Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Tőkepiaci unió: cselekvési terv a vállalkozások és a beruházások finanszírozásának fellendítésére

Brüsszel, 2015. szeptember 30.

Tőkepiaci unió

Az Európai Bizottság ma útjára indítja a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervet, amely segít abban, hogy 2019-re létrejöjjön a 28 uniós tagállam egységes tőkepiaca. Szintén ma teszi közzé a testület a terv első és legsürgősebb lépéseit jelentő intézkedéseket, például a stabil értékpapírosítási piac újraindítására vonatkozó javaslatokat.

A Jean-Claude Juncker vezette Bizottságnak a foglalkoztatás, növekedés és a beruházások egész EU-ra kiterjedő fellendítésére irányuló prioritása részeként az európai beruházási terv kulcspillérét képező tőkepiaci unió célja a beruházások hiányának határozott kezelése azáltal, hogy növeli és diverzifikálja az európai vállalkozások és hosszú távú projektek finanszírozási forrásait.

A banki finanszírozást kiegészítő alternatív finanszírozási forrásoknak, többek között a tőkepiacoknak, a kockázati tőkének, a közösségi finanszírozásnak és a vagyonkezelési ágazatnak, amelyeket a világ más részein elterjedtebben használnak, nagyobb szerepet kell kapniuk a forrásokhoz nehezen jutó vállalkozások, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások finanszírozásában. Diverzifikáltabb finanszírozási források megléte jót tesz a beruházásoknak és a vállalkozásoknak, és a pénzügyi stabilitás szempontjából is alapvetően fontos, mivel enyhíti a bankszektor potenciális problémáinak a vállalkozásokra és azok finanszírozáshoz való hozzáférésére gyakorolt hatását. Ezen okból a tőkepiaci unió az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére irányuló munkának is fontos részét képezi.

A Bizottság emellett le akarja bontani a határokon átnyúló uniós befektetések akadályait, hogy a vállalkozások és az infrastrukturális projektek könnyebben hozzájuthassanak a szükséges finanszírozáshoz, függetlenül az elhelyezkedésüktől.

A tőkepiaci unió középtávú projekt, néhány fontos korai kezdeményezéssel. A Bizottság ma hozza nyilvánosságra a magas minőségű értékpapírosítás újraindítására és a hosszú távú infrastrukturális beruházások előmozdítására irányuló intézkedések első körét. Emellett a Bizottság az év vége előtt bejelenti a kibocsátási tájékoztatóról szóló irányelv javasolt módosításait, amelyek célja, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben és olcsóbban juthassanak tőkéhez.

A Bizottság ezenkívül két konzultációt indított a kockázati tőkealapokról és a fedezett kötvényekről.

A minőségi jogalkotás elveivel összhangban a pénzügyi jogi szabályozás kumulatív hatásaira vonatkozó konzultációs felhívást is közzétesz a Bizottság, annak biztosítása érdekében, hogy a szabályozás a szándéknak megfelelően, például egymást átfedő jelentéstételi követelmények vagy a különböző jogszabályok közötti következetlenségek nélkül működjön.

A Bizottság tőkepiaci unióval kapcsolatos átfogó célja az, hogy lehetőségeket teremtsen a befektetők számára, összekapcsolja a pénzügyi szektort a szélesebb gazdasággal, és előmozdítsa egy rugalmasabb pénzügyi rendszer kialakulását, amelyben nagyobb az integráció és a verseny. A megközelítésünk pragmatikus, fokozatos lesz, és szigorú gazdasági elemzésekre épül, szem előtt tartva a pénzügyi stabilitási kockázatokat.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Az európai beruházási terv legfontosabb része a beruházások akadályainak megszüntetése az egységes piac elmélyítésével. Utazó tájékoztatási kampányaim során sokszor hallottam, hogy a biztosítók nehézkesen fektetnek infrastrukturális projektekbe, így remélem, hogy a Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló rendelet módosításával megfelelő ösztönzőik lesznek a tartós befektetésekhez.”

Jonathan Hill, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „Azt akarom, hogy a tőkepiaci unió segítsen az európai vállalkozásoknak, különösen kis- és középvállalkozásainknak abban, hogy finanszírozási források szélesebb köre álljon rendelkezésükre. Több lehetőséget szeretnék biztosítani a fogyasztók számára pénzük befektetésére. Le akarom bontani az akadályokat, hogy a tőke könnyebben áramolhasson szabadon mind a 28 tagállam között.”

Háttér-információk

2015 februárjában a Bizottság konzultációt indított az uniós beruházások elősegítéséhez és a tőke egységes piacának létrehozásához szükséges intézkedésekről (IP/15/4433, MEMO/15/4434), valamint kapcsolódó konzultációkat a kibocsátási tájékoztatóról szóló irányelvről és az értékpapírosításról. A Bizottság rengeteg visszajelzést kapott vállalkozásoktól, befektetőktől, a pénzügyi ágazattól, nemzeti parlamentektől, az Európai Parlamenttől, a Tanácstól és európai polgároktól.

A kapott több mint 700 válasz egyértelművé tette, hogy a tőkepiaci unió széles körű támogatottságot élvez (a válaszokat lásd itt). A konzultációt magas szintű konferencia követte 2015. június 8-án.

A konzultációra adott visszajelzésekből kiderült, hogy egy egységes tőkepiac segítene a határokon átnyúló nagyobb kockázatmegosztás támogatásában, a mélyebb és likvidebb piacok megteremtésében, és diverzifikálná a gazdaság finanszírozási forrásait. A konzultáció résztvevői a zöld könyvben javasolt fokozatos megközelítést támogatták.

A cselekvési terv a következő kulcsfontosságú elvek köré épül:

  • Több lehetőség megteremtése befektetők számára: a tőkepiaci unió segít mozgósítani a tőkét Európában, és azokhoz a vállalkozásokhoz, köztük kkv-khoz, és infrastrukturális projektekhez tereli, amelyeknek a terjeszkedéshez és a munkahelyteremtéshez erre szükségük van. A háztartások számára jobb lehetőségeket biztosít a nyugdíjjal kapcsolatos elképzeléseik megvalósítására.
  • A finanszírozás összekapcsolása a reálgazdasággal: A tőkepiaci unió klasszikus egységes piaci projekt, amely mind a 28 tagállam javát szolgálja. A tagállamok sokat nyerhetnek abból, ha a tőkét és a befektetéseket projektjeikhez irányítják.
  • Erősebb és ellenállóképesebb pénzügyi rendszer előmozdítása: A finanszírozási források szélesebb körének és több hosszú távú befektetésnek a megnyitása, biztosítva, hogy az uniós polgárok és vállalkozások többé ne legyenek olyan sérülékenyek pénzügyi sokkok esetén, mint a válság során.
  • A pénzügyi integráció elmélyítése és a verseny növelése: a tőkepiaci unió eredményeként nagyobb lesz a határokon átnyúló kockázatmegosztás és likvidebbek lesznek a piacok, ami elmélyíti a pénzügyi integrációt, csökkenti a költségeket és fokozza az európai versenyképességet.

A kulcsfontosságú korai intézkedések a következők:

Új értékpapírosítási szabályok

Az értékpapírosítás során jellemzően egy hitelező, például egy bank az eszközök (például autóhitelek vagy kkv-hitelek) összevonásával pénzügyi eszközt hoz létre, amelyet a befektetők megvásárolhatnak. Ezáltal a befektetők szélesebb köréhez nyílik hozzáférés, és ez növeli a likviditást és banki tőkét szabadít fel új hitelezések számára. A Bizottság az egyszerű, átlátható és egységesített, valamint megfelelő felügyeleti ellenőrzés alatt álló értékpapírosításra vonatkozó szabályozási keretre tesz javaslatot. A Bizottság becslése szerint, ha az uniós értékpapírosítási kibocsátás újra elérné a válság előtti átlagot, az 100–150 milliárd EUR többletfinanszírozást teremtene a gazdaság számára.

Új szabályok az infrastrukturális projektek Szolvencia II. szerinti kezelésére vonatkozóan

Az infrastrukturális projektekbe történő befektetés létfontosságú a gazdasági tevékenység és a növekedés támogatása szempontjából Európában, de az ilyen projektekhez nagy összegű hosszú távú finanszírozásra van szükség. A biztosítási ágazat nagymértékben képes arra, hogy hosszú távú finanszírozást nyújtson sajáttőke-részesedésekbe, valamint infrastrukturális projektek hiteleibe történő befektetések révén. A Bizottság meg kívánja szüntetni az indokolatlan prudenciális akadályokat, hogy a biztosítók fontos szerepet vállaljanak az európai infrastrukturális projektekben. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) tanácsa alapján a ma javasolt jogszabály létrehoz egy külön infrastrukturális eszközosztályt, és csökkenti azon tőke összegét, amelyet a biztosítóknak tartaniuk kell az elismerhető infrastrukturális projektek adósságával és saját tőkéjével szemben.

Nyilvános konzultáció a kockázati tőkéről

A kis- és közepes méretű, tőzsdén nem jegyzett társaságok gyakran nehezen jutnak első vonalbeli finanszírozáshoz banki kölcsönök útján, és nincs hozzáférésük a tőzsdén keresztül a tőkepiacokhoz: az olyan alternatívák, mint a kockázati tőke, segíthetik növekedésüket és fejlődésüket. A hatályos uniós szabályok, az EuVECA és ESZVA rendeletek két típusú kollektív befektetési alapot hoztak létre, amelyek megkönnyítik és vonzóbbá teszik a magánmegtakarítók számára, hogy tőzsdén nem jegyzett kkv-kba fektessenek. A konzultáció azt a kérdést teszi fel, hogy e rendeletek célzott módosítása elősegítheti-e ezeknek a befektetési alapoknak az elterjedését. A konzultáció témái közé tartozik az alapok kezelésére képes személyekre vonatkozó korlátozás, a befektetők számára meghatározott 100 000 eurós minimális befektetési szint, valamint hogy a nem uniós alapkezelők is kínálhassanak-e európai kockázatitőke-alapokat vagy európai szociális vállalkozási alapokat. A konzultáció 2016. január 6-ig tart.

Nyilvános konzultáció a fedezett kötvényekről

A fedezett kötvények számos uniós tagállamban a hosszú távú finanszírozás jelentős eszközét képezik, amellyel források juttathatók az ingatlanpiacra és a közszférába. Az európai hitelintézetek világvezetők a fedezett kötvények kibocsátásában, de a piac a nemzeti vonalak mentén jelenleg széttöredezett, és ez korlátozza a jegyzési és közzétételi gyakorlatok egységesítését, valamint akadályozza mély, likvid és hozzáférhető piacok létrehozását, különösen határokon átnyúlóan. A Bizottság konzultációt fog folytatni a fedezett kötvények páneurópai keretéről, amely a jól működő nemzeti rendszerekre épít azok megzavarása nélkül, alapjául pedig magas színvonalú standardok és a legjobb piaci gyakorlatok szolgálnak. A konzultáció, amely 2016. január 6-ig tart, a kkv-hitelekkel biztosított fedezettkötvény-struktúrák használatával kapcsolatos véleményeket is össze kívánja gyűjteni. A konzultáció lezárulta után a Bizottság eldönti, hogy szükség van-e uniós fellépésre.

A pénzügyi jogi szabályozás kumulatív hatása

A Bizottság ma konzultációs felhívást tesz közzé a hatályos pénzügyi szabályok kumulatív hatásának és kölcsönhatásának felmérésére, és az ezzel kapcsolatos vélemények összegyűjtésére. A konzultáció révén a Bizottság azonosítani kívánja a pénzügyi szabályok esetleges következetlenségeit, inkoherenciáját és hiányosságait, a szükségtelen szabályozási terheket, valamint a hosszú távú befektetést és a növekedést negatívan érintő tényezőket.

További információk

A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv

http://ec.europa.eu/finance/capital-markets-union/index_en.htm#action-plan

Az értékpapírosításra vonatkozó javaslat

http://ec.europa.eu/finance/securities/securitisation/index_en.htm#150930

Szolvencia II. módosított jogi szabályozás

http://ec.europa.eu/finance/insurance/solvency/solvency2/index_en.htm#150930

Nyilvános konzultáció a kockázati tőkéről

http://ec.europa.eu/finance/consultations/2015/venture-capital-funds/index_en.htm

Nyilvános konzultáció a fedezett kötvényekről

http://ec.europa.eu/finance/consultations/2015/covered-bonds/index_en.htm

A pénzügyi jogi szabályozás kumulatív hatása

http://ec.europa.eu/finance/consultations/2015/financial-regulatory-framework-review/index_en.htm

Memo a tőkepiaci unióról

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5732_en.htm

MEMO a Szolvencia II felhatalmazáson alapuló rendeletről

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5734_en.htm

MEMO a pénzügyi jogi szabályozás kumulatív hatásáról

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5735_en.htm

A tőkepiaci unió weboldala

Testimonials & animation:

IP/15/5731

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar