánytól és az ágazattól, és így ténylegesen teljesíthessék céljukat: annak biztosítását, hogy az audiovizuális média a nézők érdekeit szolgálja. A 28 nemzeti audiovizuális szabályozó szervből álló audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportjának (ERGA) feladatköre uniós jogszabályban kerül majd meghatározásra. Az ERGA értékelni fogja a társszabályozás jegyében közösen kialakított magatartási kódexeket és tanácsokkal szolgál az Európai Bizottságnak.
  • Az európai kreativitás fokozása: az európai televíziós műsorszolgáltatók jelenleg bevételük körülbelül 20%-át költik eredeti tartalmak beszerzésére, míg az online videotékák esetében ugyanez az érték nem éri el az 1%-ot sem. A Bizottság azt szeretné, ha a televíziós műsorszolgáltatók műsoridejük legalább felét továbbra is európai alkotásoknak szentelnék, az online videotékákat pedig kötelezni fogja arra, hogy kínálatuk legalább 20%-a európai tartalom legyen. A javaslatban pontosítottuk, hogy a tagállamok felkérhetik a területükön működő online médiaszolgáltatókat, hogy anyagilag járuljanak hozzá az európai filmalkotások ügyéhez.
  • Nagyobb rugalmasság a televíziós műsorszolgáltatók számára: a sok reklám miatt bosszankodó tévénézők ma már olyan reklámmentes online szolgáltatásokra válthatnak, amelyek egy évtizede még nem léteztek. Az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata során figyelembe vettük ezt a körülményt és még számos más új jelenséget. A felülvizsgált irányelv nagyobb rugalmasságot biztosít a műsorszolgáltatók számára a tekintetben, hogy mikor sugározhatnak reklámokat. A reggel 7 és este 11 óra közötti idősávra vonatkozóan a teljes műsoridő 20%-ában megállapított általános korlátozás megmarad, azonban a jelenlegi óránkénti 12 perces korlátozás helyett a műsorszolgáltatók szabadabban választhatják meg, hogy a nap folyamán mikor sugároznak reklámokat. A műsorszolgáltatók és az online médiaszolgáltatók szintén az eddiginél rugalmasabban bánhatnak a termékmegjelenítéssel és a szponzorált tartalmak megjelenítésével – mindaddig, amíg erről megfelelően tájékoztatják a nézőket.

Az említett intézkedések várhatóan kedvező gazdasági hatást gyakorolnak majd a médiaszolgáltatókra, főleg a televíziós műsorszolgáltatókra, amelyek így többet tudnak audiovizuális tartalmakra fordítani. Ez elengedhetetlen az EU audiovizuális ágazatának versenyképessége szempontjából.

Online platformok: lehetőség és kihívás Európa számára

Az online platformok kulcsszerepet játszanak az innovációban és a digitális egységes piac növekedésében. Ezek az eszközök forradalmasították az információkhoz való hozzáférést, és általuk a vevők és az eladók könnyebben és hatékonyabban találnak egymásra. Egy olyan környezet megteremtése, amely idevonzza az új online platformok innovátorait, illetve segít itt tartani és kinevelni őket, uniós szintű fellépést tesz szükségessé

A Bizottság szilárd elveken nyugvó, célirányos megközelítést vázolt fel azoknak a problémáknak a kezelésére, amelyeket a platformok egy évig tartó értékelése keretében a Bizottság által tartott nyilvános konzultációban részt vevők válaszaikban megjelöltek (lásd: kérdések és válaszok). A megközelítés rugalmasságának és naprakészségének biztosítása érdekében támogatást fog nyújtani az ágazat és az érdekeltek ön- és társszabályozó erőfeszítéseihez. A célba vett területek egyebek mellett a következők:

  • Hasonló digitális szolgáltatásokra hasonló szabályok: a hasonló szolgáltatásokra ugyanolyan vagy hasonló szabályokat kell előírni, és a Bizottságnak lehetőség szerint szűkíteni kell a jelenlegi szabályozás hatályát és alkalmazási körét. A Bizottság ezeket az elveket fogja alkalmazni az EU távközlési jogszabályainak és elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvének folyamatban lévő felülvizsgálata alkalmával például annak mérlegelésekor, hogy a titoktartási szabályokat indokolt-e alkalmazni az online kommunikációs szolgáltatások és a hagyományos távközlési vállalatok esetében is.
  • Az online platformok felelősségteljes magatartásának előírása: az e-kereskedelemről szóló irányelvben a közvetítők felelősségére vonatkozóan meghatározott jelenlegi rendszert meg kell tartani. A konkrét problémák kezelése célirányos eszközökkel, például az audiovizuális szolgáltatásokra vagy a szerzői jogokra vonatkozó szabályokkal (sajtóközlemény), illetve az ágazat önkéntes erőfeszítéseinek fokozásával történik majd.
    A Bizottság például jelenleg intenzív együttműködést folytat a legnagyobb online platformokkal az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem magatartási kódexéről, az eredményeket pedig az elkövetkező hetekben tervezi közzétenni.
  • A bizalom elengedhetetlen: a határokon átnyúló jogérvényesítésre irányuló együttműködés biztosítani fogja, hogy a platformok teljesítsék fogyasztóvédelmi kötelezettségeiket, például világosan tüntessék fel a szponzorált keresési eredményeket (sajtóközlemény). A Bizottság emellett arra fogja ösztönözni az ágazatot, hogy fokozza az olyan gyakorlatok megszüntetésére irányuló önkéntes erőfeszítéseit, mint a hamis vagy félrevezető online fogyasztói értékelések. Emellett szorgalmazni fogja azt is, hogy az online platformok tegyék képessé rendszerüket különböző olyan biztonságos elektronikus azonosítási módok (eID) felismerésére, amelyek a saját elektronikus azonosítási rendszerükkel azonos biztonságot nyújtják.
  • Nyitott piacok az adatközpontú gazdaságban: a 2016 végére tervezett szabad adatáramlási kezdeményezés megkönnyíti majd a különböző online platformok és számításifelhő-szolgáltatások közötti váltást és az adatok hordozhatóságát.
  • Tisztességes és innovációbarát üzleti környezet: a Bizottság tényfeltáró elemzést fog készíteni a nyilvános konzultáció során az olyan vállalkozások és szolgáltatók által felvetett kérdésekben, amelyek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik valamely platformhoz. Idetartoznak például a tisztességtelen szerződési feltételekhez kapcsolódó problémák, különösen a fontosabb adatbázisokhoz való hozzáféréssel, a piacra jutással, valamint az átláthatóság általános hiányával kapcsolatban. Ennek alapján a Bizottság 2017 tavaszáig meghatározza, hogy van-e szükség további uniós fellépésre ezen a területen.

A megosztásalapú gazdaságra vonatkozó, hamarosan előterjesztésre kerülő európai menetrendben a Bizottság útmutatást fog nyújtani az alkalmazandó uniós jogszabályokról, valamint ajánlásokat tesz a tagállamok számára.

Háttér-információk

A digitális egységes piaci stratégia keretébe illeszkedő ezen új kezdeményezések az e-kereskedelem Unión belüli fellendítésére irányuló intézkedéscsomaggal együtt kerülnek ma előterjesztésre (sajtóközlemény).

A ma bemutatott intézkedések a következő fellépéseket követik a sorban: az európai gazdaság digitalizálását célzó kezdeményezéscsomag (sajtóközlemény), a szerzői jogokra (sajtóközlemény) és a digitális szerződésekre irányuló javaslatok (sajtóközlemény), valamint a rádióspektrum összehangolásáról szóló határozattervezet (sajtóközlemény). A digitális egységes piaci stratégia 16 kezdeményezést foglal magában, amelyeket az év végéig kell előterjeszteni.

További információk

Kérdések és válaszok az online platformokról és az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokról

A mai napon elfogadott dokumentumok:

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat

Közlemény az online platformokról és a digitális egységes piacról

Szolgálati munkadokumentum az online platformokról és a digitális egységes piacról

A közösségi médiában

Digitális egységes piac (#DigitalSingleMarket)

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (#AVMSD)

Platformok (#Platforms)

IP/16/1873

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar