Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. június 25.

A Bizottság intézkedéseket szorgalmaz válaszul arra, hogy az EU-beli tanárok 80%-a úgy érzi, munkája nem részesül elég megbecsülésben

Az Európai Unióban a pedagógusok több mint harmada olyan iskolában dolgozik, ahol nincs elég szakképzett tanár, az intézményvezetők elmondása szerint pedig az iskoláknak közel a fele pedagógushiánnyal küzd a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása tekintetében. Noha az EU-ban oktató tanárok csaknem 90%-a elégedett az állásával, 81%-uk szerint a társadalom nem becsüli a munkájukat. Annak ellenére, hogy jól felkészültnek érzik magukat a pedagógusi szakma gyakorlására, nincs mindenütt megoldva, hogy pályájuk kezdetén szakmai segítséget vehessenek igénybe. Ezek a főbb megállapításai a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által elvégzett és a mai napon közzétett felmérésnek. A nemzetközi tanítási-tanulási felmérés (Teaching and Learning International Survey, TALIS), melynek során EU-szerte 55 000 általános iskolai felső tagozatos tanár és iskolavezető válaszait értékelték ki, azt vizsgálta, hogyan vélekednek a tanárok saját munkakörülményeikről, szakmai helyzetükről. Az Európai Bizottság – ugyancsak a mai napon – jelentést tett közzé, melyben elemzi a felmérés megállapításait, és azt, mit jelent mindez az uniós oktatás- és képzéspolitikára nézve.

A TALIS az általános iskola felső tagozatában tanító tanárok véleményét mérte fel 19 EU-tagországban és régióban (Belgium [Flandria], Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság [Anglia], Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia), valamint a következő 15, Európai Unión kívüli országban: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Chile, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek [Abu-Dzabi], Izland, Izrael, Japán, Kanada [Alberta], Malajzia, Mexikó, Norvégia, Szerbia és Szingapúr.

„A nemzetközi tanítási-tanulási felmérés alapján levonható következtetések egyike-másika meglehetősen aggasztó a pedagógusi szakma jövőjére nézve. Ha a tagállamok nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy a legjobb embereket nyerjék meg a tanári hivatásnak, illetve hogy megtartsák a legjobb tanárokat a pályán, az alá fogja ásni az európai oktatás színvonalának előmozdításáért tett erőfeszítéseinket. A Bizottság készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a pedagógusi szakma vonzerejét növelni hivatott szakpolitikák és intézkedések kialakításához” – jelentette ki Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos.

A TALIS európai uniós vonatkozású megállapításai és az Európai Bizottság ajánlásai:

Az Európai Unióban a tanárok 36%-a dolgozik olyan iskolákban, ahol – az intézményvezetők (iskolaigazgatók) szerint – nincs elég szakképzett és/vagy jó teljesítményt mutató tanár. (Ez elsősorban Hollandiában, Romániában, Észtországban, valamint az Egyesült Királyságon belül Angliában jelent gondot. Franciaország, Hollandia, Horvátország, Spanyolország és Észtország esetében a visszajelzések értelmében a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató pedagógusokból van hiány.) A Bizottság ajánlása: A tagállamoknak hosszú távra szóló stratégiákat kell életbe léptetniük abból a célból, hogy a legjobb embereket nyerjék meg a tanári hivatásnak, illetve hogy megtartsák a legjobb pedagógusokat a tanári pályán. A lehetséges intézkedések közé tartozik a tanárképző programok javítása, annak elősegítése, hogy a tanítás iránt érdeklődő emberek előtt (akár pályájuk derekán is) megnyíljon a tanári szakma gyakorlásához vezető út, valamint a szakmai továbbfejlődéshez szükséges lehetőségek és az átlátható kritériumokon alapuló szakmai előmenetel biztosítása.

A tanárok nagy átlagban felkészültebbnek érzik magukat a tanári hivatás gyakorlására, ha a formális oktatás keretében tárgyi, pedagógiai és didaktikai ismereteket, illetve – gyakorlótanítás révén – osztálytermi tapasztalatot is szereznek az általuk választott szaktárgy oktatása terén. Ajánlás: A tanárképzésnek az említett területek mindegyikét át kell fognia annak érdekében, hogy jobban felkészítse a hallgatókat a tanári pályára. Ami a szakmai fejlődést illeti, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az információs és kommunikációs technológiák (ikt) osztálytermi használatára, valamint azoknak a készségeknek a kifejlesztésére, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükségesek.

Az iskolavezetők közel 40%-a arról számolt be a felmérés során, hogy az általuk vezetett intézmény nem biztosít olyan hivatalos programot, mely a kezdő tanárok munkába állását, beilleszkedését hivatott megkönnyíteni pályájuk korai szakaszában. Ezeknek az ún. indukciós programoknak különösen Portugáliában, Lengyelországban és Spanyolországban alacsony a száma. Ajánlás: A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tanárok – szakmai alapképzésüket követően – módszeres támogatásban részesüljenek a szakmai gyakorlatszerzés kezdeti fázisában. Az uniós oktatási miniszterek nemrégiben megállapodtak arról, hogy javítani kell a tanárképzést, és olyan kompetencia-keretrendszereket kell kidolgozni, amelyek világosan meghatározzák, milyen készségekkel és kvalitásokkal kell rendelkezniük a tanároknak pályafutásuk különböző szakaszaiban.

A tanárok 15%-a számolt be arról a felmérés során, hogy az előző évben nem vett részt szakmai továbbképzést célzó tevékenységben, közel 50%-uk soha nem hospitál, azaz nem ül be kollégái tanóráira, csaknem 20%-uk pedig sosem vesz részt együttműködésen alapuló tanulási tevékenységben. Ajánlás: A tagállamoknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük arra, hogy elősegítsék a tanárok tényleges szakmai fejlődését, illetve az együttműködésen alapuló tanulás térnyerését. Az együttműködésen alapuló tanulási tevékenységek ösztönzik az innovatív tanítási és tanulási módszerek alkalmazását (lásd: kiscsoportos oktatás, információs és kommunikációs technológiák használata), és a tanárok szakmai elégedettségét is növelik. Ha a tanulási módszerek változatosak, a diákok eredményesebben készülnek fel tanulmányaik folytatására, illetve a munkaerőpiac kihívásaira. Ezt az Európai Bizottság „Gondoljuk újra az oktatást” és „Megnyíló oktatás” elnevezésű szakpolitikai kezdeményezései is tekintetbe veszik.

A TALIS eredményeinek közzététele

A nemzetközi tanítási-tanulási felmérés eredményeit hivatalosan Tokióban, június 25-én teszik közzé. Ezen a napon ad otthont a japán főváros a 17. OECD–Japán Szemináriumnak és az oktatási miniszterek informális találkozójának. Jan Truszczyński, az Európai Bizottság oktatásügyi és kulturális főigazgatója ismertetni fogja a rendezvényen a Bizottság szakpolitikai elemzését.

A tokiói eseménnyel párhuzamosan (sajtónyilvános) rendezvényre kerül sor Brüsszelben, melyen az oktatásügyi és képzési ágazatban tevékeny érdekelt felek kapnak tájékoztatást a TALIS eredményeiről és a Bizottság ajánlásairól. A tájékoztató helyszíne a Madou Előadóterem (Place Madou 1.), időpontja: jún. 25., 14:30. A jelentéseket Michael Davidson, az OECD TALIS-munkacsoportjának vezetője, valamint Jan Pakulski, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának munkatársa, a „Statisztikák, tanulmányok és felmérések” csoport vezetője ismerteti majd.

Háttér-információk

Nemzetközi tanítási-tanulási felmérés (TALIS)

Ez sorrendben a második, OECD által közzétett TALIS felmérés (az első eredményeit 2009-ben hozták nyilvánosságra). A TALIS tekinthető a legfontosabb információforrásnak a tanárok és iskolavezetők oktatással, szakmai helyzettel és iskolai környezettel kapcsolatos véleményét, észrevételeit illetően. A tanároknak és iskolavezetőknek kiküldött kérdőívet 3300 európai uniós általános iskolából több mint 55 000 felső tagozatos tanár és iskolaigazgató válaszolta meg. Válaszaik alapján következtetéseket lehet levonni annak a – becslések szerint – közel másfél millió pedagógusnak a helyzetével kapcsolatban, akik a felmérésben részt vevő 19 uniós országban a tanárok közösségét alkotják. Ha azt a 15 nem uniós országot is figyelembe vesszük, amely szintén részt vett a felmérésben, akkor közel 110 000 válaszadóval, a háttérben pedig – becsült adatok szerint – csaknem 4 milliós tanári közösséggel számolhatunk.

Erasmus+

Az Európai Bizottság az uniós tagállamokkal együtt azon dolgozik, hogy azonosítsa a bevált szakpolitikai módszereket és elősegítse térnyerésüket, továbbá hogy tanácsokkal segítse és támogassa az érintetteket. Az Erasmus+, a 2014–2020-as időszakra szóló új uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram ösztöndíjakat biztosít a pedagógusok szakmai fejlődését előmozdító tanári csereprogramok résztvevőinek, és támogatja az iskolák, egyetemek és tanárképző intézmények között létrejövő, innovatív tanítási koncepciók kidolgozására irányuló partnerségeket. Az eTwinning iskolai hálózat keretében a tanárok földrajzi határokra való tekintet nélkül megvitathatják ötleteiket, elképzeléseiket európai kollégáikkal.

További információk

A Tanács következtetései a hatékony tanárképzésről (2014)

A Tanács következtetései az oktatási intézmények hatékony vezetéséről (2013)

A Bizottság közleménye (2013) – Megnyíló oktatás: mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén

A Bizottság közleménye (2012) – Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében

Bizottsági szolgálati munkadokumentum (2012) – A tanári szakma támogatása a tanulmányi eredmények javítása céljából

OECD – A 2013. évi nemzetközi tanítási-tanulási felmérés (TALIS) eredményei

Andrula Vasziliu biztos honlapja

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

Kövesse Vasziliu biztos bejegyzéseit a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website