Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Történelmi megegyezés a párizsi klímacsúcson: az Unió a globális törekvések vezetője

Paris, 2015. december 12.

Az Európai Unió kulcsfontosságú szerepet játszott a mai történelmi megegyezés tető alá hozásában – 195 ország fogadta el az új, univerzális, jogilag kötelező érvényű globális klímamegállapodást.

A mai rendkívül ambíciózus és kiegyensúlyozott megegyezés, amely a 21. század első nagyobb jelentőségű multilaterális megállapodása, globális cselekvési tervet hoz létre annak érdekében, hogy a globális felmelegedés jóval 2°C alatt tartásával elkerülhető legyen az éghajlat veszélyes mértékű megváltozása elkerülendő.

A nemzetközi közösség évek óta dolgozott egy globális, multilaterális éghajlatpolitikai megállapodás létrehozásán, ennek a munkának a gyümölcse a mai megegyezés. Miután a kiotói jegyzőkönyvet viszonylag kevés állam ratifikálta, illetve a 2009-es koppenhágai klímacsúcson nem jött létre megállapodás, az Unió az utóbbi években azon fejlett és fejlődő országok szövetségének kiépítésén dolgozott, amelyek nagyratörő ambíciói a párizsi konferencia sikerességéhez is hozzájárultak. A párizsi megállapodás egyértelműen jelzi a befektetők, a vállalkozások és a politikai döntéshozók számára, hogy a tiszta energiákra való átállás követendő cél, és az erőforrás-felhasználásban fokozatosan el kell fordulni a szennyező fosszilis tüzelőanyagoktól.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a következőképpen nyilatkozott: „A világ most egyesült erővel küzd a klímaváltozás ellen. Most mentőkötelet kaptunk, egy utolsó esélyt arra, hogy a következő generációknak stabilabb és egészségesebb bolygót, tisztességesebb társadalmakat és virágzóbb gazdaságot hagyjunk örökül. Ez a szilárd alapokon nyugvó megállapodás a világot a tiszta energiákra való átállásra ösztökéli. A megegyezés az Európai Unió sikere is egyben. Hosszú ideje vezetjük a klímaváltozás elleni harcot, és ezt most a párizsi megállapodás globális szintre emeli. Szeretném megköszönni az EU főtárgyalójának, Miguel Arias Cañete biztosnak és csapatának az éjt nappallá tévő megfeszített munkát, amelyet annak érdekében végeztek, hogy létrejöjjön a megállapodás, és hogy az Európai Unió a tárgyalások során végig központi szerepet játszhasson. Büszke vagyok Önökre.”

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős uniós biztos a következőt mondta: „A mai megállapodás Európa győzelme. De ami ennél is fontosabb, a globális közösség győzelme. Európa állt a párizsi erőfeszítések élén, amelyek végül egy nagyratörő és jogilag kötelező érvényű globális éghajlatpolitikai megegyezéshez vezettek. Szövetségeket kötöttünk, amelyekhez mások is csatlakoztak. A főbb célkitűzéseink – hosszútávon az ötévenkénti ellenőrzés és az átláthatóság – szerepelnek a megállapodásban. A megegyezés újra megerősíti globális elkötelezettségünket a támogatásra szorulók megsegítésére. Elértük a célunkat. Most pedig valóra kell váltanunk az ígéreteinket. Európa továbbra isaz alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállásért folytatott közös küzdelem úttörője marad.”

 

A párizsi klímamegállapodás

A párizsi megállapodás átmenetet képez a mai szakpolitikák és a 21. század végére elérni kívánt klímasemlegesség között. Párizsban a kormányok egyetértettek abban, hogy a céltudatosság, az elkötelezettség és a szolidaritás a megállapodás alappillérei.

Céltudatosság A kormányok megállapodása szerint hosszú távon a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 2°C alatt kell tartani az iparosodás előtti értékhez képest, végső soron pedig 1,5°C-ra csökkenteni, mert ez az éghajlatváltozás kapcsán jelentősen kevesebb kockázattal és káros hatással járna. Ez a megállapodás azt jelenti, hogy a globális kibocsátásoknak a lehető leghamarabb tetőzniük kell, figyelembe véve ugyanakkor, hogy a fejlődő országoknak ez több időbe telik majd, és a tetőzés elérése után gyors mérséklési intézkedéseket kell bevezetni a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekkel összhangban. A párizsi konferencia előtt és alatt az országok átfogó nemzeti klíma-akcióterveket nyújtottak be károsanyag-kibocsátásuk csökkentése céljából. Habár 185 ország már a konferencia előtt benyújtotta tervezett nemzeti hozzájárulását, ezek összesített értéke még mindig nem elég ahhoz, hogy az évszázad végéig várható hőmérséklet-növekedés 2°C alatt maradjon. Ugyanakkor a megállapodás előrelépést jelent a kitűzött cél felé.

Elkötelezettség A közös cél elérése érdekében a kormányok egyetértettek abban, hogy ötévente összegyűlnek és a tudomány aktuális állásának megfelelően újragondolják a vállalásaikat. Abban is megállapodtak, hogy az átláthatóság és a felügyelet biztosítása érdekében önkéntes alapon közzéteszik egymás és a nyilvánosság számára, hogy milyen eredményeket értek el a vállalásaik megvalósításában. Ötévente világszintű helyzetértékelésre kerül sor. A hosszú távú cél elérésében stabil átláthatósági és elszámoltathatósági rendszer fogja segíteni az államokat.

Szolidaritás Az EU és más fejlett országok továbbra is támogatni fogja a fejlődő országokat károsanyag-kibocsátásuk csökkentésében, valamint a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodóképességük fejlesztésében. A többi országot is arra bíztatják, hogy önkéntes alapon támogassák az erre rászoruló országokat a jövőben is. A fejlődő országok számára nyújtott, az alkalmazkodást szolgáló támogatás folytatódni és fokozódni fog.. A fejlett országok szándéka szerint 2025-ig továbbra is évi 100 milliárd dolláros támogatást nyújtanak majd együtt a fejlődő országoknak, 2025-ben pedig új célt tűznek ki.

Károk és veszteségek

A párizsi megállapodásnak része egy külön cikk, amely a klímaváltozás hatásaival összfüggő veszteségekről és károkról szól. Az országok elismerik, hogy szükséges az együttműködés, illetve az ismeretek bővítése, a fellépések fokozása és a támogatások növelése különböző olyan területeken, mint például a korai előrejelző rendszerek, a vészhelyzetekre való felkészültség és a kockázatok elleni biztosítás.

A Lima-Párizs cselekvési terv

A Lima-Párizs cselekvési terv a perui és a francia elnökség közös, a többoldalú együttműködés és fellépés erősítésére irányuló kezdeményezése, amely minden korábbinál több országot, várost, vállalkozást és civil szervezetet mobilizált az együttműködésen alapuló cselekvésre az új megállapodás támogatása és ezzel a klíma-akcióterv minél gyorsabb megvalósítása érdekében. Ez a kezdeményezés megmutatta, hogy világ kész egyesíteni erejét a klímaváltozás elleni harcban már a párizsi megállapodás 2020-as életbe lépésénél korábban is. A kéthetes konferencia során számos nagy jelentőségű bejelentést tettek, és úttörő jelentőségű kezdeményezéseket ismertettek.

További információ a Juncker-bizottság klímaváltozással kapcsolatos prioritásairól a Bizottság honlapján olvasható.

IP/15/6308

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar