Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Állami támogatás: A Bizottság részletes vizsgálatot indít a Magyarország által bevezetett reklámadó kapcsán

Brüsszel, 12 március 2015

Az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0%-tól 50%-ig terjedő progresszív adókulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak. A Bizottság ezért értékelésének lezárultáig egy külön határozatban (úgynevezett felfüggesztő rendelkezés formájában) megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását. A mélyreható vizsgálat megnyitása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad észrevételeik benyújtására. A vizsgálat megnyitása mindamellett nem határozza meg eleve az eljárás kimenetelét.

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését. Üdvözlöm a magyar kormány azon jelzéseit, amelyek arra mutatnak, hogy módosítani kívánják a reklámadót. Az állami támogatásra irányuló vizsgálatunk részletesen elemezni fogja mind a reklámadó jelenlegi alkalmazását, mind – adott esetben – annak változtatásait; ezáltal biztosítjuk, hogy egyetlen médiatársaságot se érjen tisztességtelen megkülönböztetés.”

A magyar reklámadótörvény értelmében a vállalatok által fizetendő adókulcs azok reklámbevételétől függ, így a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok jelentősen magasabb adókulcs szerint adóznak. A Bizottság a jelenlegi szakaszban úgy véli, hogy az adókulcsok progresszív jellege (0–50%) az uniós állami támogatási szabályoknak ellentmondva szelektív előnyt biztosít egyes médiavállalatoknak. A progresszív adókulcs miatt az alacsony reklámbevétellel rendelkező vállalatok még reklámbevételükhöz viszonyítva is jóval kevesebb reklámadót fizetnének, mint a magasabb reklámbevételt realizáló társaságok. Az árbevételen alapuló progresszív adózás hátrányos a nagyobb piaci szereplők számára, ellentétben a nyereségen alapuló progresszív adózással, amelynek alkalmazása indokolható a nagymértékben jövedelmező vállalatok nagyobb teherviselő képességével. A magyar hatóságok mindeddig nem nyújtottak be megfelelő objektív indokot e koncepció alátámasztására.

A Bizottság továbbá kétségbe vonja, hogy a törvény azon rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását, összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal. Ezek a rendelkezések a jelek szerint nem igazodnak az adó átfogó célkitűzéséhez, és úgy tűnik, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra történő leszűkített alkalmazásuk szelektív előnyt biztosít az érintett vállalkozásoknak.

A Bizottság vizsgálata során nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve hogy megállapítsa a megfelelő adókulcsokat. Mindamellett ellenőriznie kell, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben. Magyarország és az érdekelt harmadik felek most benyújthatják észrevételeiket a Bizottságnak.

A Bizottság a vizsgálat lezárulta után dönt arról, hogy a reklámadó bizonyos vállalatok tekintetében állami támogatást képez-e, és ha igen, az megfelel-e az uniós szabályoknak.

Háttér-információk

Magyarország 2014. június 11-én fogadta el a reklámadóról szóló törvényt, amelyet 2014. július 4-én és november 18-án módosított. Az összes médiavállalkozásra alkalmazandó törvény speciális adót ír elő a magyarországi médiában közzétett reklámokra.

Az egyes vállalatok által fizetendő adó mértéke a reklámtevékenységből származó árbevételen alapul; a rendszer költséglevonásra nem biztosít lehetőséget. Az adó alapját tehát nem a tevékenység útján termelt nyereség jelenti. A kapcsolt vállalkozások esetében az adó alapja aggregált. A törvény progresszív adókulcs alkalmazásáról rendelkezik: a kis vagy közepes reklámbevétellel rendelkező vállalkozások mentesülnek az adó alól vagy 1%-os adókulcs szerint adóznak, míg a nagy reklámbevételt termelő vállalatok 10% és 50% között progresszív módon megállapított adókulcsot alkalmaznak. A 2014-es adóév esetében egy átmeneti rendelkezés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a 2014. évi reklámadóalapot a társasági adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti előző évi elhatárolt veszteség 50%-ával csökkentsék. Ez a lehetőség azonban kizárólag azokra a társaságokra vonatkozik, amelyek 2013-ban nem termeltek nyereséget.

A Bizottság az említett kérdésekkel párhuzamosan azt is vizsgálja, hogy a reklámadó összeegyeztethető-e egyes más uniós jogszabályi szempontokkal, többek között az EUMSZ 49. cikke szerinti letelepedési szabadsággal is: ennek kapcsán értékeli, hogy a rendszer elsősorban nem a más tagállamban székhellyel rendelkező társaságokhoz kapcsolódó magyar vállalkozásokat érinti-e. A Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és bekérte a pontos tényállás megállapításához szükséges információkat.

A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság SA.39235 ügyszám alatt teszi majd közzé az állami támogatásoknak a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és a Hivatalos Lapban az állami támogatásokkal kapcsolatban közzétett legfrissebb határozatok jegyzéke megtalálható a State Aid Weekly e-News internetes hírlevélben.

IP/15/4598

Kapcsolattartás a sajtóval

Tájékoztatás a nyilvánosság számára:


Side Bar