Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodások felszámolására kéri a tagállamokat a Bizottság

Brüsszel, 18 június 2015

Az Európai Bizottság ma öt tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást, és egyben felkérte az érintett tagállamokat a közöttük létrejött kétoldalú beruházási megállapodások felmondására. A kétoldalú beruházási megállapodások más államok állampolgárai és vállalkozásai által az adott államban végrehajtott magánberuházások feltételeit határozzák meg. Az Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodások uniós tagállamok között köttettek.

Az ilyen megállapodások közül sokat még az 1990-es években kötöttek, és azok főleg az EU akkori tagállamai és az Unió 2004-es, 2007-es és 2013-as bővítésekor csatlakozó országok között jöttek létre. Céljuk az volt, hogy biztonságot nyújtsanak a későbbi EU-13 országokban beruházni kívánó személyeknek és vállalkozásoknak, akik – esetenként történelmi-politikai okokból – különös óvatossággal közelítettek az ezekben az országokban tervezett beruházásokhoz. A kétoldalú beruházási megállapodások célja tehát a befektetők védelme volt, amit például kisajátítás utáni ellentételezés és a beruházásokkal kapcsolatos vitákra vonatkozó vitarendezési eljárások útján kívántak meg elősegíteni.

Az EU bővítése óta ilyen „extra” biztosítékokra azonban nincs szükség, hiszen az egységes piacon minden tagállamra azonos uniós szabályok vonatkoznak – többek között a határokon átnyúló beruházások terén is (mindenekelőtt a letelepedés szabadsága és a tőke szabad mozgása). Emellett minden uniós befektető számára azonos védelmet nyújtanak az Unió szabályai (pl. az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma). Ezzel szemben a kétoldalú beruházási megállapodások bilaterális alapon ruháznak jogokat egyes tagállamok befektetőire: az Európai Bíróság következetes ítélkezési gyakorlatának megfelelően az állampolgársági alapon történő ilyen megkülönböztetés összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

A Bizottság ennek okán úgy határozott, hogy felszólítja Ausztriát, Hollandiát, Romániát, Szlovákiát és Svédországot arra, hogy az egymással kötött kétoldalú beruházási megállapodásokat szüntessék meg. A tagállamoknak ma elküldött felszólító levelek az érintett országok és a Bizottság között a témával kapcsolatban folytatott korábbi eszmecserék nyomán születtek meg. A kérdés nem új: a Bizottság évek óta következetesen jelzi a tagállamok felé, hogy az Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodások összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Mivel azonban a legtöbb tagállam nem reagált e jelzésekre, a Bizottság most megindította a kötelezettségszegési eljárások első szakaszát az említett öt tagállammal szemben. A Bizottság emellett az Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban részes félként megjelenő további 21 tagállamtól közigazgatási párbeszéd keretében tájékoztatást kért. Érdemes megjegyezni, hogy két tagállam a közelmúltban már megszüntette kétoldalú beruházási megállapodásait – Írország 2012-ben, Olaszország pedig 2013-ban.

Jonathan Hill, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott a kérdés kapcsán: „Az Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodások idejétmúltak, és ahogy az ilyen megállapodásait nemrégiben felmondó Írország és Olaszország példája mutatja, nincs is rájuk szükség a 28 tagállamot felölelő egységes piacon. Együttesen fellépve kell biztosítanunk, hogy a határokon átnyúló befektetésekre vonatkozó szabályozási keret hatékonyan működjön az egységes piacon. Ebben az összefüggésben a Bizottság kész megvitatni egy gyors és hatékony beruházási vitarendezési mechanizmus bevezetésének lehetőségeit.”

Háttér-információk

A kétoldalú beruházási megállapodások két állam közötti beruházások feltételeit határozzák meg. Az uniós tagállamok között jelenleg is mintegy 200 kétoldalú beruházási megállapodás van hatályban. Legtöbbjük a 90-es évekre datálódik, amikor a felek egyike még nem – vagy a felek egyike sem – volt uniós tagállam. Céljuk az volt, hogy a befektetéseket esetlegesen negatívan érintő politikai kockázatokkal szembeni kölcsönös garanciák nyújtásával ösztönözzék a beruházásokat. A 28 országra kiterjedő egységes piac korában ezek a megállapodások már idejétmúltak. A Bizottság által most indított eljárások csak az Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodásokra vonatkoznak, az EU-tagállamok és harmadik országok közötti hasonló megállapodásokra nem.

Az Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodások azáltal, hogy bilaterális alapon ruháznak jogokat egyes uniós befektetőkre, az egységes piac ellen hatnak. Rendelkezéseik átfedik egymást, és ellentmondanak a határokon átnyúló befektetésekre vonatkozó egységes piaci uniós jognak. Ez a helyzet csak az uniós tagállamok közötti ilyen megállapodások esetében áll fenn. Felszólító levelében a Bizottság hangsúlyozza, hogy ezek a megfontolások csak az uniós tagállamok egymás között kötött kétoldalú beruházási megállapodásaira vonatkoznak, de nem érintik azokat a beruházási megállapodásokat, amelyeket egy tagállam vagy az EU harmadik országokkal kötött.

Bár az Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodásokat a bővítést követően nemigen használták, az elmúlt években egyes befektetők láthatóan fokozottabban támaszkodnak rendelkezéseikre. A kétoldalú beruházási megállapodások problémája nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati kérdés. Egy közelmúltbeli, konkrét esetben például az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásra alapuló választottbírósági eljárás kimenetele a Bizottság értékelése szerint összeegyeztethetetlen volt az uniós joggal, mivel a választottbírósági ítélet jogellenes állami támogatást eredményezett[1]. Ez a helyzet jogbizonytalanságot okozhat a több tagállamban tevékenykedő befektetők számára, éspedig éppen egy olyan időszakban, amikor az EU legfőbb prioritása a beruházásbarát környezet kialakítása.

Tekintettel ezért arra, hogy a szóban forgó kétoldalú megállapodások választottbírósági eljárás alapját képezték, és problémákhoz vezettek az uniós joggal való összeegyeztethetőségüket illetően, a Bizottság azon öt tagállamnak, amelytől közigazgatási párbeszéd keretében korábban már tájékoztatást kért[2] (Ausztria, Hollandia, Románia, Szlovákia és Svédország), felszólító levelet küldött, amelyben felhívta a tagállamokat, hogy mondják fel az Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodásaikat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke értelmében a felszólító levél a kötelezettségszegési eljárás első lépcsője. Ezzel egyidejűleg a Bizottság – EU Pilot eljárás keretében – levelet küldött minden olyan – szám szerint 21 – tagállamnak, amely Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodásokat tart fenn[3].

A következő lépések

A tagállamoknak most válaszolniuk kell a Bizottság leveleire: a felszólító levélre 2 hónapon belül, az EU Pilot eljárás keretében küldött levelekre pedig 10 héten belül. Ezt követően a Bizottság október elején az összes tagállam részvételével áttekinti, milyen módon segítheti az Unión belüli kétoldalú beruházási megállapodások összehangolt megszüntetését.

Emellett a Bizottság a tagállamok és az érdekelt felek részvételével vitát kíván kezdeményezni arról, hogyan fejleszthető tovább a beruházásvédelem az egységes piacon.

A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos júniusi határozatcsomagok az alábbi oldalon érhetők el: MEMO/15/5162

Általános információk a kötelezettségszegési eljárásokról: MEMO/12/12

További információk a kötelezettségszegési eljárásokról: http://ec.europa.eu/atwork/applying-eu-law/infringements-proceedings/index_hu.htm


[1]               A Micula-ügyben eljáró választottbíróság úgy rendelkezett, hogy Romániának kártérítést kell fizetnie egy svéd befektető részére – a választottbíróság eközben figyelmen kívül hagyta a Bizottság álláspontját, miszerint ez az ítélet sérti az uniós állami támogatási szabályokat.

[2]             Az EU Pilot célja, hogy az uniós jog alkalmazását vagy a nemzeti jogszabályok uniós jognak való megfelelését érintő ügyekben korai szakaszban, még az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt javítsa a Bizottság szolgálatai és a tagállami hatóságok közötti kommunikációt, és feltárja a probléma megoldásának lehetőségeit (http://ec.europa.eu/eu_law/infringements/application_monitoring_hu.htm).

[3]             Írország és Olaszország kivételével, mely országok már megszüntették EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásaikat, az összes többi tagállam érintett az ügyben.

IP/15/5198

Kapcsolattartás a sajtóval

Tájékoztatás a nyilvánosság számára:


Side Bar