Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. június 4.

Az EU a bonni konferencián ismerteti jelentős hozzájárulását az éghajlat-változással kapcsolatos ambiciózusabb globális fellépéshez

A németországi Bonnban június 4. és 15. között tartandó ENSZ éghajlat-változási tárgyalások során az Európai Unió ismertetni fogja hozzájárulását az éghajlat-változással kapcsolatos, 2020-ig tervezett nemzetközi fellépés célszintjének növeléséhez. A konferencia keretében – jóllehet elsősorban hivatalos szinten – miniszteri eszmecserékre is sor kerül június 5-én és 6-án.

A tíznapos találkozó jó lehetőség arra, hogy további előrelépés történjen egy, a a 2020 utáni időszakra vonatkozó globális klímamegállapodás felé – amelynek aláírására előreláthatólag a jövő év során kerül sor –, valamint a 2020-ig tervezett nemzetközi fellépés célszintjének növelésére irányuló intézkedések irányában. Ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy sikerüljön áthidalni a különböző országoknak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozására irányuló jelenlegi kötelezettségvállalásai és azon csökkentések között tátongó szakadékot, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértéke az iparosodást megelőző szinthez képest ne haladja meg a 2 °C-ot.

Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így fogalmazott: „Jóllehet terveink már a következő évtizedre irányulnak, fontos, hogy a 2020 előtti fellépést is fokozzuk. Az EU jelentősen túl fogja teljesíteni a 2020 előtti időszakra szóló, Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kibocsátási célkitűzéseit. Ez javarészt az EU és a tagállamok több mint tíz éven át tett határozott szakpolitikai intézkedéseinek köszönhető. Nagy mértékben hozzájárulunk ahhoz, hogy ennek az évtizednek a végéig megszűnjön az a jelentős különbség, amely a világ részéről szükséges és az országok által előirányzott vállalások között megfigyelhető. Az EU októberig elfogadja a 2020 utáni időszakra szóló nemzetközi éghajlatváltozási megállapodásra vonatkozó hozzájárulását. A többi nagy gazdaságtól is azt kérjük, hogy konkrét módokat javasoljanak célkitűzéseik fokozására.

Yannis Maniatis, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Görögország környezetvédelmi, energiaügyi és éghajlat-változási minisztere hozzátette: „E találkozó során egyértelmű előrehaladást kell elérni a tekintetben, hogy a különböző országoknak milyen információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk, amikor javaslatot tesznek a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodás keretében megvalósítandó kibocsátáscsökkentési hozzájárulásaikra. Kulcsfontosságú, hogy megegyezés szülessen ezen információkról annak érdekében, hogy az említett hozzájárulások átláthatóak és teljesen érthetőek legyenek. Bonn-nak egyúttal elő kell készítenie a terepet a 2020 előtti globális kibocsátáscsökkentés fokozásának módjairól szóló határozat számára. Az EU-nak az a célja, hogy a decemberi limai éghajlat-változási konferencián mindkét témában döntések szülessenek.”

A június 5-i miniszteri szintű kerekasztal-beszélgetés központi témája az lesz, hogy a fejlett országok miként tudják növelni az éghajlat-változással kapcsolatos fellépéseik célkitűzéseit a Kiotói Jegyzőkönyv keretében a Jegyzőkönyv 2013–2020 közötti második kötelezettségvállalási időszaka során. A június 6-i miniszteri párbeszéd témája a leendő globális klímamegállapodás lesz, valamint az, hogy miként tudja valamennyi ország növelni a 2020-ig tervezett fellépések célkitűzéseit.

A miniszteri találkozók keretében az EU megosztja a kibocsátási célkitűzéseinek elérése és túlteljesítése során szerzett tapasztalatait, valamint ismerteti a leendő globális megállapodás kidolgozásával kapcsolatos elképzeléseit.

5,5 milliárd tonnás potenciális uniós túlteljesítés 2020-ig

Az EU sikeresen elválasztotta egymástól a gazdasági növekedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Annak ellenére, hogy 1990 és 2012 között 19%-kal csökkentek a kibocsátási értékek, az EU gazdasága több mint 44%-al növekedett. Ez csaknem felére csökkentette az egységnyi GDP-re vetített kibocsátást, ami azt jelenti, hogy az EU a világ egyik legenergiahatékonyabb gazdaságává vált.

A Kiotói Jegyzőkönyvről szóló kerekasztal-beszélgetés alkalmával az Unió bemutatja, hogy ennek eredményeként 4,2 milliárd tonna (gigatonna–Gt) szén-dioxid-egyenértékkel túlteljesítette a Jegyzőkönyv 2008–2012 közötti első kötelezettségvállalási időszakára vállalt hivatalos célkitűzését. A második kötelezettségvállalási időszakban potenciálisan várható túlteljesítés további 1,3 Gt mértékű lesz, ami azt jelenti, hogy az EU és Izland együttes teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása1 2020-ban előreláthatólag 24,5%-kal lesz a választott referenciaév (a legtöbb ország esetén az 1990-es év) szintje alatt.

Az első és a második kötelezettségvállalási időszak összevont túlteljesítése 2020-ig 5,5 Gt mértékű teljes kibocsátás-megtakarítást jelentene az EU-tól és Izlandtól elvárt szinten felül. Ez jóval több mint egy év kibocsátási értékének felel meg: 2012-ben az EU és Izland együttes kibocsátása 4,55 Gt volt.

A vállalások közötti különbségek áthidalásához történő ezen jelentős hozzájárulása mellett az EU egyértelművé kívánja tenni, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésével kapcsolatban 2020-ra vállalt 20%-os hivatalos célkitűzésének 30%-ra történő növelésére tett felajánlása továbbra is érvényben marad, amennyiben a többi nagy gazdaság hasonló szintű erőfeszítéseket tesz.

Az EU számára Bonnban az egyik prioritás az lesz, hogy előrelépés történjen egy, az ENSZ decemberi limai éghajlat-változási konferenciáján születendő döntés felé a 2020-ig tervezett globális fellépés célszintje növelésének konkrét módjairól.

A kibocsátáscsökkentési hozzájárulások egyértelműségéhez szükséges információk

A 2020 utáni időszakra szóló globális klímamegállapodás megvitatása során a bonni találkozón a felek hangsúlyt fektetnek arra, hogy konszenzusra jussanak azon információk tekintetében, amelyeket a különböző országoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk, amikor javaslatot tesznek a leendő megállapodás keretében vállalandó kibocsátáscsökkentési hozzájárulásaikra annak érdekében, hogy az említett hozzájárulások érthetőek és felülvizsgálhatóak legyenek.

A szándék az, hogy Limában döntés szülessen ezen információkról. Valamennyi ország elfogadta, hogy a hozzájárulásaira irányuló javaslatait jóval a 2015 decemberi párizsi konferencia előtt megteszi – a tervek szerint ezen a konferencián fogadják majd el a 2020 utáni időszakra szóló megállapodást –, amennyiben pedig mód van rá, még a 2015-ös év első negyedévében.

Uniós sajtótájékoztatók

Az EU három sajtótájékoztatót fog tartani Bonnban: június 4-én, közép-európai nyári idő szerint 14:00 órakor és június 6-án 14:30 órakor Hedegaard biztos asszonnyal és Maniatis miniszter úrral, valamint június 15-én 14:00 órakor. A sajtótájékoztatók élőben vagy felvételről megtekinthetők a következő webcímen: www.unfccc.int

Kapcsolattartás:

Tájékoztatás a sajtó számára:

Isaac Valero Ladron (+32 2 296 49 71)

Mirna Bratoz (+32 2 298 72 78)

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e­mail-ben

1 :

A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában az EU Izlanddal közösen fogja teljesíteni kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalását. A kötelezettségvállalás értelmében 2013 és 2020 között az uniós tagállamok és Izland együttes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának átlagosan 20%-kal kell a választott referenciaév (a legtöbb ország esetén az 1990-es év) szintje alatt lennie. Az EU 30%-os csökkentésre tett felajánlása – a többi nagy gazdaság hasonló szintű erőfeszítései esetén – része a kötelezettségvállalásnak, és továbbra is érvényben van.


Side Bar