Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. június 2.

A növekedés előmozdítása: a 2014. évi országspecifikus ajánlások

Brüsszel, 2014. június 2. – Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az egyes tagállamoknak szóló gazdaságpolitikai ajánlásokat, amelyek a tavalytól tapasztalható gazdasági élénkülés megerősítését hivatottak biztosítani. Az ajánlások az országok helyzetéről készült részletes elemzésen alapulnak és iránymutatást nyújtanak a növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés 2014–2015-ös fellendítéséhez.

Idén a hangsúly áttevődött a válság legsürgetőbb kérdéseinek kezeléséről a fenntartható növekedés és foglalkoztatottság feltételeinek megszilárdítására a válság utáni gazdaságban. A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének tetőpontját jelentő mai ajánláscsomag részeként a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében több határozatot is elfogadott a tagállamok államháztartásáról. Az ajánlások együttesen az uniós gazdaságban végrehajtandó ambiciózus reformok sorozatát vázolják fel.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke kijelentette: „Az országspecifikus ajánlások iránytűként segítik a tagállamokat, hogy végérvényesen maguk mögött hagyják a válságot és ismét a növekedés útjára lépjenek. Európa-szerte erőfeszítéseket tettünk és áldozatokat hoztuk, amelyek kezdik meghozni gyümölcsüket. A növekedés erőre kap, és az idei évtől kezdve már a foglalkoztatási helyzet – ugyan szerény mértékű – javulásával számolhatunk. Ma az Unió előtt álló fő kihívás politikai természetű: hogyan őrizhetjük meg a reformok iránti elkötelezettséget a válság nyomásának enyhülése közepette is? Ha a döntéshozók kezükbe veszik az irányítást, és szilárd politikai akarattal vértezik fel magukat ahhoz, hogy akár a népszerűség árán is végigvigyék a reformokat, erősebb fellendülést és mindannyiunk számára jobb életszínvonalat teremthetünk”.

A Bizottság elemzései szerint az elmúlt években minden szinten tapasztalt kitartó erőfeszítéseknek köszönhetően az uniós gazdaság immár sokkal szilárdabb talajon áll. A növekedés azonban 2014–2015 folyamán még egyenlőtlen és törékeny marad, így a reformokat feltétlenül lendületben kell tartani. Hosszú távon az EU továbbra is viszonylag alacsony növekedési potenciállal rendelkezik; a magas munkanélküliség és a nehéz szociális helyzet csupán lassan fog javulni, és a hatalmas beruházási szakadék áthidalása is időbe fog telni.

A 2014. évi országspecifikus ajánlások

Idén 26 ország számára készült ajánlás (a gazdasági kiigazítási programot végrehajtó Görögország és Ciprus számára nem). A dokumentumok a 2013. évi ajánláscsomag közzététele óta végbement fejleményeket tükrözik, és kedvező összképet nyújtanak:

  1. A növekedés visszatért, és ez a válság által érzékenyen érintett országok többségében is így van. Idén csupán Ciprus és Horvátország esetében várható a gazdaság zsugorodása, 2015-re pedig az előrejelzések szerint valamennyi uniós gazdaság növekedési pályára kerül.

  2. Az államháztartási helyzet folyamatosan javul. Idén a válság kitörése óta első ízben valószínűsíthető, hogy az uniós tagállamok összesített költségvetési hiánya a GDP 3%-ában meghatározott korlát alá csökken. A Bizottság Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Szlovákia és Hollandia számára a túlzotthiány-eljárásból való kilépést javasolja, így a túlzotthiány-eljárásban érintett országok száma – a 2011-es 24-ről – 11-re mérséklődik.

  3. A legsérülékenyebb országokban végrehajtott reformok kezdenek beérni. Írország 2013 decemberében, Spanyolország 2014 januárjában, Portugália pedig 2014 májusában kilépett a pénzügyi támogatási programból. Görögország 2014-ben várhatóan növekedni kezd, és Ciprus helyzete is stabilizálódott. A gazdasági reformok elkötelezett végrehajtásának eredményeként Lettország januárban beléphetett az euróövezetbe.

  4. Folyamatban van az egyensúly helyreállítása, és a folyófizetésimérleg-pozíciók több országban máris javulást mutatnak. 2014 márciusában a Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás bevezetése óta első alkalommal jutott arra a következtetésre, hogy két országban (Dániában és Máltán) megszűnt az egyensúlyhiány, Spanyolország helyzetét pedig már nem jellemzi túlzott egyensúlyhiány.

  5. Az előrejelzés szerint a foglalkoztatás az idei évtől kezdve szerényen nő, és a munkanélküliségi ráta 2015-re 10,4%-ra mérséklődik – ugyanis a munkaerő-piaci fejlemények rendszerint legalább féléves lemaradásban vannak a GDP változásához képest. Több tagállam, köztük Spanyolország, Portugália, Olaszország és Franciaország nagy horderejű reformokat vezetett be a munkaerőpiac ellenálló képességének javítása érdekében.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az élénkülés még egyenlőtlenül oszlik meg és törékeny, ezért gazdaságaink strukturális reformjának folytatódnia kell, különösen az alábbi területeken:

  1. A magas munkanélküliség, az egyenlőtlenség és a szegénység kezelése: A válság súlyos és tartós hatást gyakorolt az uniós munkanélküliségi rátára, amely 2013-ban is drámaian magas, 10,8%-os maradt, míg a tagállami adatok az ausztriai 4,9% és a görögországi 27,3% között mozognak. Ennek fényében tehát további foglakoztatáspolitikai reformokra van szükség, egyúttal az oktatási és jóléti rendszerek lefedettségét és teljesítményét is javítani kell. Kiemelt figyelmet érdemelnek az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre – főként az ifjúsági garancia végrehajtására – vonatkozó ajánlások.

  2. Elmozdulás a foglalkoztatást jobban ösztönző adózás felé: A válság folyamán sok ország a kiadások lefaragása helyett inkább az adóemelésre támaszkodott, aminek következtében nőttek az adóterhek. Mivel az államháztartást illetően igen szűkös a mozgástér, számos ajánlás szorgalmazza, hogy mozdítsák el az adózás súlypontját a munkát terhelő adóktól a rendszeresebb ingatlan-, fogyasztási vagy környezetvédelmi adók irányába, ezáltal javítva az adószabályok betartását és előmozdítva az adócsalás elleni küzdelmet.

  3. A magánberuházások ösztönzése: Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Litvániában, Szlovéniában, Horvátországban és Cipruson változatlanul nehéz banki finanszírozáshoz jutni, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Az ajánlások hangsúlyozzák, hogy folytatni kell a bankszektor stabilizálását és támogatni kell az alternatív finanszírozási lehetőségeket, így például a hitelgarancia-rendszereket vagy a vállalati kötvényeket.

  4. Gazdaságaink versenyképességének növelése: A kulcsfontosságú ágazatok strukturális reformja terén 2013-hoz képest meglehetősen szerény előrelépések születtek. A Bizottság 2014-ben számos ajánlásában kiáll a szolgáltatási szektor, az energia- és közlekedési infrastruktúra, a K+F-rendszerek és a versenyjog további reformja mellett.

  5. Az adósság csökkentése: A hiány időbeli felhalmozódása következtében az államadósság valószínűleg idén fog tetőzni, és elsősorban Belgiumban, Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson és Portugáliában kell mihamarabb csökkenő pályára állítani, mivel ezekben az országokban túllépi a GDP 100%-át. Az államháztartás előtt álló fő kihívás a népességelöregedéssel összefüggő költségek – elsősorban a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások – kezelése és a növekedést ösztönző kiadások megőrzése az oktatás, kutatás és innováció terén.

Költségvetési határozatok

Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot tett arra, hogy az Európai Unió Tanácsa hat ország (Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Hollandia és Szlovákia) esetében szüntesse meg a túlzotthiány-eljárást.

A Bizottság továbbá elemzést tett közzé, amelyben az államadósság szerződésben rögzített referenciaértékének (a GDP 60%-a) Finnország általi, tervezett és előrejelzett megsértése mögött meghúzódó okokat vizsgálja. A Bizottság következtetése szerint nem indokolt a túlzotthiány-eljárás megindítása, mivel az adósságtöbblet Finnországnak az euróövezeti országokra vonatkozó szolidaritási műveletekhez való hozzájárulásának tudható be.

Ezen túlmenően a Bizottság Lengyelország és Horvátország esetében megállapította, hogy mindkét ország eredményes intézkedéseket hajtott végre a túlzotthiány-eljárás keretében kibocsátott, vonatkozó tanácsi ajánlásnak megfelelően.

A következő lépések

Az uniós vezetők és uniós miniszterek júniusban megvitatják az országspecifikus ajánlásokat, majd a Pénzügyminiszterek Tanácsa július 8-án hivatalosan elfogadja őket. Ezt követően a tagállamokon a sor, hogy végrehajtsák az ajánlásokat és beillesszék őket a 2015-ös nemzeti költségvetésre, illetve az egyéb jelentős szakpolitikákra vonatkozó terveikbe. A Stabilitási és Növekedési Paktum keretében készült ajánlások megvitatására és elfogadására az uniós pénzügyminiszterek tanácsának június 20-i ülésén kerül sor.

További információk:

A 2014. évi országspecifikus ajánlások: http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/country-specific-recommendations/index_en.htm

A Stabilitási és Növekedési Paktum keretében hozott határozatok: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/corrective_arm/index_en.htm

Kapcsolattartás:

Pia Ahrenkilde Hansen (+32 2 295 30 70)

Sarah Collins (+32 2 296 80 76)

Simon O'Connor (+32 2 296 73 59)

Vandna Kalia (+32 2 299 58 24)

Audrey Augier (+32 2 297 16 07)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website