Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A szavazati jog megvonása: A Bizottság fellép a külföldön élő uniós polgárok szavazati joga védelmében

Commission Européenne - IP/14/77   29/01/2014

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. január 29.

A szavazati jog megvonása: A Bizottság fellép a külföldön élő uniós polgárok szavazati joga védelmében

Az Európai Bizottság ma iránymutatást adott ki azon uniós tagállamok számára, ahol olyan szabályok alkalmazandók, amelyek miatt a polgárok elveszítik a nemzeti választásokon gyakorolható szavazati jogukat csupán azért, mert gyakorolták az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogukat. Öt tagállam (Dánia, Írország, Ciprus, Málta és az Egyesült Királyság) alkalmaz olyan rendszert, amelynek ilyen hatása van. Ugyan a jelenlegi uniós szerződések szerint a tagállamok hatáskörébe tartozik meghatározni, kiket illet a nemzeti választásokon való szavazáshoz való jog, a szavazati jog ilyen megvonása azonban rossz hatással van a szabad mozgáshoz való uniós jog gyakorlására. A szavazati jog megvonása az uniós polgárság alapeszméjével sem egyeztethető össze, hiszen annak célja az, hogy további jogokat biztosítson a polgárok számára a jogok megvonása helyett.

A szavazati jog az állampolgársághoz köthető alapvető politikai jog, a demokrácia egyik pillére. A szavazati jognak egy másik uniós tagállamba való költözés miatti megvonása tulajdonképpen azt jelenti, hogy az állampolgárt megbüntetik azért, mert gyakorolta a szabad mozgáshoz való jogát. Az ilyen gyakorlat miatt fennáll a kockázat, hogy ezek az emberek másodrangú polgárrá válnak”, mondta Viviane Reding uniós jogérvényesülési biztos. „Leveleikben, petícióikban és a civil párbeszédek során a polgárok egyértelműen jelezték, e kérdés mennyire fontos a számukra. Ezért tehát az uniós polgárságról szóló 2013. évi jelentésben a Bizottság ígéretet tett az ügy megoldására. Ma a munka ránk eső részét végeztük el. Felszólítjuk a tagállamokat arra, hogy legyenek rugalmasabbak és arányos iránymutatással szolgálunk ezen öt ország számára, hogy állampolgáraik ismét visszakerülhessenek hazájuk választói névjegyzékébe. Remélem, hogy a tagállamok készen állnak e nagyon konkrét aggodalmak eloszlatására, mivel az érintettek számára a szavazati jog megvonásának kérdése rendkívül fontos.

Öt tagállamban (Dánia, Írország, Ciprus, Málta és az Egyesült Királyság) vannak hatályban olyan szabályok, amelyek alapján az állampolgárok bizonyos hosszúságú külföldi tartózkodás miatt elveszítik szavazati jogukat. E szabályok jelentős mértékben eltérnek egymástól: a ciprusi állampolgárok akkor veszítik el e jogukat, ha a választásokat megelőző hat hónapban nem tartózkodtak Ciprus területén, míg a brit állampolgároknak a választásokat megelőző 15 évben egy Egyesült Királyságban található címen kell regisztráltatniuk magukat a választói névjegyzékben (lásd a mellékletben található áttekintést). Vannak olyan tagállamok, amelyek lehetővé teszik uniós polgáraik számára, hogy bizonyos feltételek mellett megtartsák szavazati jogukat. Ilyen például Ausztria, amely előírja, hogy a külföldön élő állampolgáraik rendszeresen megújítsák regisztrációjukat a választói névjegyzékben. A németországi szabályok szerint az állampolgároknak ismerniük kell a nemzeti politikai helyzetet, annak hatást kell gyakorolnia rájuk, illetve az elmúlt 25 évben legalább 3 hónapot Németországban kellett tölteniük.

A szavazati jog megvonására vonatkozó szabályok fő indoka – amely szerint a külföldön élő állampolgárok és hazájuk között már nem elég szoros a kötődés – a mai összefonódott világban már nem állja meg a helyét.

A Bizottság által ma kiadott iránymutatás célja az, hogy a problémát arányos módon oldja meg, felkérve a tagállamokat, hogy:

tegyék lehetővé az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való jogukkal élő állampolgáraik számára, hogy megtarthassák szavazati jogukat a nemzeti választásokon, ha – például a választói névjegyzékben való maradásuk kérelmezésén keresztül – igazolják az állampolgárságuk szerinti tagállam politikai élete tekintetében továbbra is fennálló érintettségüket;

amennyiben lehetővé teszik másik tagállamban tartózkodó állampolgáraik számára, hogy szavazati joguk megtartását kérelmezzék, biztosítsák az erre irányuló kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségét;

megfelelő módon és időben tájékoztassák az érintett állampolgáraikat a nemzeti választásokon gyakorolható szavazati joguk visszaszerzésének feltételeiről és gyakorlati tudnivalóiról.

Példák

Egy dán házaspár Lengyelországba költözött munkavégzés céljából, míg lányuk Dániában maradt, hogy befejezze tanulmányait. A házaspár gyakran utazik vissza Koppenhágába, hogy meglátogassák családjukat és barátaikat, és továbbra is szorosan követik a dániai politikai és társadalmi fejleményeket, és később vissza is szándékoznak térni Dániába. A nemzeti választásokon azonban nem szavazhatnak, mivel az országot elhagyó dán állampolgárok csak akkor maradhatnak a választói névjegyzékben, ha két éven belül vissza szándékoznak telepedni.

Egy brit nyugdíjas Franciaországba költözött nyugdíjba vonulása után, azonban szoros kapcsolatot tart fenn az Egyesült Királyságban élő barátaival és rokonaival. Továbbra is rendelkezik lakással az Egyesült Királyságban, és nyomon követi a más uniós tagállamokban is széles körben elérhető brit rádió- és televízióadók napi hírműsorait. Azonban nyugdíjba vonulása után 15 évvel már nem választhat a brit nemzeti választásokon.

Háttér

Az uniós polgárság révén az uniós polgároknak jogukban áll, hogy a fogadó országban a helyi és az európai parlamenti választásokon az ottani állampolgárokkal azonos feltételek mellett választásra jogosultak és választhatók legyenek. E jogok azonban nem terjednek ki sem a nemzeti választásokra, sem pedig a regionális választásokra abban a 13 tagállamban, ahol a régiók jogalkotási hatáskörrel rendelkeznek.

Az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szavazati jog megvonása problémát jelent a szabad mozgáshoz való jogukkal élő uniós állampolgárok számára, ezért párbeszédet indított a lehetséges megoldásokról.

2013. február 19-én az Európai Parlament és a Bizottság közös meghallgatást szervezett az uniós polgárságról. A résztvevők, köztük az érintett polgárok, a civil társadalom képviselői, az Európai Parlament tagjai és a szakértők hangsúlyozták az állampolgárok szavazati jogát megvonó jelenlegi politikák – és az azokat alátámasztó indokok – újraértékelésének szükségességét az EU-n belüli inkluzívabb demokratikus részvétel felé tett jelenlegi előrelépések fényében.

Ezen felül a választójogról szóló Eurobarométer felmérésben a válaszadók kétharmada úgy gondolta, hogy nem indokolt a nemzeti választásokon gyakorolható szavazati joguk elvesztése csupán azért, mert egy másik uniós tagállamban élnek.

A 2013. évi jelentés az uniós polgárságról 12 konkrét intézkedést vázolt fel, amelyek az európai polgárok uniós jogainak jobb érvényesítését segítenék elő, a más uniós tagállamban történő munkakereséstől kezdve az Unió demokratikus életében való tevékenyebb részvétel biztosításáig. A Bizottság a jelentésben elkötelezte magát, hogy konstruktív megoldásokat dolgozzon ki annak érdekében, hogy az uniós polgárok hazájukban megtarthassák a nemzeti választásokon gyakorolható szavazati jogukat.

További információ

Sajtóanyag (a Bizottság közleménye és ajánlása):

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/citizen/news/140129_en.htm

2014. május: Az Ön szavazata is számít

http://ec.europa.eu/avservices/video/player.cfm?ref=I083108

Európai Bizottság – uniós polgárság – választói jog:

http://ec.europa.eu/justice/citizen/voting-rights/index_en.htm

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Kövesse az alelnök bejegyzéseit a Twitteren is: @VivianeRedingEU

Kövesse az uniós jogérvényesítést a Twitteren is: @EU_Justice

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

A nyilvánosság számára: Europe Direct, telefon: 00 800 6 7 8 9 10 11 vagy e­mail

1. MELLÉKLET

1. A jelenlegi helyzet a tagállamokban

ORSZÁG

Egy másik uniós tagállamban élő állampolgárok becsült száma

A választói jog megvonása

Feltételek

Dánia

nem áll rendelkezésre információ 

2 év

A dán állampolgárok csak abban az esetben maradhatnak a választói névjegyzékben, ha nyilvántartásba vetetik szándékukat, hogy két éven belül visszatérnek Dániába.

Írország

 nem áll rendelkezésre információ 

18 hónap

Az ír állampolgárok csak abban az esetben maradhatnak a választói névjegyzékben, ha nyilvántartásba vetetik szándékukat, hogy 18 hónapon belül visszatérnek.

Egyesült Királyság

1 000 000

15 év

Az Egyesült Királyság állampolgárai elveszítik szavazati jogukat, amennyiben a korábbi 15 évben nem regisztráltatták magukat a választói névjegyzékben egy Egyesült Királyságban található címen.

Málta

nem áll rendelkezésre információ  

18 hónap

A máltai állampolgárok elveszítik szavazati jogukat, amennyiben a nemzeti választásokat közvetlenül megelőző 18 hónap során legalább hat hónapon át nem tartózkodtak Málta területén.

Ciprus

nem áll rendelkezésre információ  

6 hónap

A ciprusi állampolgárok elveszítik szavazati jogukat, amennyiben a nemzeti választásokat közvetlenül megelőző hat hónap során nem tartózkodtak Málta területén.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site