Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az öt elnök jelentése rögzíti az európai gazdasági és monetáris unió megerősítésének 2015. július 1-jétől életbe lépő ütemtervét.

Brüsszel, 22 június 2015

A mai napon az öt elnök – az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, valamint az euroövezeti csúcstalálkozó elnöke, Donald Tusk, az eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem, az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi és az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz – nyilvánosságra hozta a gazdasági és monetáris unió (GMU) szorosabbra fűzésére vonatkozó, nagyra törő terveit. 2015. július 1-jétől három szakaszban végrehajtandó, konkrét intézkedésekre tettek javaslatot, amelyek segítségével legkésőbb 2025-ig megvalósítható az elnökök GMU-ra vonatkozó jövőképe: míg egyes intézkedéseket, így például az európai betétbiztosítási rendszer bevezetését az időszak elejére kell ütemezni, mások, mint a jövőbeli euróövezeti kincstár létrehozása esetében a szuverenitás nagyobb mértékű megosztására van szükség azon tagállamok között, amelyek pénzneme az euró. Mindez részét képezi az öt elnök jövőképének, amelynek értelmében – a GMU sziklaszilárd és átlátható szerkezetét biztosítandó – a szabályok helyett az intézményeket kell a középpontba helyezni. A szorosabb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió megteremtése része a Juncker elnök által politikai iránymutatásában megfogalmazott 10 prioritásnak.

Juncker elnök a következőket nyilatkozta: „Az euró 19 uniós tagállam és több, mint 330 millió uniós polgár közös pénze – büszkék lehetünk rá. Védelmet nyújt Európának, ugyanakkor sokkal többre is képes lenne. Gazdasági és monetáris uniónk továbbra sem teljes. Hivatalba lépésemkor ígéretet tettem arra, hogy a válság alatt hozott, példa nélküli intézkedések konszolidálásán és kiegészítésén fogok munkálkodni, hogy társadalmi szempontból méltányosabbá és demokratikusan legitimmé tegyem őket. A mai napon négy elnöktársammal együtt előterjesztjük közös jövőképünket. A világ figyel bennünket, és tudni akarja, merre tartunk. A mai napon lefektetjük a monetáris integráció végső célhoz vezető ütemtervét.”

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök hozzáfűzte: „A gazdasági és monetáris uniót az elmúlt években – nem utolsó sorban a pénzügyi és gazdasági válság miatt – megerősítettük, ám az továbbra sem teljes. A mai napon előterjesztett jelentés arra tesz javaslatot, hogy a GMU-t miként lehetne az elkövetkező években szakaszosan tovább erősíteni. Készen állunk arra, hogy konkrét javaslatokat tegyünk e nagyra törő, de gyakorlatias jövőkép megvalósítására. A teljes gazdasági és monetáris unió azonban nem önmagában vett cél. Eszköz ahhoz, hogy most és a jövőben egyaránt hozzájáruljunk a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és valamennyi polgár jólétéhez.” 

Az elmúlt években, mindenekelőtt a bankunió életre hívása révén elért előrehaladás ellenére a gazdasági és monetáris unió továbbra sem teljes. Az euróövezeten belül jelentősek a különbségek, az elmúlt évek válsága pedig rávilágított a meglévő hiányosságokra. A 18 millió munkanélkülit és a társadalmi kirekesztés által fenyegetettek nagy számát tekintve az is világos, hogy sokkal többet kell tenni azért, hogy az euróövezet – a világ második legnagyobb gazdasága – sziklaszilárd szerkezetűvé váljon. A jövőben tartós, méltányos és demokratikusan legitim alapra lesz szükségünk, amely hozzájárul a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és valamennyi polgár jólétéhez.

A jelentés három különálló szakaszt határoz meg az öt elnök jövőképének megvalósításához (lásd az 1. mellékletet):

-         1. szakasz avagy az elmélyítési szakasz (2015. július 1-jétől 2017. június 30-ig): a versenyképesség és a strukturális konvergencia fokozása, felelős nemzeti és euróövezeti szintű költségvetési politikák elérése, a pénzügyi unió megvalósítása, valamint a demokratikus elszámoltathatóság javítása a meglévő eszközök és a hatályos Szerződések felhasználásával.

-         2. szakasz avagy a gazdasági és monetáris unió megvalósítása: több nagyobb horderejű intézkedés indul annak érdekében, hogy a konvergenciafolyamat kötelezőbb jellegűvé váljon, például jogi jelleget öltő, közösen megállapított irányadó konvergenciamutatók, valamint az euróövezeti kincstár révén.

-         Végső szakasz (legkésőbb 2025-ig): az összes lépés teljes mértékű megvalósítása után a valódi, szoros GMU stabil és virágzó életteret biztosít a közös fizetőeszközt használó uniós tagállamok valamennyi polgára számára, és vonzóvá válik a többi uniós tagállam számára, hogy ha készen áll, csatlakozzon.

Az elsőből a második szakaszba való átmenet előkészítésére a Bizottság 2017 tavaszán fehér könyvet fog előterjeszteni, amelyben felvázolja a további szükséges lépéseket, ideértve a GMU második szakaszbeli kiteljesítéséhez szükséges jogi intézkedéseket is. Ez Jacques Delors 1985-ös fehér könyvének modelljét követi, amely intézkedések sora és az azokhoz csatolt ütemterv révén előkészítette az egységes piac jogalapját képező Egységes Európai Okmány útját.

Konkrétan mit tartalmaz az öt elnök jelentése?

1. A konvergencia, a növekedés és a munkahelyteremtés gazdasági uniója felé

Az Uniónak az alábbi négy pillérre kell épülnie: versenyképességi hatóságok euróövezeti rendszerének létrehozása; a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szigorúbb végrehajtása; a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény középpontba helyezése; és a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása az átdolgozott európai szemeszter keretében (lásd a 2. mellékletet). Mindezt rövid távon (az 1. szakaszban), a gyakorlati intézkedések és a közösségi módszer alapján kell végrehajtani. Középtávon (2. szakasz) az uniós jogszabályokban meghatározásra kerülő, magas színvonalú közös szabványok rendszere révén kötelezőbb jellegűvé kell tenni a konvergenciafolyamatot.

Versenyképességi hatóságok

A versenyképességi hatóságok célja nem a gyakorlatok és a bérképzésért felelős intézmények határokon átnyúló összehangolása. Ezek az eljárások tagállamonként jelentősen eltérnek, és – helyesen – a nemzeti preferenciákat és jogi hagyományokat tükrözik.

Egy egységes minta alapján minden tagállam maga határozza meg nemzeti versenyképességi hatósága pontos felépítését, de annak demokratikusan elszámoltathatónak és működési szempontból függetlennek kell lennie. A nemzeti szereplők, például a szociális partnerek továbbra is minden tagállamban a helyi bevett gyakorlat szerinti szerepüket töltik be, de a bértárgyalások során iránymutatásként használják a hatóságok véleményét. Egyes tagállamokban, például Hollandiában és Belgiumban már létrehoztak ilyen hatóságokat.

2. A pénzügyi unió felé

A gazdasági és a pénzügyi unió kiegészíti és kölcsönösen erősíti egymást. Az e két fronton történő előrehaladásnak kiemelt prioritást kell élveznie az első szakaszban. Mivel a pénz túlnyomó része bankbetét formáját ölti, az egységes valuta csak úgy lehet valóban egységes, ha minden tagállamban, az adott bankok földrajzi helyzetétől függetlenül egyforma a bankbetétek biztonságába vetett bizalom. Ehhez pedig egységes bankfelügyeletre, egységes bankszanálásra és egységes betétbiztosításra van szükség. Az egységes felügyeleti mechanizmusra vonatkozó célt már sikerült megvalósítanunk. Az Egységes Szanálási Mechanizmusról és a kapcsolódó Egységes Szanálási Alapról (amely 2016. január 1-jével lép működésbe) megállapodás született. Következő lépésként az öt elnök az 1. szakaszban európai betétbiztosítási rendszer létrehozására tesz javaslatot – ez a nemzeti betétbiztosítási rendszerek európai szintű viszontbiztosítási rendszereként működhetne.

3. A költségvetési unió felé

A fenntarthatatlan költségvetési politikák nemcsak az árstabilitást veszélyeztetik az Unióban, de káros hatást gyakorolnak a pénzügyi stabilitásra is. Rövid távon (1. szakasz) az öt elnök egy tanácsadó funkciót ellátó Európai Költségvetési Tanács létrehozását javasolja; ez koordinálná és kiegészítené a már meglévő nemzeti költségvetési tanácsokat (lásd a 3. mellékletet). Európai szintű, független értékelést készítene arról, hogy a költségvetések milyen mértékben teljesítik az uniós költségvetési irányítási keretben meghatározott gazdasági célkitűzéseket. Hosszabb távon (2. szakasz) közös makrogazdasági stabilizációs funkciót kell létrehozni a csak nemzeti szinten nem megoldható válságok jobb kezelése érdekében. Ez hozzájárulna a nagy makrogazdasági sokkok hatásainak enyhítéséhez, és növelné a gazdasági és monetáris unió egészének ellenállóképességét. A stabilizációs funkció első lépésként az euróövezetre jellemző, kiaknázható finanszírozási források és beruházási projektek körének azonosítása révén az Európai Stratégiai Beruházási Alapra építhetne.

4. A demokratikus elszámoltathatóság, a legitimitás és az intézmények megerősítése: elmozdulás a szabályoktól az intézmények felé

Az uniós és euróövezeti szintű nagyobb felelősségvállalás és integráció nagyobb mértékű kölcsönös függéssel jár együtt. Egyben az új hatáskörök jobb megosztását és fokozottabb átláthatóságot is jelent azzal kapcsolatban, hogy ki, miről és mikor dönt. Eljött az idő, hogy felülvizsgáljuk és megszilárdítsuk az általunk létrehozott politikai konstrukciót: a jelentés az országspecifikus ajánlások, a nemzeti reformprogramok és az éves növekedési jelentés kapcsán mind nemzeti, mind uniós szinten szélesebb körű parlamenti részvételre és ellenőrzésre tesz javaslatot. Rövid távon (1. szakasz) a gazdasági és monetáris unió egységes külső képviseletét kell megvalósítani, ahogy arra Juncker elnök is rámutatott politikai iránymutatásában. Az EU és az euróövezet képviselete a mai napig nem egységes a nemzetközi pénzügyi intézményekben, többek között a Nemzetközi Valutaalapban. Az eltérő álláspontok miatt nem érvényesül teljes körűen az EU politikai és gazdasági súlya. Az öt elnök emellett az eurócsoport szerepének megerősítését is javasolja. Rövid távon ehhez szükség lehet az elnökség és a rendelkezésére álló eszközök megerősítésére. Hosszabb távon (a 2. szakaszban) megfontolandó, hogy állandó elnöke legyen az eurócsoportnak.

Végül, bár az euróövezeti tagállamok továbbra is nemzeti politikai irányultságuk mentén döntenek az adózásról és a költségvetési kiadások felosztásáról, más döntéseket egyre inkább együtt, a demokratikus elszámoltathatóság és a legitimitás biztosítása mellett kell meghozni. Egy jövőbeni euróövezeti kincstár az ilyen közös döntéshozatal fórumaként szolgálhat.

5. A GMU szociális dimenziója

A válság egyik fő tanulsága az volt, hogy az „AAA besorolású gazdasági és monetáris unió” megvalósításához nagyfokú társadalmi kohézióra is szükség van, nem csupán az egyre inkább globalizálódó világban innováció- és versenyképes, sikeres gazdaságokra. Amint azt Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben, a Bizottság elnökévé választásakor mondta: „Feltett szándékom, hogy Európa legalább annyira eltökélt legyen az iránt, hogy kiváló minősítést kapjon társadalmi kérdésekben, mint amennyire elkötelezett a pénzügyi és gazdasági értelemben vett AAA besorolás iránt.” Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a munkaerőpiacoknak és a jóléti rendszereknek minden euróövezeti tagállamban jól működőnek és fenntarthatónak kell lenniük. A jelentésben szereplő, „felfelé irányuló konvergencia” új folyamatának középpontjában a jobb munkaerőpiacnak és szociális teljesítménynek, valamint a társadalmi kohéziónak kell állnia.

A következő lépések: Ez a jelentés a gazdasági és monetáris unió legkésőbb 2025-ig történő kiteljesítéséhez szükséges fő lépéseket tartalmazza. Az uniós intézményeknek 2015. július 1-től be kell indítaniuk az első kezdeményezéseket. Az elsőből a második szakaszba való átmenet előkészítésére a Bizottság (a többi uniós intézmény elnökével konzultálva) 2017 tavaszán fehér könyvet fog előterjeszteni, amelyben értékeli az 1. szakaszban elért haladást, és felvázolja a további szükséges lépéseket. A fehér könyv a gazdasági és monetáris unió 2. szakaszbeli kiteljesítéséhez szükséges, hosszabb távú javaslatok jogi, gazdasági és politikai előfeltételeit vitatja meg, és egy szakértői konzultációs csoport analitikus eredményeire épít majd. Az öt elnök jelentésének jogszabályok és intézmények formájában történő megvalósítását haladéktalanul meg kell kezdeni.

Háttér-információk

A 2014. októberi euróövezeti csúcstalálkozó kiemelte, hogy „a gazdasági és monetáris unió zökkenőmentes működéséhez létfontosságú a gazdaságpolitikák szorosabb koordinációja”. A csúcstalálkozó résztvevői az „erőteljesebb gazdaságpolitikai koordinációt, a konvergenciát és a szolidaritást szolgáló konkrét mechanizmusok kidolgozása céljából” végzett munka folytatására, valamint „az euróövezet jobb gazdasági kormányzását segítő következő intézkedések” kidolgozására szólítottak fel.

A jelentésbe a tagállamokkal és a civil társadalommal folytatott élénk vita eredményeit is beépítették. A jelentés a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséhez továbbra is alapvető fontosságú dokumentumokon alapul: „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című jelentésen (az úgynevezett „négy elnök jelentés”) és a Bizottság 2012-es „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete” című közleményén.

A dokumentum az öt elnök személyes megfontolásait és az általuk megvitatottakat tükrözi. Az euróövezetre összpontosít, mivel a közös valutát használó országoknak sajátos közös kihívásokkal, érdekekkel és felelősségekkel kell szembenézniük. A gazdasági és monetáris unió szorosabbra fűzésének folyamata azonban valamennyi uniós tagállam előtt nyitva áll.

További információk:

Az öt elnök jelentése

Jean-Claude Juncker Donald Tusk, Jeroen Dijsselbloem és Mario Draghi elnökökkel szoros együttműködésben készített, A következő lépések az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására című elemző feljegyzése: http://ec.europa.eu/priorities/docs/analytical_note_hu.pdf

Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára

Az Európai Politikai Stratégiai Központ stratégiai dokumentuma: „The Social Dimension of Economic and Monetary Union” (A gazdasági és monetáris unió társadalmi dimenziója)

Az Európai Politikai Stratégiai Központ stratégiai dokumentuma: „The Euro Plus Pact - How Integration into the EU Framework can Give New Momentum for Structural Reforms in the Euro Area” (Az Euró Plusz Paktum – Hogyan adhat az uniós keretbe való integrálás új lendületet az euróövezeti strukturális reformoknak)

IP/15/5240

Kapcsolattartás a sajtóval

Tájékoztatás a nyilvánosság számára:


Side Bar