Navigation path

Left navigation

Additional tools

Új európai filmstratégia a kulturális sokféleség és a versenyképesség ösztönzésére a digitális korszakban

European Commission - IP/14/560   15/05/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. május 15.

Új európai filmstratégia a kulturális sokféleség és a versenyképesség ösztönzésére a digitális korszakban

Jóllehet az Európai Unióban bemutatott filmek közel kétharmada Európából származik, ezek az alkotások a jegybevételek mindössze egyharmadát adják. 2008 és 2012 között az Európában gyártott filmek száma 1100-ról 1300-ra emelkedett, ennek ellenére a legtöbb művet csupán a belföldi piacon mutatják be, a filmek ritkán jutnak el az országhatárokon túlra. A Bizottság a mai napon Az európai film a digitális korszakban címmel új uniós stratégiát indított útjára, amellyel ezt a hiányosságot szeretné orvosolni. A stratégia rámutat arra, hogy a kulturális sokféleség és a versenyképesség fokozása érdekében ki kell aknázni a forgalmazás teljes potenciálját.

„Az európai filmek nemzetközi forgalmazásának növelése nemcsak gazdasági szempontból, de a sokszínűség megőrzése tekintetében is igen lényeges” – nyilatkozta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos. „Ez az egyik célja a Kreatív Európa kezdeményezés MEDIA alprogramjának, amelynek révén európai szinten adhatunk többletértéket e területhez. Kétségtelen azonban, hogy további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az Európában készített filmalkotások több nézőhöz jussanak el, és hogy e téren szorosabbá váljon a nemzetközi együttműködés. Nagy várakozással tekintek elébe annak, hogy az elkövetkező napokban a cannes-i filmfesztiválon a szakma képviselőivel is megvitathassam az új stratégiát.”

A Bizottság stratégiai dokumentumának javaslata szerint a filmekhez nyújtott közfinanszírozásnak erőteljesebben az európai filmek nézőtáborának szélesítésére kellene összpontosítania, és erőteljesebben támogatnia kellene az alkotások előkészítését, reklámját és nemzetközi forgalmazását. Jelenleg a nemzeti alapokból nyújtott támogatások közel 70%-át a filmgyártás kapja; a maximális közönségpotenciál kiaknázására jóval kevesebb eszközt fordítanak. Nagyobb rugalmasságra és új módszerek kialakítására van szükség továbbá abban a tekintetben, hogy a filmek milyen úton és mikor kerüljenek a közönség elé, hiszen az internetes filmletöltés és az igény szerint lekérhető videoszolgáltatások (VOD) népszerűsége egyre nő.

A stratégia a párbeszéd új formáját ösztönzi az ún. Európai Filmfórum megteremtésével. Az eszmecserét elősegítő fórum résztvevői arra keresnek majd válaszokat, hogy a nemzeti, regionális és uniós audiovizuális szakpolitikák hogyan egészíthetik ki hatékonyabban egymást, és miként reagálhatnak jobban az olyan kihívásokra, mint például a digitalizálás, illetve azok a nehézségek, amelyekkel számos filmipari vállalkozás a finanszírozás előteremtése során szembesül.

A fórum keretében, amely egy a cannes-i filmfesztiválon a mai napon megrendezésre kerülő konferenciával indul, az Európai Bizottság, a tagállamok és a nemzeti és regionális filmalapok szakértői, valamint más filmágazati érintettek tárgyalnak. A fórum a Kreatív Európa program munkaértekezletekre, adatgyűjtésre és nemzetközi tapasztalatcserére nyújtott támogatásából részesül.

A legfontosabb adatok

  • Az európai filmalapok évente 2,1 milliárd EUR-val támogatják az európai audiovizuális ágazatot (Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet: Public Funding for Film and Audiovisual Works in Europe – Filmek és audiovizuális alkotások közfinanszírozása Európában). Ebből mintegy 110 millió EUR-t a Kreatív Európa program MEDIA alprogramja biztosít.

  • 2012-ben mintegy 1300 film készült az EU-ban, ezzel szemben az Egyesült Államokban csak alig több, mint 800.

  • Az európai filmeknek mindössze 8%-a kerül az EU-n kívül a mozikba.

  • 2012-ben az EU-ban bemutatott filmek több mint 60%-a Európából származott, ezek azonban a filmszínházak jegybevételeinek csupán egyharmadát adták. Összehasonlításképpen: az amerikai filmek 2012-ben a bemutatók 20%-át tették ki az EU-ban, és 65%-os közönségarányt értek el.

  • Átlagosan a filmköltségvetések kevesebb mint 10%-át fordítják forgalmazásra.

  • A televízió továbbra is legnépszerűbb médium a filmfogyasztók körében. Európában 2011-ben a közel 122 000, tévében látható játékfilm több mint 40%-a európai produkció volt (8%-uk az adott országban, 15%-uk pedig más európai országban készült, és közel 20%-uk részben vagy egészben európai koprodukció volt).

  • A lekérhető videoszolgáltatások piaca 2012-ben Németországban 60%-os, Franciaországban pedig 15%-os növekedést könyvelhetett el.

  • A filmes költségvetések átlagos összege igen eltérő az egyes tagállamokban: az Egyesült Királyságban közel 11 millió, Németországban és Franciaországban 5 millió euró, Magyarországon és Észtországban pedig csupán 300 000 euró. Az amerikai produkciók átlagosan 15 millió dolláros (11 millió euró) költségvetésből készülnek.

Háttér-információk

Kreatív Európa

A Kreatív Európa program immár az ötödik, kulturális és kreatív ágazatokat támogató uniós program. A 2014–2020 közötti időszakra közel 1,5 milliárd eurós költségvetéssel felruházott program január 1-jén indult. A program költségvetésének legalább 56%-a a MEDIA alprogram céljaira kerül majd felhasználásra.

A MEDIA program (amelynek elnevezése az audiovizuális iparág fejlődését ösztönző intézkedések francia betűszavából származik: Mesures pour encourager le développement de l'industrie audiovisuelle) 1991 óta 1,7 milliárd eurót fordított filmgyártásra, -forgalmazásra, képzési célokra és innovációra, hogy gazdagítsa az európai film és az európai audiovizuális ágazat sokféleségét és növelje a nemzetközi versenyképességet. A filmgyártóknak nyújtott finanszírozás mellett a MEDIA azon több mint kétezer európai filmszínházat is támogatja, amelyek műsorán legalább 50%-ban európai filmek szerepelnek.

A mai napon a Bizottság elfogadta „Az európai film a digitális korszakban” című közleményt. A program kiegészítéseképpen a közlemény szakpolitikai vitát kezdeményez a Bizottság, a tagállamokbeli érdekeltek, a filmalapok képviselői, az egyéb politikai döntéshozók és a filmszakma képviselői között azzal a céllal, hogy az uniós és nemzeti szintű támogatási tevékenységek egymást kiegészítő jellege fokozódjon, és hozzáadott értékük növekedjen, az európai filmek és a nézőközönség számára egyaránt.

További információk

Európai Bizottság: Kreatív Európa

Uniós tanulmány a közönségfejlesztésről és a filmfogyasztási szokásokról

Andrula Vasziliu honlapja:

Kövesse Vasziliu biztos bejegyzéseit a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolattartás:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website