Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. január 22.

Környezetvédelem: az Európai Bizottság ajánlást fogalmazott meg a palagázra vonatkozó minimumelvekről

A mai napon az Európai Bizottság ajánlást fogadott el, amelynek célja azt biztosítani, hogy a „frakkolást”, a palagáz-kitermelési műveletek során alkalmazott masszív hidraulikus rétegrepesztési technológiát megfelelő környezeti és éghajlati óvintézkedések kísérjék. Az ajánlás valamennyi olyan tagállamnak segítséget nyújt majd, amely alkalmazni kívánja ezt a technológiát, ahhoz, hogy kezeljék az egészséggel és a környezettel összefüggő kockázatokat, és növeljék az átláthatóságot a polgárok szempontjából. Ezenkívül előkészíti az egyenlő versenyfeltételek biztosítását a gazdasági ágazat számára, és átláthatóbb keretet hoz létre a befektetők számára.

Az ajánlást egy közlemény kíséri, amely a szénhidrogének „frakkolással” történő kitermelése által teremtett lehetőségeket és a vele járó kihívásokat mérlegeli. Mindkét dokumentum a Bizottság szélesebb körű kezdeményezésének részét képezi, melynek célja egy integrált éghajlat- és energiapolitikai keretrendszer megvalósítása a 2030-ig tartó időszakra.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos a következőket nyilatkozta: „A palagáz nagy reményeket kelt Európa egyes részein, ugyanakkor aggodalom forrása is a lakosság számára. Az uniós fellépést sürgető hangokra válaszul a Bizottság kidolgozta azokat a minimumelveket, amelyek követésére felkéri a tagállamokat a környezeti és egészséggel összefüggő aggályok eloszlatása, valamint annak érdekében, hogy biztosítsák a gazdasági szereplők és a befektetők számára a szükséges kiszámíthatóságot."

A meglévő uniós jogszabályokra építve és szükség esetén kiegészítve azokat, az ajánlás közelebbről a következőkre hívja fel a tagállamokat:

  • a fejlesztéseket megelőző tervezés és a lehetséges halmozott hatások felmérése az engedélyek kiadása előtt,

  • a környezeti hatások és kockázatok gondos mérlegelése,

  • annak biztosítása, hogy a kutak épsége megfeleljen a legjobb gyakorlatnak,

  • a helyi víz, levegő és talaj minőségének ellenőrzése a művelet megkezdése előtt a változások nyomon követése és a felmerülő kockázatok kezelése érdekében,

  • a légköri kibocsátásoknak, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának ellenőrzése a gázok leválasztásával,

  • a lakosság tájékoztatása az egyes kutaknál használt vegyi anyagokról, és

  • annak biztosítása, hogy a gazdasági szereplők az egész projekt során a legjobb gyakorlatokat kövessék.

A Bizottság továbbra is elősegíti az információcserét a tagállamokkal, az ágazati és a civil társadalmi szervezetekkel a palagáz-kitermelési projektek környezeti teljesítményéről.

A következő lépések

Az uniós tagállamok felkérést kapnak arra, hogy hat hónapon belül alkalmazzák az elveket, és 2014. decembertől kezdődően évente tájékoztassák a Bizottságot a meghozott intézkedésekről. A Bizottság az egyes tagállamokban kialakuló helyzetet egy nyilvánosan hozzáférhető eredménytáblán összehasonlítva figyelemmel fogja kísérni az ajánlás végrehajtását. 18 hónap múlva pedig felülvizsgálja, hogy eredményes-e ez a megközelítés.

Háttér

A hagyományos földgázkészletek a földfelszín alatti üregekben halmozódnak fel. A palagáz más — ez is egy természetesen kialakuló gáz, de a kőzetekben reked meg, amelyeket szét kell repeszteni („frakkolni” kell) a gáz kiszabadításához. A masszív hidraulikus rétegrepesztés nagy léptékű és intenzitású alkalmazásával kapcsolatban jelenleg csak kevés tapasztalat áll rendelkezésre az EU-ban. A technológia nagy mennyiségű víz, homok és vegyi anyagok besajtolását jelenti a furatba a kőzet szétrepesztése és a gázkitermelés megkönnyítése érdekében. Az Európában eddig gyűjtött tapasztalatok lényegében néhány hagyományos és gyenge áteresztőképességű gáztároló rétegben, többségében függőleges kutaknál végzett kis volumenű hidraulikus rétegrepesztésre korlátozódnak; ez az EU-ban kőolajjal és földgázzal összefüggésben eddigi végzet műveleteknek csupán csekély részét képviseli. Észak-Amerikában széleskörűen alkalmazzák a masszív hidraulikus rétegrepesztést; az ottani tapasztalatokból merítve a gazdasági szereplők jelenleg tovább vizsgálják ezt a gyakorlatot az EU-ban.

A környezeti hatásokat és kockázatokat megfelelően kezelni kell. Mivel a hagyományos kutakkal összehasonlítva ugyanazon gázmennyiség kitermeléséhez nagyobb területen több kutat kell fúrni, alaposan értékelni és mérsékelni kell a kumulatív hatást.

A legtöbb uniós környezetvédelmi jogszabály még a masszív hidraulikus rétegrepesztés gyakorlatának kialakulása előttről származik. Emiatt a jelenleg hatályos uniós jogszabályok egyes környezeti szempontokat nem szabályoznak kimerítően. Ez aggályokat ébreszt a lakosságban, amely uniós fellépést indokol.

További információk:

A közlemény és az ajánlás itt olvasható:

http://ec.europa.eu/environment/integration/energy/unconventional_en.htm

További információk az éghajlat- és energiapolitikáról:

http://ec.europa.eu/clima/policies/2030/index_en.htm

Lásd még:

Audiovizuális anyagok – köztük a palagázról szóló videohírlevél és egy részletes B-tekercs (kiegészítő anyag) – letölthetők innen: tvlink.org

MEMO/14/42

Kapcsolattartók:

Joe Hennon (+32 2 295 35 93)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website