Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. január 21.

A Bizottság az EU–USA kereskedelmi megállapodásról konzultál az európaiakkal a beruházások, illetve a beruházó és az állam közötti vitarendezés kérdéseiről

Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa a mai napon bejelentette, hogy nyilvános konzultációt kíván indítani a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP) néven ismert jövőbeni EU–USA kereskedelmi megállapodás beruházásokat érintő rendelkezéseiről. A kezdeményezés a nyilvánosság tárgyalások iránti példátlan érdeklődése nyomán született. Tükrözi a kereskedelmi biztos elkötelezettségét aziránt, hogy megfelelő egyensúlyt biztosítson az európai beruházási érdekek védelme és a kormányok közérdekből történő szabályozáshoz való joga között. Március elején De Gucht közzéteszi a tárgyalások beruházási részére vonatkozó uniós javaslatot, amely külön foglalkozik majd a beruházásvédelemmel és a beruházó és az állam közötti vitarendezéssel. A szövegtervezetet a nem szakértők számára összeállított világos magyarázatok fogják kísérni. Az uniós polgároknak a közzétételt követően három hónap áll rendelkezésükre, hogy megtegyék észrevételeiket.

Karel De Gucht kereskedelmi biztos álláspontja szerint „a kormányoknak mindig szabad kezet kell adni a szabályozásban, hogy megvédhessék az embereket és a környezetet. Ugyanakkor meg kell találniuk a helyes egyensúlyt, és tisztességes bánásmódban kell részesíteniük a beruházókat, hogy országuk vonzó beruházási környezet legyen. A TTIP-hez hasonló nemzetközi beruházási megállapodások célja, hogy mindkettőt biztosítsák. A jelenlegi megállapodások némelyike azonban gyakorlati problémák forrásává vált, hiszen a helyenként homályos jogi szöveg kiskapukat hagyott nyitva a vállalkozások előtt. Tudatában vagyok annak, hogy vannak olyan emberek Európában, akik jogos aggodalommal tekintenek az EU–USA megállapodás ezen részére. Most azt szeretném, ha hallatnák a hangjukat. Az uniós tagállamoktól azt a feladatot kaptam, hogy orvosoljam a jelenlegi beruházási szabályozás hiányosságait, és eltökélt szándékom, hogy a beruházásvédelmi rendszert átláthatóbbá és pártatlanabbá tegyem, a jogi kiskapukat pedig egyszer s mindenkorra bezárjam. A TTIP teljes mértékben meg fogja őrizni az uniós tagállamok közérdekből történő szabályozáshoz való jogát”.

2013 júniusában az uniós kormányok megbízták az Európai Bizottságot, hogy nevükben megkezdje az új EU–USA kereskedelmi és beruházási megállapodásról – vagyis a TTIP-ről – folytatott tárgyalásokat. Ez magában foglalta a beruházókkal szembeni bánásmódra vonatkozó – beruházásvédelemként ismert – intézkedéseket, valamint a beruházó és az állam közötti vitarendezést is.

A Bizottság élni kíván a jelenlegi beruházási szabályozás továbbfejlesztésének lehetőségével, hogy ezáltal védelmet biztosítson az uniós székhelyű vállalkozások egyesült államokbeli beruházásai számára és fordítva. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megállapodás kifejezett utalást tartalmazna az államok közérdekből történő szabályozáshoz való jogára. Emellett új, felülvizsgált szabályokat – köztük egy magatartási kódexet – irányozna elő, ami biztosítaná a választottbírók tisztességes kijelölését, tevékenységük pártatlanságát és az eljárásaik nyilvánossá tételét.

A nyilvános konzultáció nem érinti a tárgyalások egyéb területeit, és a TTIP-tárgyalások a tervezett ütemben fognak előrehaladni.

2013 júniusa óta a Bizottság három forduló keretében konzultált az érdekeltekkel (a megállapodásról szóló megbeszélések előtt és után egyaránt), hogy megismerje az európai közvélemény és az érdekelt felek álláspontját és elképzeléseit. A Bizottság a TTIP-tárgyalások megkezdése előtt ugyancsak nyilvános konzultációt tartott.

Háttér-információk

Az EU a világ legnagyobb külföldi közvetlen befektetője, és egyben a közvetlen külföldi befektetések (FDI) első számú kedvezményezettje. A befektetés elengedhetetlen a növekedés, a munkahelyek, valamint annak a vagyonnak a megteremtése szempontjából, amely fedezi közszolgáltatásainkat, iskoláinkat, kórházainkat és nyugdíjunkat.

Az EU-nak tehát biztosítania kell, hogy vállalkozásaink megfelelő védelemben részesülnek, amikor az Unión kívüli országokba – köztük az USA-ba – fektetnek be. Az ilyen beruházások nagy része zökkenőmentesen valósul meg, és mind a beruházás célországa, mind a beruházó számára kedvező. Olykor azonban problémák merülnek fel egy adott országba történő beruházás kapcsán. Például a kormány kártérítés fizetése nélkül elkobozhatja a vállalkozás vagyonát. Esetleg tisztességtelen előnyöket biztosíthat a helyi vállalkozásoknak, vagy megakadályozhatja, hogy a dolgok kedvezőtlen alakulása esetén a külföldi vállalkozások igénybe vegyék az igazságszolgáltatási rendszert.

Az ilyen esetekben a vállalkozások a kétoldalú beruházási megállapodásokra számítanak. Ezek védelmet nyújtanak számukra, ezen belül pedig megteremtik annak a lehetőségét, hogy más utat válasszanak – a beruházó és az állam közötti vitarendezést –, amennyiben az érintett ország kormányával nem tudtak elfogadható megoldást találni.

Az Európai Unió tagállamai és a harmadik országok (köztük az Egyesült Államok) között eddig mintegy 1400 ilyen megállapodás lépett érvénybe. Némelyik megkötése egészen az 1960-as évekre nyúlik vissza. A megállapodások a beruházásvédelemről és a beruházó és az állam közötti vitarendezésről szólnak. Fontos védelmet jelentenek a kormányok tisztességtelen gyakorlataival szemben. Valóban szükség is lehet rájuk: a 2012-ben indított beruházási ügyek közül minden második mögött európai vállalkozás állt.

Az EU nemzetközi befektetési politikája – beleértve az USA-val szembeni politikáját is – a nemzetközi befektetők védelmét szolgáló jelenlegi rendszer értékeinek megőrzésére törekszik. Ugyanakkor azonban a mostaninál egyértelműbbé, átláthatóbbá és pártatlanabbá kívánja tenni ezeket a szabályokat. Ez nem más, mint annak biztosítása, hogy ne lehessen kikezdeni a közérdeket szolgáló, megkülönböztetésmentes szabályozást.

Ezt szem előtt tartva az Európai Bizottság 2010 óta dolgozik a nemzetközi beruházásvédelmi rendszer – egyrészt maguk a szabályok, másrészt az érvényesítésük – tisztázásán és javításán. A jövőben minden uniós beruházási megállapodás keretében – a TTIP-t is beleértve – új szabályok és egy magatartási kódex bevezetésére kerül sor, ami biztosítja a választottbírók tisztességes kijelölését és pártatlan tevékenységét. A választottbírósági eljárásokat pedig megnyitják a nyilvánosság előtt.

A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló EU–USA tárgyalások 2013 júliusában kezdődtek, és céljuk a kereskedelmi akadályok felszámolása számos gazdasági ágazatban, hogy ezáltal megkönnyítsék az áruk és szolgáltatások adásvételét az EU és az USA között. A tárgyalások harmadik fordulóját 2013 decemberében Washingtonban tartották (sajtóközlemény), a következő forduló pedig 2014 márciusában várható.

További információ

Ez az adatlap összefoglalja a meglévő beruházásvédelmi szabályok és a beruházó és az állam közötti vitarendezés EU által indítványozott változásait.

További információ a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP):

http://ec.europa.eu/trade/policy/in-focus/ttip/

Az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága által indított nyilvános konzultáció:

http://trade.ec.europa.eu/consultations/

Kapcsolattartók:

John Clancy (+32 2 295 37 73)

Helene Banner (+32 2 295 24 07)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website