Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Lezárult a 118 vidékfejlesztési program elfogadása

Brüsszel, 2015. december 11.

Bevetésre kész a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, összesen 99,6 milliárd euró támogatásban részesülő 118 vidékfejlesztési program.

Görögország vidékfejlesztési programjának mai elfogadásával lezárult a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, összesen 118 program elfogadási folyamata. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) 99,6 milliárd euró finanszírozásban, valamint nemzeti és regionális állami forrásokból, illetve magánbefektetésből további 60,6 milliárd euróban részesülő vidékfejlesztési programok segíteni fognak az uniós vidéki területeknek és közösségeknek megbirkózni a jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi kihívásokkal és élni a kínálkozó lehetőségekkel.

E mérföldkőnek számító esemény kapcsán Phil Hogan biztos kijelentette: „A vidékfejlesztési program Európa vidéki részeinek munkahelyeire, növekedésére, versenyképességére és az ott megvalósítandó befektetésekre fókuszál. Célja azt biztosítani, hogy a vidéki területek és közösségek gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi értelemben meg tudjanak felelni a 21. század sokrétű kihívásainak, és élni tudjanak a lehetőségekkel. Intelligens és stratégiai befektetés révén a vidékfejlesztési programok elő fogják segíteni a generációváltást, és hozzá fognak járulni a vidék felélénkítéséhez szükséges gazdasági, társadalmi és környezeti feltételek megteremtéséhez. A jelenleg Párizsban zajló COP21-nek is köszönhetően a hangsúly elkerülhetetlenül az éghajlatváltozás jelentette jelentős kihívás kezelésére helyeződött, a vidékfejlesztési program pedig fontos szerepet játszik e kihívás megválaszolásában.”

Az EU 52%-át a túlnyomórészt vidéki térségek teszik ki, a népesség számát tekintve 112,1 millióan laknak ezeken a területeken. E régiók jelentősen különböznek egymástól, és az ott jelentkező kihívások kapcsán is számos eltérő körülményt kell figyelembe venni. Ezért a Bizottság nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, hogy a támogatás pontosan illeszkedjen az egyes régió vagy ország sajátos igényeihez, valamint hangsúlyosabb szerepet kapjon a szubszidiaritás elve. Ezáltal a tagállamok a sajátosságok figyelembevételével maguk alakíthatják ki nemzeti vagy regionális programjaikat a következő hat közös prioritás közül legalább négy alapján: tudás és innováció, versenyképesség, jobb élelmiszer-ellátási lánc, ökoszisztémák megőrzése, forráshatékonyság és társadalmi befogadás. E prioritásokból látható annak a kedvező hatásnak a mértéke, amelyet a vidékfejlesztési programra szánt források kifejtenek nem csupán a gazdálkodó és más vidéki közösségek, hanem a társadalom egészére nézve.

A lengyel hatóságok például úgy döntöttek, hogy a vidékfejlesztési finanszírozásuk egyharmadát a mezőgazdasági üzemek életképességének javítására és a versenyképesség fokozására fordítják egy olyan program révén, amely megközelítőleg 200 000 gazdaságnak és több mint 1 800 termelői csoportnak fog befektetési támogatást nyújtani több ezer munkahely teremtése céljából. Több regionális program, köztük a franciaországi Picardie és Bass-Normandie régiók programja tartalmaz fiatal mezőgazdasági termelők elindítására irányuló támogatást.

Az éghajlat-politika a nemzeti és regionális vidékfejlesztési programokban szereplő leggyakoribb projektprioritások egyike.

Ausztria például támogatásának 71%-át a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodásra és az éghajlatbarát gazdálkodási módszerek ösztönzésére irányozta elő azzal a céllal, hogy szerződéses irányítás keretében a mezőgazdasági területek 83%-án megvalósuljon a biodiverzitás, 75%-án pedig a vízminőség javulása.

Hasonlóképpen Írország vidékfejlesztési tervének központi prioritása a mezőgazdasággal és erdészettel összefüggő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása. Az Írország rendelkezésére álló összes forrás háromnegyede e prioritást szolgálja.

A vidéki térségek összekapcsolása és az infrastruktúra fejlesztése a versenyképesség fontos előfeltétele. Olaszországban Calabria régió vidékfejlesztési terve hozzá fog járulni a vidéki térségekben a társadalmi befogadáshoz és a gazdasági fejlődéshez azáltal, hogy a vidéki népesség mintegy 48%-a számára biztosítja a továbbfejlesztett szélessávú infrastruktúrát.

A tájékoztató felvázol néhányat a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan várható általános eredmények közül. A vidékfejlesztési programok alkalmazását és hatását a Bizottság nyomon követi és részletesen értékeli. A megállapításokat tartalmazó jelentések elérhetők a Bizottság honlapján.

Háttér-információk

A vidékfejlesztési támogatás a közös agrárpolitika második pillére. A tagállamok a részükre biztosított uniós finanszírozást többéves, társfinanszírozott programok keretében, országos vagy regionális szinten kezelik. A 28 tagállam számára összesen 118 programot terveznek 99,6 milliárd euró értékben (vagyis az első pillérből való átcsoportosítás miatt az egy évvel ezelőtt bejelentett 95,5 milliárd eurónál többet). A 2014–2020-as időszakra vonatkozó új vidékfejlesztési rendelet (1305/2013/EU rendelet) hat gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi prioritást kezel. A programok egyértelműen megfogalmazzák az elérendő célokat. Az intézkedések jobb koordinálása és az európai strukturális és beruházási alapokkal (esb-alapok) való szinergiák maximalizálása érdekében a Bizottság minden egyes tagállammal partnerségi megállapodást kötött. A megállapodások kiemelik az uniós finanszírozású strukturális befektetésre vonatkozó átfogó stratégiát. A 2014–2020-as időszakra eső 454 milliárd eurós költségvetésű esb-alapok jelentik az Európai Unió fő befektetési szakpolitikai eszközét.

Linkek

Tájékoztató a 2014–2020-as programok egyes várható eredményeiről.

Áttekintés a 2014–2020-as időszakra vonatkozó 118 vidékfejlesztési programról.

További információ az uniós vidékfejlesztési politikáról.

IP/15/6283

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar