Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. szeptember 9.

A Bizottság szerint az OECD-jelentés igazolja, hogy az uniós növekedés és foglalkoztatottság szempontjából nagy jelentőséggel bírnak az oktatásra irányuló beruházások

A Bizottság üdvözli a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ma nyilvánosságra hozott Oktatási körkép, 2014 (Education at a Glance 2014) című éves jelentését, amely a nemzeti oktatási rendszerek helyzetéről és az előttük álló kihívásokról szól. A jelentés kiemeli az oktatásba irányuló beruházások jelentőségét az EU jövőbeni növekedése és az uniós foglalkoztatottság szempontjából, valamint a tekintetben, hogy az európai társadalmak befogadóbbá váljanak.

A jelentés 34 OECD-tagország tekintetében közöl adatokat. Ezek közül 21 uniós tagállam: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Svédország és Szlovákia. Lettország, bár nem OECD-tagország, szintén szerepel a jelentésben mint OECD-partnerország.

„A jelentés fontos tudásbázisként és információforrásként szolgál a szakpolitikai döntéshozók számára, segít abban is, hogy jobban megismerjük az előttünk álló kihívásokat. Rámutat továbbá azonban arra is, hogy még mindig nagyok a különbségek az egyes uniós tagállamok között, ami a frissdiplomások és az idősebb generáció készségszintjét illeti. A jelentés koherens a Bizottság oktatási-képzési szakpolitikájával, mely szerint az oktatás minőségének növelése és a készségek fejlesztése okos beruházási stratégiák, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem hatékony eszközei,” – mondta Andrula Vasziliu, a Bizottság oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős tagja.

„Tudnunk kell garantálni, hogy a fiatalok rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyekre szükségük lesz a munkaerő-piacon, továbbá a felnőttek számára tudnunk kell biztosítani azt, hogy folyamatosan tovább képezhessék magukat.”

Az Oktatási körkép, 2014 című jelentést a mai napon ismerteti Brüsszelben Andreas Schleicher, az OECD Oktatásügyi és Készségfejlesztési Igazgatóságának igazgatója. A dokumentum megállapításainak európai uniós vonatkozásait Xavier Prats Monné, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának főigazgatója mutatja be. A tájékoztatóra a Bizottság Berlaymont épületének Jean Rey termében kerül sor 11 órakor.

Az Oktatási körkép, 2014 fő eredményei az EU tekintetében:

  • A tanulási lehetőségek tovább bővülnek Európában: Az előző évtizedben a legtöbb uniós tagállamban folyamatosan emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőtt népesség aránya (29%-ra), azonban az EU még mindig elmarad az OECD-átlagtól (33%). A középfokú végzettséggel rendelkező diákok aránya állandó maradt, míg a középiskolát nem végzettek aránya csökkent. A jelentés igazolja a Bizottság értékelését, mely szerint, ha a jelenlegi trend folytatódik, elérhető közelségbe kerülnek az Európa 2020 e területen kitűzött céljai: a fiatalok legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel; 10%-nál kevesebb legyen a középiskolát be nem fejezettek aránya.

  • A magas fokú iskolai végzettség és magas szintű képzettség az egyénnek és a társadalomnak is hasznára válnak: Egy magasabb szintű végzettséggel és – az OECD felnőttek készségeit mérő felmérésében végzett mérések szerinti – legmagasabb szintű írás-olvasási jártassággal rendelkező munkavállaló 45%-al többet keres, mint egy hasonló végzettséggel, de a legalacsonyabb szintű írás-olvasási jártassággal rendelkező munkavállaló. Általánosságban minden OECD-országra igaz, hogy a magasabb szintű végzettséggel rendelkezők körében nagyobb a valószínűsége annak, hogy van munkahelyük, továbbá az is, hogy minél magasabb a végzettségi szint, annál magasabb az átlagbér. A társadalom maga is profitál, mivel csökkennek a jóléti közkiadások és nőnek az adókból származó bevételek: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a beruházott összeg két-háromszorosa lesz az állam nettó átlaghozama.

  • A hasonló iskolai végzettség nem mindig jelent hasonló készség- vagy jártasságszintet: Az EU tagállamaiban jelentős különbségek mutatkoznak a hasonló végzettséggel rendelkezők készségszintjében: a Hollandiában és Finnországban középiskolát frissen végzettek hasonló vagy jobb eredményt értek el az írás-olvasási jártasságot mérő teszten, mint az Írországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban felsőfokú végzettséggel rendelkezők.

  • Az oktatásból a munka világába való átlépéskor fontosak a megfelelő készségek és jártásságok: Egy Európai Bizottság által közzétett új tanulmány rámutatott, hogy a szakmai tudás rendkívül fontos, de az interperszonális készségek, mint a kommunikáció és a csapatmunka egyre fontosabbá válnak, és hogy a tanulmányok közben szerzett munkatapasztalat előnyt jelent a magasabb szintű végzettséggel rendelkezők foglalkoztathatóságának tekintetében.

  • Idősödő tanári gárda: Általánosságban elmondható, hogy az EU tagállamaiban a középiskolai tanárok 37%-a legalább 50 éves. Az idősödő tanárok aránya legalább 45%-os Ausztriában, Észtországban, Németországban és Hollandiában, és 60%-os Olaszországban. Ez kiemeli annak a jelentőségét, hogy a tanári pálya vonzerejét meg kell tartani, illetve növelni kell. A Bizottság nemrégiben közzétett egy részletes tanulmányt, mely ajánlásokat tartalmaz a tanárképzés és a tanárok továbbképzésének, továbbá a pályakezdők támogatásának javítására.

  • Nő a magánforrás aránya a felsőfokú képzésben: 2000-ben 14%-os volt a magánforrás aránya a felsőoktatásban, 2012-re ez az arány 21%-ra növekedett, amely egyes országokban a tandíj növelésének, máshol a tandíj bevezetésének köszönhető. A magánkiadások aránya még mindig jelentősen a 31%-os OECD-átlag alatt marad, és nagy különbségek vannak az egyes uniós tagállamok között, míg Dániában és Finnországban 6%-os, addig az Egyesült Királyságban 65%-os. Egy Európai Bizottság által közzétett új tanulmány szerint a hallgatói támogatórendszerek (ösztöndíjak és/vagy hitelek) döntő befolyással vannak a beiratkozott hallgatók számára azáltal, hogy ellensúlyozzák a tandíjakat.

Háttér-információk

Az Oktatási körkép az OECD, az Eurostat és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által gyűjtött adatokra támaszkodik. A 2014-es kiadvány a legújabb OECD felmérések eredményeit is figyelembe veszi: A felnőttek készségeit mérő felmérés, a 15 évesek készségeit mérő nemzetközi tanulói teljesítménymérés (PISA), valamint a tanárokat és iskolavezetőket mérő nemzetközi felmérés (TALIS).

A Bizottság üdvözli a dokumentum megjelenését, melynek hátterében az OECD Oktatásügyi és Készségfejlesztési Igazgatósága és az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósága között az oktatási rendszerek elemzése terén kötött együttműködési megállapodás közelmúltbeli elmélyítése áll.

További információk (angolul)

Andreas Schleicher és Xavier Prats Monné tájékoztatóját közvetítjük az interneten. Előadásaik ezen az oldalon érhetők el.

Az Oktatási körkép, 2014 teljes szövege ide kattintva érhető el.

Európai Bizottság: Oktatás és képzés a növekedés és a foglalkoztatás szolgálatában

Kapcsolattartás:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58)

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e-mailben

1. melléklet Foglalkoztatási arány, iskolai végzettség szerint (2012)

2. melléklet Havi átlagkereset, írás-olvasási jártasság szintje szerint (2012)


Side Bar