Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Energiaunió: biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia valamennyi európai számára

Brüsszel, 25 február 2015



Az otthonok és épületek fűtéséhez és hűtéséhez, az áruszállításhoz és a gazdaság működéséhez energiára van szükség. Az elavult infrastruktúra, a rosszul integrált piacok, a szakpolitikák összehangoltságának hiánya miatt az európai fogyasztók, háztartások és vállalkozások nem élvezhetik a széles választék vagy az alacsony energiaárak előnyeit. Ideje létrehozni az egységes energiapiacot Európában. Az Európai Bizottság ma meghatározta azt a stratégiát, amellyel Juncker elnök iránymutatásainak kiemelt prioritását, a rugalmas energiaunió és a jövőbe mutató éghajlat-politika megvalósítását kívánja elérni.

Az energiaunió elsősorban az alábbiakat jelenti:

  • Szolidaritási klauzula: kisebb az egyetlen szállítótól való függőség és teljes mértékű a szomszédos országok közötti szolidaritás, különösen olyan helyzetekben, amikor az ellátásban zavarok lépnek fel. Átláthatóbbak az uniós tagállamok Unión kívüli országoktól energia vagy gáz vásárlására kötött megállapodásai.
  • Az energia szabad mozgása „ötödik szabadságjogként” valósul meg: az energia szabadon áramlik a határokon keresztül, és maradéktalanul érvényesülnek a hatályos szabályok az olyan területeken, mint a szétválasztás és a szabályozók függetlensége, szükség esetén jogi eljárás indításának lehetőségével. A villamosenergia-piacot ehhez újra kell tervezni a nagyobb fokú összekapcsolás, a megújuló energia részesedésének növelése és a jobb reakcióképesség érdekében. A belső piacon az állami beavatkozások rendszerét teljesen át kell alakítani, és a környezeti szempontból káros támogatásokat fokozatosan meg kell szüntetni.
  • Az energiahatékonyság elsődleges fontossága: alapjaiban újra kell gondolni az energiahatékonyság kérdését és önálló energiaforrásként kell rá tekinteni, amely a termelési kapacitással azonos feltételek mellett versenyezhet.
  • A karbonszegény társadalomra való végleges átállás: a helyi energiatermelésből – beleértve a megújuló energiaforrásokból – származó energiát a hálózatnak könnyen és hatékonyan kell felvennie. Az EU technológiai vezető szerepét a megújuló energiaforrásokon alapuló új generációs technológiák fejlesztése révén meg kell erősíteni, az elektromos mobilitás terén pedig vezetői szerepet kell vállalni úgy, hogy eközben az európai vállalatok kivitele bővüljön és képesek legyenek helyt állni a globális versenyben.

Az energiauniónak az állampolgárok számára alapvető jelentőséggel kell bírnia. Olyan árakra van szükség, amelyek megfizethetőek és versenyképesek. Az energiaellátásnak biztonságosnak és fenntarthatónak kell lennie, nagyobb versenyre és a fogyasztók rendelkezésére álló szélesebb választékra van szükség.

A fentiek– egyéb kötelezettségvállalások mellet – az Unió ambiciózus éghajlatváltozási célkitűzéseinek megvalósítására irányuló cselekvési tervhez illeszkednek.

Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak az otthonaik fűtéséhez szükséges energia miatt aggódnak. Európának most közösen, hosszú távon gondolkodva kell fellépnie. Azt szeretném, hogy az energia, amelyre az európai gazdaság épül stabil és rugalmas, megbízható, biztonságos, fenntartható és egyre inkább megújuló legyen.”

Maroš Šefčovič, az energiaunióért felelős alelnök elmondta: „Ma a legnagyratörőbb európai energiaprojektet indítjuk útjára az Európai Szén- és Acélközösség óta. A projekt a 28 európai energiapiacot integrálja egy nagy közös energiaunióba, csökkentve Európa energiafüggőségét és növelve a kiszámíthatóságot, amelyre a befektetőknek nagy szükségük van a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. Ma elindítjuk a karbonszegény és környezetbarát gazdaságra történő átállás programját. A polgárokat előtérbe helyező, számukra olcsóbb, biztonságosabb és fenntartható energiát biztosító energiauniót valósítunk meg. Valamennyi biztostársammal együtt, akikkel szorosan együttműködtünk a projektcsoport munkájában, és a teljes Bizottság támogatását magunk mellett tudva, eltökélt szándékunk, hogy ezt a tervet megvalósítsuk.

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos a következőket mondta: "Munkára fel. Ma megteremtettük az összekapcsolt, integrált és biztonságos energiaellátás európai piacának feltételeit. Most valósítsuk meg ezt a piacot. A valódi energiabiztonság és éghajlatvédelem felé vezető út itthonról indul. Ezért is fogok a közös energiapiac kiépítésére, több energia megtakarítására, a megújuló energiaforrások bővítésére és az energiaellátásunk diverzifikálására összpontosítani. Több évtizedes késedelem után nem szalaszthatjuk el az energiaaunió kiépítésének egy újabb lehetőségét. A Juncker Bizottság komoly problémákat old meg.”


A legfontosabb adatok

  • Az EU a világ első számú energiaimportőre: energiaszükségletének 53 %-át importból szerzi be, körülbelül évi 400 milliárd eurós költségen.
  • 12 uniós tagállam[1] nem teljesíti a minimális összekapcsolási szintre vonatkozó célkitűzést – azaz nem rendelkezik a kiépített villamosenergia-termelése 10%-ának megfelelő „határon átnyúló” kapacitással. Az EU 137 villamosenergia-hálózati projektet vett számba, ebből 35 a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozik: ezek a projektek együttesen 12-ről 2-re csökkenthetik a nem teljesítő tagállamok számát.
  • Egy megfelelően összekapcsolt európai energiahálózat a fogyasztók számára akár évi 40 milliárd euró megtakarítást eredményezhet.
  • 6 uniós tagállam[2] teljes import gázellátása függ egyetlen külső szállítótól.
  • A lakásállományunk 75 %-a rossz energiahatékonyságú; a közlekedés 94 %-ban olajtermékekre támaszkodik, amelyek 90 %-a importból származik.
  • Az uniós energiaágazatnak csak 2020-ig több mint 1000 milliárd euró beruházásra van szüksége.
  • Európában a nagykereskedelmi villamosenergia-árak 30 %-kal, a nagykereskedelmi gázárak pedig 100 %-kal magasabbak, mint az Egyesült Államokban.
  • Az európai megújulóenergia-szektorban működő vállalatok együttes évi árbevétele 129 milliárd euró, és több mint egymillió embert foglalkoztatnak. Európa globális vezető szerepének megtartása a megújuló energiaforrásokba történő beruházások terén kihívást jelent.
  • Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása az 1990 és 2011 közötti időszakban 18 %-kal csökkent.
  • 2030-ra az Unió azt szeretné elérni, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása legalább 40 %-kal csökkenjen, a megújuló energia részaránya legalább 27 %-kal növekedjen, az energiahatékonyság pedig 27 %-kal javuljon.

 

 Mit fogadtak ma el?

 

  • A rugalmas energiaunió és a jövőbe mutató éghajlat-politika keretstratégiáját. A keretstratégia – öt egymással összefüggő szakpoltikai dimenzióban– meghatározza az energiaunió célkitűzéseit és azon lépések részleteit, amelyeket a Juncker-bizottságnak e célkitűzések elérése érdekében meg kell tennie. Ilyenek például a villamosenergia-piac újratervezésére és teljes átalakítására irányuló új jogszabályok kidolgozása, a gázbeszerzésre vonatkozó megállapodások nagyobb átláthatósága, az integrált piac felé fontos lépést jelentő regionális együttműködés fokozott fejlesztése, a szigorúbb szabályozási keretek és új jogszabályok kialakítása a villamosenergia- és gázellátás biztosítására, az energiahatékonyság megemelt összegű uniós finanszírozása, illetve egy új megújulóenergia-csomag, középpontjában az európai kutatási és innovációs energiastratégiával, éves jelentésekkel az energiaunió helyzetéről.
  • Egy összekapcsolásról szóló közleményt, amely a 2020-ig elérendő összekapcsolási szintre vonatkozó cél eléréséhez szükséges intézkedéseket határozza meg. A tagállamoknak képesnek kell lenniük villamosenergia-készleteik legalább 10 %-át egymás ellátásra fordítani, illetve szükségletük legalább 10 %-át egymástól beszerezni. A közleményből kiderül, jelenleg mely tagállamok teljesítik a célkitűzést, és mely projektek révén érhető el 2020-ra a teljes felzárkózás.
  • Egy közleményt, tekintettel a decemberben Párizsban aláírandó éghajlat-változási megállapodásra. Az elképzelés az, hogy átlátható, dinamikus és jogilag kötelező érvényű globális megállapodás szülessen, amely méltányos és ambiciózus kötelezettségvállalásokat határoz meg valamennyi fél számára. A közlemény a 2014 októberi európai csúcson meghozott döntéseket is ismerteti az EU által javasolt kibocsátáscsökkentési célkitűzésként (úgynevezett tervezett nemzeti hozzájárulás) az új megállapodáshoz.

 

További információk az energiaunióról:

Honlap

Tájékoztató: Energiaunió

Tájékoztató: Az energiapiacok összekapcsolása az energiaellátás biztonsága, a piaci integráció és a megújuló energiaforrások nagy mértékű fellendítése érdekében

Tájékoztató: Kérdések és válaszok az Európai Bizottság közleményével kapcsolatban: A párizsi jegyzőkönyv – A globális éghajlatváltozás kezelésének terve a 2020 utáni időszakra

Twitter


[1] Ciprus, Észtország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Egyesült Királyság

[2] Bulgária, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Szlovákia

IP/15/4497

Kapcsolattartás a sajtóval

Tájékoztatás a nyilvánosság számára:


Side Bar