Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. július 23.

Enenergiahatékonyság, foglalkoztatás, kkv-k – a 2014–2020 közötti uniós kohéziós politika központi elemei egy friss bizottsági jelentés alapján

Az Európai Bizottság ma megjelent, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentéséből kiderül, hogy az EU kohéziós politikája hozzájárul az Európa 2020 stratégia növekedési céljainak teljesítéséhez, mivel Európa-szerte munkahelyeket teremt és csökkenti az egyenlőtlenségeket. A jelentés a 2014–2020 közötti időszakra előretekintve felvázolja, hogy a beruházások hogyan összpontosítanak majd az olyan kulcsterületekre mint az energiahatékonyság, a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és a kkv-k, annak érdekében, hogy a beruházások minél nagyobb része a polgárok javát szolgálja.

A jelentés elemzi az Unió kohéziójának állapotát és rávilágít a kihívásokra, amelyekkel a nemzeti, regionális és helyi hatóságok a pénzügyi és gazdasági válság hatásának felszámolása során szembesülnek. Megállapítja, hogy a kohéziós politika tompította a közberuházások erőteljes csökkenését azáltal, hogy számos tagállamban biztosította az olyannyira szükséges beruházási forrásokat, továbbá megteremtette az alapvető pénzügyi stabilitást, amely vonzerőt jelent a magánberuházások számára

A 2007–2013 közötti időszak uniós kohéziós politikája keretében megvalósult beruházások jelentős eredményeket hoztak. Az eddigi számok alapján (2012 végéig) nagyjából 600 000 új munkahely létesült, 80 000 új vállalkozás kapott támogatást, 5 millió polgár jutott széles sávú hozzáféréshez és 3,3 millió ember ivóvízellátása javult. Ezen túlmenően 5,7 millió munkakereső talált munkahelyet és további 8,6 millióan kaptak támogatást képesítés megszerzéséhez.

A jelenlegi, 2014–2020 közötti időszakra szóló pénzügyi keretben a beruházások terén még jobb eredmények várhatók, mivel sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olyan kulcsfontosságú területekre, mint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, a kkv-k versenyképessége, az innováció, valamint a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás. Az Unió kohéziós beruházásai keretében több mint 38 milliárd EUR áll rendelkezésre a környezetbarátabb gazdaság kialakításának támogatására az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra irányuló beruházások révén (összehasonlításképpen: a 2007‑2013 közötti időszakban 16,6 milliárd EUR-t fordítottak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra). A kiadási tervek és a tagállamok partnerségi megállapodásai szerint akár 33 milliárd EUR (ez közel 10 milliárd EUR-val több az eddigieknél) segítheti az európai kkv-kat abban, hogy versenyképesebbé váljanak. Több mint 80 milliárd EUR-t fektetnek majd be a humántőkébe az Európai Szociális Alapon és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésen keresztül.

Johannes Hahn, regionális politikáért felelős uniós biztos a jelentés kapcsán megjegyezte: A ma kiadott jelentésből világosan látszik, hogy a kohéziós politika modern és rugalmas eszközzé vált, amellyel kezelni lehet az európaiak előtt álló különböző kihívásokat. Ez Európa fontos beruházási területe, amely válaszképes eszközt jelent válság idején, ugyanakkor stratégiai jelentőséggel bír a növekedés és az igencsak szükséges új munkahelyek létrehozása terén. Mivel számos tagállam jó úton halad infrastrukturális hiányosságainak felszámolása felé, a közutakra és hidakra nyújtott óriási támogatások kora lassan lejár. Az innovációra és zöld növekedésre összpontosító beruházások tartós munkahelyeket teremtenek és fokozzák régióink versenyképességét. A válság azonban számos régióban és városban nyomot hagyott: még mindig vannak egyenlőtlenségek, és sok a tennivaló. A rendelkezésre álló forrásokat ezért bölcsen kell elkölteni a legjobb eredmények biztosítása érdekében, különösen azokban a régiókban és városokban, ahol a legégetőbb szükség van rájuk.

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos így fogalmazott: „A hatodik kohéziós jelentés alapos betekintést nyújt az EU kohéziós politikája, azaz a gazdasági növekedést és társadalmi fejlődést célzó beruházások alapvető forrása által a 28 tagállam számára létrehozott hozzáadott értékbe. Az Európai Szociális Alap a kohéziós politika közel negyedét jelenti, és ez az EU kulcseszköze a polgárok készségeinek és esélyeinek javítására irányuló beruházásokhoz. Az ESZA támogatja a foglalkoztatásra, a társadalmi befogadásra és oktatásra, de a jó kormányzásra és a közigazgatás reformjára irányuló befektetéseket is. A kohéziós jelentés fontos időszakban lát napvilágot, mert épp most fogadjuk el az egyes tagállamokkal megkötendő, a 2014–2020 közötti programozási időszakra szóló partnerségi megállapodásokat, továbbá most zajlanak az operatív programokról szóló tárgyalások is. A jelentés képet ad arról, hogy hol tartunk, és mit kell még tennünk annak érdekében, hogy a 2014–2020-as költségvetésből konkrét projekteket tudjunk támogatni.

A jó kormányzás szükségességét a jelentés is hangsúlyozza, kijelentve, hogy e nélkül nem érhető el magas növekedési ráta és regionális gazdasági konvergencia. Miközben a kormányzás Európa-szerte javult, bizonyos tagállamokban az igazgatási kapacitás kiépítése érdekében további beruházásokra van szükség például a munkavállalók képzése és támogatása terén. Csak így biztosítható, hogy az uniós adófizetők pénze a lehető legmegalapozottabban és leghatékonyabban kerül felhasználásra.

Noha a városokat az innováció és a növekedés motorjaiként azonosítják, a foglalkoztatás terén mégis több veszteséget szenvedtek el a válság alatt, mint más régiók. Számos tagállamban nagyobb az elszegényedés és a társadalmi kirekesztés kockázata a városlakók körében. Ez is indokolja, hogy a kohéziós politika új szabályai szerint az Európai Szociális Alap legalább 20%-át a társadalmi befogadás erősítésére és a szegénység elleni küzdelemre kell fordítani.

A Bizottság elindítja a kohéziós politika új nyílt adatplatformját, hogy támogassa a fokozott eredményorientáltságot, növelje az átláthatóságot és előmozdítsa a kohéziós politika pénzeszközeivel elért teljesítményről folyó vitát. Az érdeklődők itt megtalálhatják a jelentés adatait számos interaktív térkép és grafikon mellett, és elküldhetik észrevételeiket.

Háttér-információk

A 2010-ben közzétett kohéziós jelentés hangsúlyozta, hogy a beruházásoknak jobban összhangban kell állniuk az Európa 2020 stratégiával, valamint szigorúbb előfeltételekre és nyomon követhetőbb eredményekre van szükség. A reformot követően nagymértékben stratégiai megközelítést alkalmazó politika ezekre az ajánlásokra épült. A finanszírozás új szabályai és előfeltételei biztosítják, hogy megfelelő szabályozási és makrogazdasági keret álljon fenn, és így a politika még jobban kifejtheti hatását.

A mai jelentésből kiderül, hogy bár a közelmúltban kialakult gazdasági válság miatt növekedtek a regionális növekedési egyenlőtlenségek, a nemzeti számadatok és előrejelzések mégis a trend megfordulását jelzik, a kohéziós politika célzottabb beruházásainak köszönhetően.

További információk

Hatodik kohéziós fórum: 2014. szeptember 8–9.

Az EU kohéziós politikája – hatodik kohéziós jelentés

Kapcsolattartás:

Shirin Wheeler +32 2 296 65 65, Mobil: +32 460 766565

Annemarie Huber +32 2 299 33 10, Mobil: +32 460 793310


Side Bar