Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE ES IT PT FI EL LT

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. június 12.

Uniós finanszírozású IKT-eszköz az agysérültek szolgálatában

Az Euronews viedója – A Futuris program és egy beteg beszámolója

(elérhető francia, német, görög, magyar, olasz, portugál és spanyol nyelven is)

Az EU-ban évente 1,6 millió személyt ér traumás agyi sérülés. Ebből mintegy 70 ezren nem élik túl a traumát, 100 ezer sérült pedig tartósan fogyatékossá válik. Egy EU által finanszírozott projekt – finn, francia, litván és egyesült királyságbeli partnerek részvételével – agykárosodott betegek százainak adatait dolgozza fel egy olyan szoftver számára, amely nemcsak a betegségfelismerést teszi majd pontosabbá, de segít a kezelések várható eredményeinek meghatározásában is.

Traumás agysérülésről akkor beszélünk, ha az agy károsodása váratlan trauma következtében lép fel. A 40 év alatti népesség körében ez a fajta sérülés a tartós fogyatékosság leggyakoribb oka. Az elmúlt években Európa-szerte és világszinten egyaránt megnövekedett a traumás agysérülések gyakorisága.

Döntő jelentősége van annak, hogy a beteg milyen kezelésben részesül a traumás eseményt követő néhány órás kritikus időszakban. Tekintettel azonban az agy bonyolultságára és a sérülések egyéni jellegére, a diagnózis felállítása sokszor igen nehéz. A TBICARE projekt (@TBIcare) kutatói egy olyan eszközt fejlesztettek ki, amely képes összekapcsolni egymással különféle adatbázisokat és rendszerszimulációkat. Miután a sürgősségi osztályon elvégzett vizsgálatok eredményeit az orvosok betáplálták a rendszerbe, az eszköz kiszámítja, hogy az adott beteg esetében melyik kezelési mód ígérkezik a legeredményesebbnek.

Dr. Mark van Gils, a TBICARE projekt tudományos koordinátora elmondja, hogy irányításuk alatt „a kórházba behozott betegen számos különböző vizsgálatot végeznek. A sérültet ellátó személyzet ellenőrzi, hogy az illető magánál van-e, milyenek a reakciói, és például mennyi oxigén van a vérében. A szakemberek több bonyolult mérési módszer eredményére támaszkodhatnak: a vérből történő fehérjevizsgálat például kiszűri az agyszövet-károsodás különböző típusait, míg a képalkotó eszközök belső vérzés nyomai után kutatnak. Ki akarjuk deríteni, mely vizsgálatok eredményeiből következtethetünk a legpontosabban a beteg állapotának további alakulására.

Neelie Kroes (@NeelieKroesEU), az Európai Bizottság alelnöke, digitális menetrendért felelős biztos így nyilatkozott: „Büszkeséggel tölt el, hogy a kutatók uniós pénzalapok segítségével fejlesztenek ki életmentő digitális eszközöket. A projekt egyúttal jól példázza, mekkora jelentősége lehet az adatoknak a valós élethelyzetek megoldásában.”

Az EU mindeddig 3 millió eurót ruházott be a TBICARE projektbe. A projekt egy szélesebb körű vállalkozás, az ún. virtuális humánfiziológiai kezdeményezés részét alkotja, melynek célja, hogy információs és kommunikációs technológiák bevonásával támogassa az orvosokat diagnosztikai és kezelési feladataik hatékonyabb ellátásában. Az IKT-eszközök összegyűjtik az emberi szervezettel kapcsolatos meglevő, de széttagolt adatokat, ismereteket, és ez alapján modellezik a betegség lefolyását.

A TBICARE történetéről itt olvashat (francia, német, olasz, lengyel és spanyol nyelven is).

Kapcsolattartók:

E-mail: comm-kroes@ec.europa.eu, Telefon: +32 229 57361, Twitter: @RyanHeathEU


Side Bar