Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Jó úton halad a 315 milliárd eurós beruházási terv végrehajtása: a Bizottság előterjeszti az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló jogi aktust

Strasbourg, 13 január 2015

Csupán 50 nappal a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzésére irányuló ambiciózus európai beruházási tervének bejelentését követően az Európai Bizottság ma elfogadta az Európai Beruházási Bankkal (EBB) szoros partnerségben létrehozandó Európai Stratégiai Beruházási Alapról (European Fund for Strategic Investments – EFSI)szóló jogalkotási javaslatot. Az Alap Juncker elnök – Unió-szerte legalább 315 milliárd EUR magán- és állami beruházást mozgósító – beruházási offenzívájának középpontjában áll. Célja mindenekelőtt a stratégiai – például a széles sávú hálózatokba és az energiahálózatokba irányuló – beruházások, valamint a 3 000 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató kisebb társaságok támogatása. A javaslat létrehozza továbbá az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot, amely az egész Unióban segítséget nyújt a projektek azonosításához, előkészítéséhez és kidolgozásához. Végül, a javaslat egy európai beruházási projektportfóliót állít fel, amelynek segítségével a befektetők több információhoz jutnak majd a meglévő és jövőbeli projektekről.  

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a következőképpen nyilatkozott: „A Bizottság eltökélten dolgozik. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló mai javaslattal partnerünkkel, az EBB-vel együtt beváltjuk az Európai Parlament novemberi plenáris ülésén tett ígéretünket. Fontos lépést teszünk annak érdekében, hogy az európaiak számára újra munkahelyeket teremtsünk és lendületbe hozzuk az uniós gazdaságot. Ezért most azt várom a társjogalkotó politikai vezetéstől, az Európai Parlamenttől és a Tanácstól, hogy haladéktalanul fogadják el a javaslatot, és ezáltal az Alap júniusra működőképessé váljon és megkezdődhessenek az új beruházások. Ez a legkevesebb, amit Európa polgárai elvárnak tőlünk, és nincs vesztegetni való időnk.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket mondta: „Ma létrehozzuk az európai beruházási terv lényegi elemét: az Európai Stratégiai Beruházási Alap a nagyobb kockázati profilú projekteket támogatja, miáltal a beruházások olyan országokban és ágazatokban kezdődhetnek meg, ahol a legnagyobb szükség van a munkahelyteremtésre és a növekedésre. Következő lépésként meg kell sokszoroznunk az európai beruházási terv hatását és olyan sikerspirált kell teremtenünk, amelyben a beruházások növelése több és jobb munkahely teremtésével és stabil növekedéssel jár. Célunk elérése érdekében jelenleg az Európai Unió tagállamait látogatom, és az eddig kapott pozitív visszajelzéseket nagyon biztatónak találom.”

 

A bizottsági javaslat számos elemet tartalmaz.

1. Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI)

Az EFSI a következő három évben a reálgazdaságba juttatandó legalább 315 milliárd euró további beruházás legfőbb csatornája. A cél a magasabb kockázati profilú projektek finanszírozása, és ezáltal a közkiadások hatásának maximalizálása és magánforrások bevonása. Az Alap létrehozására az Európai Beruházási Bankon (EBB) belül kerül sor, amellyel a Bizottság stratégiai partnerséget alkot majd.

A tagállamok részvétele

A tagállamok hozzájárulhatnak az EFSI-hez. A részvétel harmadik felek, például nemzeti fejlesztési bankok vagy a tagállamok tulajdonában álló, illetőleg általuk irányított állami ügynökségek, magánszektorbeli jogalanyok és az Unión kívüli szervezetek számára is nyitott a meglévő hozzájárulók egyetértésétől függően.

Figyelembevétel a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében

A Bizottság már novemberben bejelentette, hogy az EFSI-hez hozzájáruló tagállamok számára kedvező bánásmódot biztosít a Stabilitási és Növekedési Paktummal összefüggésben. A Paktum hatályos szabályainak figyelembevételével alkalmazott rugalmasságról szóló, a Bizottság által ma közzétett külön közlemény további iránymutatást ad a témában.

Egyértelművé teszi, hogy a tagállamok által az EFSI-hez tett hozzájárulásokat nem veszik figyelembe a költségvetési kiigazítások értékelése során. Ez minden tagállam esetében így lesz, függetlenül attól, hogy a Paktum prevenciós vagy korrekciós ágához tartoznak-e.

Az úgynevezett beruházási záradék hatálya alá tartozó országok esetében a projektek vagy beruházási platformok EFSI általi társfinanszírozása is kedvező elbírálásban részesül a Paktum keretében.

Az EFSI irányítása

Az Alappal összefüggésben az általános irányról, a beruházási iránymutatásokról, a kockázati profilról, a stratégiai politikáról és az eszközök elosztásáról irányítóbizottság dönt majd a Bizottság politikai iránymutatásával összhangban. Addig, amíg az EFSI-hez csak az EBB és a Bizottság járul hozzá, a tagok, valamint a szavazatok száma a befizetések nagysága alapján kerül megállapításra és valamennyi határozat meghozatala konszenzussal történik. Amennyiben mások is hozzájárulnak az EFSI-hez, a tagok és a szavazatok száma továbbra is arányos marad a hozzájárulásokkal és a döntéseket – amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni – egyszerű többséggel hozzák. Amennyiben azonban a Bizottság vagy az EBB a határozat ellen szavaz, azt nem lehet elfogadni.

Létrejön egy beruházási bizottság, amely az irányítóbizottság felé elszámoltatható.A beruházási bizottság megvizsgálja a konkrét projekteket és – bármilyen földrajzi vagy ágazati kvóta megállapítása nélkül – eldönti, hogy melyik részesül EFSI-támogatásban. A bizottság hat független piaci szakértőből és az Alap napi irányításáért felelős ügyvezető igazgatóból áll. Az ügyvezető igazgatót és helyettesét az irányítóbizottság nevezi ki a Bizottság és az EBB együttes javaslata alapján.

2. Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP)

A meglévő szakértelemre építve az EBTP egyedüli tanácsadóként segíti a projektek azonosítását, előkészítését, kidolgozását, és finanszírozza azokat az egész Unióra kiterjedően. Tanácsot ad az innovatív pénzügyi eszközök felhasználásával, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségekkel kapcsolatban is.

3. Átlátható európai projektportfólió

A befektetők egy átlátható európai projektportfólió révén kapnak tájékoztatást a rendelkezésre álló, meglévő és lehetséges jövőbeli projektekről. A beruházások legfőbb akadályát jelenleg az információhiány jelenti. A portfóliót rendszeresen frissítik, hogy a befektetők megbízható és aktuális információkkal rendelkezhessenek befektetési döntéseik meghozatalához. A Bizottság és az EBB közös beruházási munkacsoportja már mintegy 2 000 lehetséges projektet azonosított, amelyek értéke 1 300 milliárd euró.

4. Az EU garanciaalapja és az uniós költségvetésre gyakorolt hatások

A javaslat uniós garanciaalapot hoz létre, amely likviditási tartalékot biztosít az Unió költségvetése számára az EFSI által támogatott projektek végrehajtása során felmerült veszteségek fedezéséhez. Az Alap nagysága az uniós költségvetésből származó befizetések eredményeként 2020-ra eléri a 8 milliárd eurót. Ez a 2015. évi uniós költségvetés módosítását teszi szükségessé, amelynek keretében létrehozzák a szükséges új költségvetési sorokat, amelyekre 1,36 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot, valamint 10 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot utalnak át. A 2015. évi uniós költségvetésre gyakorolt általános hatás semleges. A 10 millió EUR összegű kifizetés hozzájárul az Európai Beruházási Tanácsadó Platform igazgatási kiadásainak fedezéséhez.

A következő lépések

A mai bizottsági javaslatot az uniós jogalkotóknak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendes jogalkotási eljárás (együttdöntés) keretében kell elfogadniuk. Az Európai Tanács decemberi ülésén az állam- és kormányfők sürgették az uniós jogalkotókat, hogy a javaslatról júniusig állapodjanak meg annak érdekében, hogy az új beruházásokat már 2015 közepén aktiválni lehessen. A beruházási terv további elemét képezi a Bizottság által a beruházások további szabályozási akadályainak megszüntetése és az egységes piac megerősítése érdekében végzett munka. Az intézkedések első csomagját a Bizottság 2015. évi munkaprogramja állapítja meg.

Háttér-információk

A gazdasági és pénzügyi válság következtében a beruházások szintje az Unióban a 2007. évi csúcsot követően mintegy 15%-kal esett vissza. Pénzügyi likviditás rendelkezésre áll, a gazdasági kilátások körüli bizonytalanság és az Unió egyes részeire jellemző magas állam- és magánadósság azonban hátráltatja a beruházásokat. Ezért jelenthet segítséget az európai beruházási terv, amely összekapcsolja a projekteket és a meglévő likviditást, és oda irányítja a tőkét, ahol arra szükség van.

Juncker elnök elsődleges kiemelt területté tette az európai beruházási tervet, és három héttel hivatalba lépése után, november 26-án előterjesztette azt. Néhány héttel később, december 18-án az Európai Tanács jóváhagyta a tervet.

További információk:

Q&A

Honlap

LinkedIn

Twitter

IP/15/3222

Kapcsolattartás a sajtóval

Tájékoztatás a nyilvánosság számára:


Side Bar